Annyira vártam, hogy végre mi is elutazzunk.
Jó volt, azt nem mondom, hogy elég, de nagyon jó!
Nagyon jó dolgunk volt mert Berci szüleivel mentünk és a négy gyerek mellett ez igazi ajándék.
Mert segítettek vigyázni, főzni, játszani, hajózni és örömet szerezni nekik! Emellett pedig sokat nevettünk és a gyerekek rajongása még tovább mélyült irántuk.
Anyukám is eljött két napra Tibivel ami pedig nekem volt nagyon jó mert őket is nagyon szeretik a gyerekek. Egy napra elvitték a nagyokat hajózni Lellére, meg vásárolni, meg kompozni - vissza sem akartak jönni.
Nimród is kapott egy kis kimenőt velük este, a kürtöskalácsosig, ezek után elégedetten tért vissza, hogy elvitték csak őt is!
Megbeszéltük, hogy jönnek többet mert nekem fontos, a gyerekeknek fontos és Anyunak is mert annyira szeretik!
Berci az utolsó három napon már nem maradt, sajnos haza jött a nyaralásból mert munka volt az újságnál. Gyerek szempontból ez a kiapadt Balaton nekünk nagyon kellemes volt, mert kicsi volt a víz és Korit Simit egyedül is be tudtam engedni.
Nimród a kezdeti rettegés után önfeledten pancsolt a karúszóval és megtanulta kiköpni a benyelt vizet (ami egyébként a sikeres fogmosáshoz elengedhetetlen).
Szóval jó volt, végre Apával is sokat voltak éjjel-nappal, hetek óta semmi betegség, minden nap finom ebéd az asztalon, hajózás, strandolás, fagyizás, egy ruha per gyerek reggeltől estig - így könnyű az élet!
