Elmondtuk a gyerekeknek egyik reggel:
- "Tudjátok mi fog történni nyár végén?"
Kori felkiáltott: - "Együtt lesz az egész család???"
Én: - "Igen, és születni fog még egy kistestvéretek."
Kori még mindig kiáltozik: - "Éljen!!! És lány lesz???"
A csalódás elkerülése végett én úgy terveztem, hogy csak a következő ultrahang után mondjuk el nekik és akkor már azt is, hogy kis öcsi vagy kislány fog - e érkezni.
Kori minden alkalommal amikor elmondjuk, hogy valakinek babája lesz akkor mindig azt kérdezi először, hogy: "Lány lesz? Ugye lány lesz?".
Sőt már Nimródnál is, 2 és fél évesen mindig azt hajtogatta, hogy neki lány testvére lesz és Ildikónak fogják nevezni.
Aztán a 18. héten amikor megtudtuk, hogy kisfiú lesz akkor pár napig szomorú volt és csak úgy törődött bele a hírbe, hogy elmondtuk neki, hogy ezt nem mi döntjük el, hogy mi legyen, hanem Isten és ő úgy látta, hogy ebbe a családba most egy kisfiút szeretne ajándékozni de az is lehet, hogy lesz olyan, hogy majd egy kislányt is küld kicsit később.
Ezt teljes mértékben elfogadta és ezután ezt mondogatta nekünk is és mindenkinek úgyhogy így sikerült feldolgoznia a csalódását.
Hihetetlen, hogy most megint ez volt az első gondolata, hogy lány legyen. Nem szeretném hetekig azt hallgatni, hogy lányt szeretne csak és ha kiderül, hogy fiú akkor megint csalódott legyen.
Na ezért akartam várni még de nem akartam, hogy mástól hallják meg úgyhogy mégis beavattuk őket.
Azóta sok mókás dolgot mond ezzel kapcsolatban ez a kis Korinka.
Egyik délután telefonon beszéltem Bercivel, feküdtem az ágyban amikor Kori a hasam fölé hajolt és a következőt mondta:
- "Szia Kisbaba! Ugye tudod, hogy lány leszel???" - akkorát nevettünk Bercivel, hogy majdnem kicsordult a könnyünk és azóta is mindig emlegetjük a kicsit fenyegetős hangvételű édes huncut Korinkás kérdést.
Vacsoránál megint előkerült a téma és megint elmeséltem, hogy Isten dönti el, hogy kit ajándékoz egy családnak és még mi sem tudjuk mi lesz mert meglepetés ahogy ő is az volt sokáig és a testvérei is. Lehet, hogy lány lesz de az is lehet, hogy fiú, ezen mi nem tudunk változtatni, mindennek örülni kell.
Bólogatott, megértette.
Rövid hallgatás után ezt mondta:
- "Anya, de még imádkozom az ágyamba Istenhez, hogy döntse el, hogy lány legyen." - micsoda mondat már megint, egyszerűen megzabálom ezt a kislányt!
Kori a Nagynénémnek az oviból haza felé azt magyarázta, hogy neki kilenc testvére lesz és majd kell egy nagyobb autó meg addigra már úgyis kertes házban fogunk lakni, hogy elférjünk.
Simivel kinyomják a pocakukat és nevetnek, hogy "nézd nekem mekkora mindjárt megszületik a babám" és este a kádban is családosat játszanak, a fókáknak kicsinye születik (általában egy kis gumi elefánt mert az fürdős játék).
Úgyhogy nagyon készülnek és várják, hogy mikor lesz már óriási a hasam és mikor fog megszületni a kistestvérük.
Kori oda szaladt egyik este az ágyamhoz:
- "Hé Anyuka! Szülöd már azt a gyereket?"
