Nagymama 10 körül érkezett meg, hogy egy kicsit tehermentesítsen és nagyon jó, hogy jött mert ma reggelre tetőzött a náthám. Ez így elég nehéz, hogy éjszaka se pihentem rendesen (Nimród nyugtalankodott többször is az éjjel folyamán) és Kori is már reggel 7-kor átköltözött hozzánk (ezzel Bercit száműzte Simikéhez). Játszóterezés után délben haza jöttek a gyerekek és a Nagymama segítségével már fél kettőkor aludtak (kicsi Nimród szintúgy). Délután Zolika dédnagypapa jött Makóról ötödik dédunokáját (ebből három nálunk lakik) megcsodálni. Tündi dédnagymama nem tudott jönni mert az Írók Szövetségénél volt ülésezni, de jó sok finomságot és egy kis támogatás küldött mint mindig amikor csak tud. Simi kapott Zolikától egy gyönyörű tűzpiros autót, Kori pedig egy állatos könyvet (amiben kirakó is van - pont neki való). Megkapták még Zelk Zoltán a Három nyúl című mesét is amit nem lehet elégszer elmesélni nekik (egyébként Berci egyik gyerekkori kedvence).
Kori ma (saját szavaival élve) "egy kicsit csíntalankodott": összefirkálta sárga zsírkrétával az előszoba falat. Nagy, határozott mozdulatokkal dolgozhatott az eredményt látva úgyhogy ott majd újra kell festeni azt a felületet, máshogy nem lehet eltűntetni a remekművet. Este fordított menetrend volt, most a nagyok ettek, fürödtek előbb, Nimród aludt, majd csere és mire Berci haza ért mindenki túl volt mindenen (na jó, a fogmosást ma ő vezényelte).
Izgulok, nehogy a pici elkapja ezt a családi náthát remélem nem lesz baja. Egyébként ma nagyon sokat aludt (feltett kezekkel - láthatóan nagyon jól érezte magát), alig volt fent és akkor is nagyon édesen kukucskált a nagy sötét szemeivel és várta, hogy megtaláljam. Annyira szeretem az édes kis arcocskáját, a hosszú lábacskáit, a gömbölyű pocakját, a selymes sötét haját (ami ma nagyon mókásan lebegett a fürdővízben) és mindenét nagyon-nagyon!
Kori az előbb átjött a másik szobából és ezt kérdezte: "Anya, miben sántikálsz?" - most megyek és elmondom neki. Aztán remélem alszunk...
