Kell néha egy kis szünet és olyan jó férjem van aki enged és ő addig vállalja a 3 gyerek felügyeletét (sőt játszik velük, fürdeti és altatja őket) amíg elszaladok egy kicsit "kikapcsolni". Nem könnyű feladat vigyázni rájuk még nekem sem pedig én minden időmet velük töltöm. Még senki nem vállalná egyszerre a hármat még egy órácskára sem úgyhogy egyedül megyek amíg Nimród akkora nem lesz, hogy nincs veszélyben a szülei nélkül - utána viszem Bercit is. Na nem nagy program ez ma sem mentem messzire csak vettem 3 pólót a közeli boltban (amibe beleférek így szoptatós anyaként) aztán Nimródnak pár kis ruhát (a soroksári Dédi "ajándékából") és tulajdonképpen ennyi mert többre nem is jutott időm siettem haza a családomhoz. Kell ez a kis szabadság egy kicsit több is jólesne de azt már férjemmel tölteném, csavarognánk, moziba mennénk, vagy csak örülnénk, hogy kettesben vagyunk mint nem is olyan régen amikor még csak álmodoztunk a gyerekekről.
Most nyáron Keszthelyre szöktünk csak ketten - igaz Nimród is velünk volt már akkor - de Korit és Simit a nagyszülőkre tudtuk hagyni egy napra Csopakon (megjegyzem nagyon jó dolguk volt nekik is). Remélem idén nyáron is végig autózhatunk a Balaton északi partján - mert az olyan romantikus - és talán meg is pihenhetünk valahol. Imádjuk a gyerekeinket de kell nekünk ez a kis szabadság...és a szerelem is...
