Kori anya: avagy így beszél egy 6 éves

"Csak azt nem tudom miért nem tudunk egyetérteni? Minden normális gyerek egyetért a játékban!
Simi ne engem hibáztass mindannyian hibásak vagyunk!"

Gondolatok az ötödikről

Folyton mélázom miért lesz jó ilyen rengeteg fiú a családunkban.
Ha megnőnek az nagyon romantikus lesz ennyi nagy fiúval egy fiatal anyuka. Na és Berci is nagyon jól bír velük.
Én nem tartom magam valami fiús anyukának, nem vagyok túl sportos, fiús nem voltak fiú barátaim, haverjaim - most majd megtanulom és megértem a férfi lélek rejtelmeit.
Azt tudom, hogy jó lesz de nagyon nehéz elképzelni.
Irtó viccesek azt tudom, nagyon jó a humoruk azt tudom, sokkal könnyebb őket felöltöztetni - mint azt az egyetlen lányt aki van - ezt is tudom és sokkal bújósabbak mint a nővérük azt is tudom.
Viszont az az egy lány olyan gyönyörű és rengeteget segít és táncol meg öltözködik, meg csacsog és úgy várja a kistestvért ahogy a fiúk nem tudják. Szóval lány nélkül nagyon üres lenne az életünk.
Így viszont teljes és szép (vagy ki tudja hogy mennyi fiút vagy lányt rendelt még nekünk az ég...).

Azt álmodtam, hogy nincs neve Pocakbabának pedig már megszületett -teljes volt a pánik.
Egyik fiú név sem tetszik, Nimródnál is nagyon szenvedtünk, hogy legyen neve aztán Boldi nevéért vért izzadtunk és most itt ez a kicsi fiú az ő Nagy vezetéknevével és olyat kéne találni ami megy ahhoz is és a testvéreihez is. Nem tudok elképzelni olyat ami nagyon népszerű, amiből sok van a játszón, az oviban mindenhol, inkább a ritkábban gondolkodtunk mindig.
Én már találtam egyet ami talán jó lenne de Berci hallani sem akar róla én viszont Berci ötleteit nem tudom elképzelni.
Úgyhogy még alszunk rá néhány hetet amíg eldöntjük.

Sokat mocorog, főleg lent érzem, a hasam mintha már 30 hetes lennék és ennyiszer még egyik babával sem hánytam bár nem vagyok állandóan rosszul mégis váratlanul elönt a rossz érzés (mint csúcsforgalomban két zöld között vagy a játszótéren vagy egy nagyon finom reggeli után -de kár volt érte...).

Egyik gyerek között sem volt ennyi a korkülönbség, először 13 aztán 21 aztán 18 most meg 28 hónap lesz a legkisebbek között.
Izgalmas és kicsit félelmetes is, hogy hogyan lesz a szülés: Boldi császáros baba volt, nem tudom most minden rendben lesz e, hiszen legutóbb elég rosszul indult a dolog.

Ismeretlenek gratulálnak az utcán, a boltban és szóba elegyednek, kérdezgetnek - válaszolok.
Drukkolnak, kedvesek.

Így bandukolunk a 20 hét környékén és izgulunk, hogy lesz e mindenünk ami a picinek és a többieknek kell, hogy Berci bírja e egyedül az igát és még sok mindenért amiért minden bizonnyal nem kéne - de hát mi már csak ilyenek vagyunk ebben a bizonytalansággal teli világban.

"Dolgozz és imádkozz! " - idézte ma prédikációjában Imre atya.

Igyekszünk.

Utolsó úszás, rosszullét és a többi

Délelőtt úszni mentünk, ma volt az utolsó nap a táborban. Sajnos.
Megint nagyon  örültek a nagyok, Boldi és Ninó a kis Előddel sétálgattak a parton így én is tudtam úszni amennyit bírtam. Szerettem járni velük, sajnálom, hogy vége és kicsit izgulok, hogy jövőre már nem tudok a kisbaba miatt menni velük. Na majd meglátjuk. Tavaly a Boldit hordtam hordozóba jó nehéz volt de megoldottuk. Most nagyon jó volt, hogy már ő is szépen jön a lábán.
Kori hazafelé a kocsiban azt mondta, hogy :"Anya inkább edző akarok lenni ha nagy leszek!". Ez a mondat mindent elmond arról, hogy mennyire szeret úszni járni és mennyire szereti az Elődöt mint edzőjét.

