A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2010. április 4., vasárnap

Jött a nyuszi





Nimród sír és nevet


Nimród sokat sír. Legtöbbször evés után fél órával kezdi, vagy már hamarabb amikor letesszük miután büfizett. Kézeben akar lenni, ott átvészelni a hasfájós perceket de az csak akkor lehetséges ha nem vagyok egyedül a hárommal. Most hétvégén például.

Egyébként Nimród mikor éppen nem fáj a hasa és kézben van akkor mindenkire nevet (ez ma kiderült a vendégségben) és még gügyög is aranyosan - mintegy beszélgetést imitálva. Tündéri kis bogyó, Berci szerint minden fáradságot megér annyira kis tökéletes. És ezt egy olyan apa mondja aki majd leesik a székről az álmosságtól és azonnal elalszik ahogy vízszintesbe kerül és nem bír megszólalni a vendégségben és az autóban sem egész nap, mert annyira de annyira fáradt. Tényleg hulla fáradtak és kimerültek vagyunk, nagyon strapás ez az egész. De nagyon megéri...

Simi húsvéti ajándéka


Simi szombat délután rájött, hogy ki tudja mondani, hogy anya. Ült az etető székében és egyszer csak magától azt mondta: "Ana".
Én persze azonnal felkiáltottam mert annyira vártam már ezt a pillanatot és ránéztem nagyon boldogan: "Simi, azt mondtad anya?" - még egyszer hallani akartam, nem hittem a füleimnek.
Erre Simi: "U" - tehát igen. Mondtam erre, hogy: "Simi mondd, hogy anya!". Erre ő: "A". Kicsit elcsüggedtem, hogy megint vissza riadt a nagy kihívástól, hogy beszéljen, de nem adtam fel és újra megkértem. Akkor kimondta megint és ezzel a legnagyobb örömet szerezte nekem és Bercinek (mert ő is ott volt).
Kimondta a mi kis Simink és azóta is mindig mondja: "Ana".
És ez én vagyok.

Kori és a mosolygós őzike


Korit felhívta neve napján a makói Tündi dédnagymama és megkérdezte, hogy mit szeretne az ünnepelt. Kori lelkesen mondta válaszul, hogy: "Egy mosolygós őzikét!". Tegnap megérkezett a csomag, Kori kibontatta az ajándékát és bár nem emlékezett, hogy a pillanat hevében mit is kívánt a telefonba pont egy hónappal ezelőtt, de amikor meglátta azt az édes kis szőrös Bambit amit a dédnagyszülei küldtek neki, azonnal fülig ért a szája (tényleg nevetős). Igaz, rendesen lefotózni nem hagyta magát vele, de azóta sehova nem megy a mosolygós őzikéje nélkül.