Ma Anita jött Virággal és Ágostonnal galéria nézőbe.
Vadulás, visítás, ordítás és néha nyugodt pillanatok jellemezték a délutánt.
Gofrit ettünk csoki habbal. Irtó finom volt!
Kori olyan álmos volt már este 6-kor, hogy jó volt nézni. Azért nehéz ez az ovi dolog neki nagyon elfárad napközben (pedig eddig minden alkalommal szépen aludt bent).
Ma állítólag (idézem) "Emőke néni vagy Pisti néni vigyázott" rájuk. Nem tudta pontosan a szemüveges óvó néni nevét de biztosabb volt abban, hogy Pisti néni lehetett.
Nimród jól bírta a délutánt, néha neki ment a dupló vonat és túl sok ölelést kapott de úgy látszik nagyon tetszett neki, hogy most már ő is játszópajtás, nem maradt ki a buliból (többször lebontotta a dupló-sín szerkezetet).
A gyerekek jól elvoltak, csak néha kellett rendet teremteni, főleg 6 után.
Mi Anitával viszont szokás szerint rengeteget röhögtünk.
Azt is megállapítottuk, hogy nem nőttünk fel.
És hogy ez már így is fog maradni.
És hogy ez nem is baj.