Hazafelé csúcsforgalomban az Alkotás úton két zöld lámpa között éreztem, hogy nem bírom tovább és nem volt mit tenni sebességváltás közben belerókáztam Kori úszóköpenyébe, mert csak az volt kéznél (azóta kimostam).
Csak Korival voltam várandósan hányós, ezzel a babával egy héten egyszer biztos, hogy ilyen rosszul leszek, hogy semmi nem ment meg a taccsolástól. Múltkor a játszótéren lettem menthetetlenül rosszul.
Hát ez van, nem mentem neki senkinek a gyerekek meg nem vették észre (így nem ijedtek meg) de nagyon-nagyon rossz volt, szánalmas az egész és még félre állni sem tudtam a belső sávból.

Itthon neki álltam palacsintát sütni mert nem voltunk itthon így tegnap nem főztem. Anyu adott levest azt megettük előtte. Ennyi gyereknek úgy, hogy még estére is maradjon 60 dkg lisztből, 4 tojásból, 1 liter tejből bőven nagy adag jön ki.

Berci elhozta az AFP leletemet a kórházból, szerencsére rendben van nem magas, nem alacsony.
Egy aggodalommal kevesebb (Boldival és Korival volt baj).

Boldi nagyon vicces, eddig csak szavakat mondott abból sem sokat és azt is pöszén, ma viszont megszólalt, hogy "MENJ INNEN!" - mindezt jogosan mert a Nimród többször sarokba szorította.
Úgyhogy ezen felbuzdulva beszéltetem és elég sok mindent tud már.
Nagyon vicces és nagyon ragaszkodó, vidám kisfiú ez a Boldi.
Boldinak minden víz "ÁRVÍZ" (a Balaton,a fürdővíz, a Velencei tó, mesében, rajzon minden víz Árvíz, a fürdővíz is).
A nagy félelem pedig a: "BOGÁR!". Nagyon tud aggódni ha úgy érzi a közelben van egy.
Minden hajnalban menetrendszerint ébred és akkor át kell telepíteni magunk mellé, ott alszik tovább.
Nimródnak is van egy helye ő a jobb oldalamon kívül fekszik (csakis kívül más hely nem jó neki), ő is hajnalban érkezik jeges puha bőrrel.

Mostanában Nimróddal nehéz.
Ő a kemény férfi.
Nagyot nőtt úgy méretre és elég kötözködős ha meg nem tetszik neki valami akkor kiabál, zokog és nagyon undok lesz.
Persze ez minden gyerekről elmondható de Ninó most tényleg elég önfejű és szófogadatlan, Boldival főleg. Gondolom ez nekem szól, többet kéne csak vele foglalkoznom - nem könnyű megoldani.

Gyorsan telik a nyár, ennyi gyerek mellett nagyon jó ez a 2. trimeszter, hogy pont most van itthon mindenki.
Nem tudom elképzelni, hogy lesz elég erőm akkor is ha már nagy lesz a benti baba és nem bírok megmozdulni de remélem marad a végére is mert nem akarom, hogy rosszul éljék meg a gyarapodást.

Délután együtt szoktunk aludni, az nagyon jó.
A játszóra pedig csak esténként megyünk le. Nem nagyon szeretnek ott lenni, ha már ott vagyunk elvannak de az elején tiltakoznak, hogy ne menjünk. Kimozdulni viszont muszáj, levegőn lenni kötelező úgyhogy kénytelenek vagyunk neki indulni minden nap.
Bevallom jól meglennénk enélkül is...

