A Nagymamától ezt kaptuk gyereknapra, hogy az össze unokáját (mind az ötöt) a szüleikkel együtt befizette az Állatkertbe. Borcsi, a Nagymamáék keresztlánya is velünk tartott, és nagyon jó volt, hogy jött mert ez a vasárnapi kiruccanás sok felnőttet követelt. Mondanom sem kell, hogy Pünkösd vasárnap rengetegen voltak, szép volt az idő, végre nem esett, úgyhogy mi is ezt a napot választottuk, hogy a Nagymama örökbefogadott 41 éves majmocskáját meglátogassuk.
A gyerekek határtalanul boldogok voltak, béreltünk fakocsit amibe belefértek a már járkálni tudó kis unokák és azzal verekedtük át magunkat a tömegen és látogattuk meg az összes nagy állatot. Képtelenség ennyi gyerekkel mindent megnézni, úgyhogy célirányosan a nagyobb állatokhoz mentünk (víziló, orángután, elefánt, zsiráf, orrszarvú, tigris, medve, fóka, gorilla, jegesmedve, teve, krokodil). Útközben persze még meglestük a Ká-kat Simi kedvéért, vagyis a kígyókat aztán "Nagymama majmát" aki ügyesen elvette a felé nyújtott almát, majd beügyeskedte a rácson keresztül a szájába. Nekem a Zsiráf volt a legkedvesebb, édesen falatozott az almából a gyerekek legnagyobb örömére, de a a gorilla is édes volt aki durcásan háttal nekünk leült az üvegablak elé és úgy csinált mintha ott sem lettünk volna.
Simi nagyon elfáradt a fókáknál feladta és elaludt a babakocsiban, Kori viszont végig figyelt és izgult és kiabált mert annyira tetszett neki és alig tudott betelni a fantasztikus élménnyel.
Nimród szegény az első perctől majdnem az utolsóig végig nyűglődte a túrát, néha elaludt egy kicsit de egyébként sírt még a kezemben is. Valószínűleg sok volt neki az impulzus, a rengeteg ember és a meleg idő nem tett jót az általános közérzetének.
Azért kicsit tudott aludni és akkor könnyebb volt de tényleg sokan voltak...
A nagy nézés után mikor már mindenki hulla fáradt volt, leültünk és megebédeltünk, Orsi sógornőm hozott ennivalót, mi innivalót úgyhogy pikniket rendeztünk a tevék mellett.
Mindenkinek feltűnt, hogy Kori egyfolytában az állatcsaládokat kereste. Ahol csak egy állat volt ott nagyon kereste a többit, ahol csak nagyok voltak ott kereste a kicsinyeket, ahol volt kicsi de csak egy nagy volt ott történeteket talált ki.
- Az ott biztosan a papa! De hol a mama és a kicsinye?
vagy:
_ Biztosan a picike még a mama pocakjában van.
A krokodil házban egy nagyobb krokodil feküdt kint a parton és egy kicsi távolabb egy oszlop mögött. Erre Kori a következő megállapításra jutott:
- Az ott a papa krokodil és a kicsi krokodil, a mama biztos elment a másik kicsivel ebédet szerezni.
Simike is mesélte a maga módján az élményeket. Neki az állatetetés volt a legnagyobb kaland.
- Amma, zsi. (A zsiráf megette az almát amit adott neki.)
Korinak este is a család téma volt a kedvence. Bercivel kimentek fogat mosni én pedig ezt hallottam:
- Apa, ha nagy leszek nekem is lesz családom?
- Igen, neked is lesz majd férjed és lesznek gyerekeid.
- És az én pocakomban is fog lakni kisbaba és majd lesz nagyobb is?
- Igen, lesz kisbaba és lesznek nagyobb testvérei és majd azok is megnőnek. Ez az élet körforgása...
Szeretem hallgatni amikor beszélgetnek.
Kori szépen kérdez, Berci szépen válaszol.
Jaj de jó, hogy vannak gyerekeink!
