Hihetetlen meleg van már reggel nyolckor, az északi ablakunkban 20 fokot mutatott a hőmérő. Még tegnap felfújtam nekik a minimedencét és kitettem az erkélyünkre, hordtam bele langyos vizet és megnyitottam a strandot.
Hol felváltva, hol külön-külön de mindketten használták a pancsolót és nagyon jól szórakoztak. Így nekem is könnyebb volt, hogy ők nyertek egy kis teret, nem unatkoztak és én is tudtam tenni-venni, Nimróddal foglalkozni.
A nagy melegben gyorsan száradnak a kimosott ruhák ami nagyon megkönnyíti a dolgomat, utazásaink után ugyanis rengeteg szennyes halmozódik fel.
Koriék aranyosak, élvezik az itthoni nyaralást, még gofrit is sütöttünk, meg nutellát is kaptak sőt a málnát és a cseresznyét is megették igaz egy kis varázslattal (azt mondtam ettől nagyon szépek lesznek mert varázsgyümölcs - na, ez hatott!).
A felettünk lakó Józsi bácsi (Simi haverja), cérnaszálon lelógatott nekik egy kis pancsolós krokodilt aki csatlakozhatott a már meglevő kroki családhoz. Vidámság.
Délelőtt azért még elszaladtunk egy kis tarhonyáért, a kedvencüket kérték ugyanis, sóskát tarhonyával. Meg is főztem de a nagy melegben nem nagyon volt étvágyuk, Kori a strandos gofrit, Simi az almalevet részesítette előnyben.
Ebéd után aludtunk - a szokásos Simi külön, a két "kis Berci" mellettem felállásban - sikerült két órát pihenni.
A délutáni fürdőzés után 6 körül lementünk, még mindig égetett a nap és nagyon fülledt levegő várt minket ahogy kiléptünk a kapun. Szerencsére a gyors motorozás hűsítette a két kis vad buksiját, Nimród pedig szokás szerint harmadik pihenőjét élvezte a babakocsiban.
Mindent meg tudok csinálni Berci nélkül, még az altatás is elég könnyen megy (leszámítva Nimród ma esti fél órás nyekergését - biztos, hogy a foga jön), a rendrakás sem vészes de az hogy nincs itt este és reggel sem, hogy legalább lássam és beszéljünk az nagyon nehéz.
Kori azt mondta, hogy nagyon várja haza.
Simi hozzám bújt este és nem akart elengedni, ő is várja.
És én is nagyon...
