Olyan volt ez a mai keresztelő mint egy szép ajándék Imre atyától.
Meghitt, kedves, szép, szeretetteljes.
A héten az egész meghiúsulni látszott.
Még tegnap is kételkedtem, hogy minden sikerül (betegség nélkül, a nagy havazásban eljutni és együtt ünnepelni azokkal akik oda tudnak jönni - már ha lesz ilyen) de mindennek ellenére reggelre össze állt a csapat: 4 tálca sütemény, egy karton üdítő, néhány váltás ruha és sok gyerekünk kíséretében a nagynénémék segítségével és a leendő keresztapával elindultunk időben a szentmisére.
Kilenc előtt negyed órával oda értünk a Kápolnába.
Bemutattam Pétert Imre atyának aki áldását adta és örömét fejezte ki, hogy jól választottunk Boldinak keresztszülőt (ezt az utána következő agapén is többször hangoztatta).
Mise keretén belül volt a keresztelő, eljöttek Apuék (Ati papa, Juci mama, Atika), Anyuék (Anyu, Tibi, Elődke), Ziziék (Zizi, Viktor, Veronka, Zsófi és a keresztapa Péter), Kláriék, Laciék és Árpi.
Hiányzott Tündi és Zolika akik Makóról nem tudtak feljönni pedig eddig minden dédunoka keresztelőjén itt voltak, de hát sajnos sikerült kiválasztanunk az év leghidegebb és leghavasabb hétvégéjét a keresztelésre.
A keresztelésnél Imre atya bevonta Korit és Simit is.
Kori tarthatta a tálat, Simike a törlőkendőt. Miután megkeresztelte Boldit Imre atya, mondta Siminek, hogy törölje meg a fejét: erre Simike fogta a kendőt és megtörölte a saját fejecskéjét - annyira édes volt, mindenki nevetett.
Péter ügyesen helytállt, az izgalmát is leküzdötte a második fél órában, Kori egy kicsit sokat mozgott 5 éves létére (de megbocsájtjuk mert nagyon izgult) , Nimród pedig mindent bele adott hogy megbontsa a mise rendjét (hangoskodott, mutogatott, ugrált, ütögetett majd elfoglalta a székemet és nem hagyta, hogy vissza üljek).
De azért édes aranyos volt mindegyik gyerek, Boldi csak berregett, ő sem sírt.
Szent Antalt választottuk védőszentjének.
Imre atya kedvence Simike akit úgy hív, hogy Szelídke, most is mikor kihívta segíteni akkor így szólította: "- A Szelídke jöjjön ide!".
Balázs áldásnál is maga mellé vette Imre atya: Siminek kiemelt helye van a szívében.
Minden kétely megszűnik számomra ha Imre atya prédikációját hallgatom.
Olyan egyértelmű, olyan érthető, kézzelfogható és igaz.
Nem kér lehetetlent: szeressük az Istent és vele éljünk, ne távolodjunk el tőle mert az minden bajnak a forrása.
Drága kis Boldim, Isten hozott a közösségben!