Úszás és mini nyaralás Velencén

A héten úszni jártunk Elődhöz. Kori mindig is kiskacsa volt, Simi viszont idén szerette meg igazán a vizet.
Bár hideg a víz az uszodában, mégis nagyon szívesen mennek be és ugrálnak, úszkálnak csinálják amit Előd mond nekik. Alig akarnak kijönni a végén, nagyon ügyesek, aranyosak, lelkesek és szeretik Elődöt.

Anyukám (Tandzsi -  a gyerekek így hívják) a tegnapi úszás után értünk jött és elvitt minket Velencére egy egy napos nyaralásra (Berci nem jött, dolgozik).
Ebédeltünk az István étterembe (Ezs egy igazsi étterem! - kiáltott Ninó mikor beléptünk).
Estefelé lementünk a tóhoz fürödni, Boldi nem szállt le Tibiről egy pillanatra sem, igaz barátra lelt.
Nagyon elfáradtak, mese után gyorsan elaludt mindenki.

Ma délelőtt is strandoltak egy kicsit, utána ebédeltünk - megint étterembe - délutáni alvás után pedig haza hoztak minket Anyuék.
Eléggé köhögnek (kivéve Simit), kaptak kedden gyógyszert az orvostól, szerencsére nem lettek lázasak talán már kifelé jönnek belőle. Nem értem ezt a nyári betegeskedést de melegben még ez is könnyebb.

Pihenő

Csütörtök este oda adtuk a gyerekeket Berci szüleinek. Nagyon boldogok voltak a gyerekek, hogy indul a Labancos táboroztatás. Számolgatták, hogy milyen sokáig alhatnak ott vasárnapig. Ráadásul pénteken kaptak még 3  unokatestvért így a  nagyszülők 7 darab 2 és 6 év közötti gyerekre vigyázott két napig.

A tábor fő oka, hogy ott legyenek utána, hogy pénteken egy buliba voltunk hivatalosak (az unokatesók szüleihez) és minden évben van egy ilyen hosszú nyaralás a Nagypapa és Nagymama rezidenciáján amit egész évben várnak már a gyerekeink.

Pénteken délelőtt kedvemre csatangolhattam a városban. Túrtam néhány gatyát a fiúknak, bementem a Mammutba, ettem gyrost, hazafelé beugrottam megnézni a gyerekeket utána egy barátnőmhöz mentem néhány babaruháért este pedig indultunk a buliba Bercivel.

Jó volt a buli sokat nevettünk.
Nehéz volt az elmúlt pár nap, nagyon fájt, nagyon bántott és zavart a sok megjegyzés amit kaptam hiszen nekem is meg kell birkóznom az új helyzettel és ebben nem segít, hogy mások gyengítenek. Kaptam hideget meleget az elmúlt napokban, jól esett most kiszakadni ebből és kikapcsolódni.
Berci sokat táncolt én csak úgy enyhén és éjjel 2 körül indultunk haza kocsival.

Szombaton reggel aztán addig aludtunk amíg csak tudtunk utána mint az őrült kitakarítottam a lakást ami már rettenetes állapotban volt a nyári szünet kezdete óta. Most szép tiszta otthonos, holnap estig amíg haza nem jönnek a babák. Előd meghívott minket a Mammutba ebédelni jött a kis Előd is utána felmentünk hozzájuk beszélgetni. Aztán este Bercivel kimentünk Törökbálintra, kapott egy cipőt utána haza jöttünk filmet nézni és sokat aludni.

Nagyon hiányoztak a gyerekek de mindenkinek jólesett ez a kis pihenő.
Vasárnap misére már együtt mentünk utána Berciéknél töltöttük a napot, a lehetséges fiú neveken nevetgéltünk. Nem lesz egyszerű meg egyet találni.

Pocakbaba

Itt a kis jövevény akit a JóIsten ötödik gyermeknek a családunkba szánt.
Tegnap kiderült, hogy gyönyörű és egészséges KISFIÚ.
A Mikulás hozza majd, pontosan december 8-ra vagyok kiírva.
Hetek óta mocorog, sejtettem, hogy fiúcska 3 fiú után azonban nem titok, hogy szívünk vágya egy lány volt.
Túl vagyok néhány átvirrasztott reménykedős éjszakán de jobb ez így, hogy megtudtuk és ennek tudunk örülni.

Kori már tényleg sokat kibírt és régóta mondogatta, hogy kislányt szeretne mert már olyan sok fiú van a családban. "Ilyet szeretnék!" - mutatta mikor meglátott egy rózsaszínbe csomagolt kis babát. Nem csoda hát, hogy mi is reménykedtünk, hogy most lesz egy lány így ő is végtelenül örülhet majd, de most már biztos, hogy az ötödik gyerekünk fiú lesz.
Kori nevezte el Pocakbabának még hetekkel ezelőtt (a Fog és a Fej nem bizonyult jó magzat névnek).

Na de mivel a meglevő fiúk iránt a szeretetem végtelen és áradó és úgy látom ők is elég boldogok - és nem mellékesen nagy rajongóim - így van miért örvendezni ennek a kis embernek is meg lesz a helye a családunkban.
Úgyhogy csak előre, jöjjön aminek jönnie kell!

IGEN FIÚ, IGEN ÖRÜLÜNK!

Siófok - Hotel Aranypart

Pénteken indultunk a 11.30-as vonattal.
Ma érkeztünk haza a fél 1-es vonattal.

Nagyon jó volt Siófokon.
Ez az ajándék utazás még mindig hihetetlen számomra.
3 éjszakát tölthettünk a Hotel Aranypart szállodában, teljes ellátással.
A reggeli, az ebéd és a vacsora is nagyon bőséges svédasztalos volt. Nagyon jól főztek nagyon változatosan és finoman. A gyerekek nagyon jól ettek, senki nem válogatott hanem tetszett nekik a választék, Kori és Simi már egyedül választottak és jártak szedegetni maguknak.
Simi hamar ráérzett a svédasztal lényegére: husi utána süti aztán megint husi és süti....
Kori azt mondta "Anya, kéne Budakeszire is egy ilyen szálloda!", Nimród pedig hulla fáradtra ette magát: utolsó reggel már egy falat nem fért bele csak gornyadozott...

Két szép légkondis szobát kaptunk, az egyikben 4 fekhely, (egy duplaágy két szimpla),a másik szobában egy dupla ágy volt.
Nekünk elég volt egy szoba, a  3 nagy összebújt a dupla ágyon, Boldi kapott egy babaágyat mi pedig egy-egy kényelmesen aludtunk.
A másika szobát Berci hajnalban használta mikor edzett utána pedig lement futni és úszni.
A szálloda közvetlenül a Balaton partján volt, ott lehetett strandolni. Mellette játszótér.

Minden egy helyen volt, szinte ki sem kellett mozdulnunk a szálloda területéről, csak este mentünk el sétálni, fagyizni.
A gyerekek nagyon boldogok voltak, tetszett nekik a szoba, a liftek, a folyosók, a játszótér, a rengeteg ennivaló, az egész nyaralás.
A személyzet és az étterem is gyerek barát volt, nagyon sok türelmes és kedves emberrel.
Rengeteg gyerekes család nyaralt ott, tele volt a szálloda - gondolom mindenki az Erzsébet program keretében.

Máskor is ide mennénk, igazi pihenés, kikapcsolódás, feltöltődés volt a négy nap.
Nagyon jól éreztük magunkat!

A hasam viszont nem a svédasztalos ellátástól gömbölyödött ekkorára...

1. nap
Szobafoglalás, kilátás a 3. emeletről, vihar este

 2. nap
Reggeli séta, délelőtti hullámfürdő, ebéd majd pihenés, délután pancsolás majd vacsora és esti séta

3. nap
Ébredés, kávézás-nyalókázás, Vízibiciklizés, strandolás, ebéd majd pihenés, délutáni strandolás, vacsora, nagy séta, fagyizás

4. nap
Búcsúzás