De ma olyan nagy dolog történt, hogy ezt le kell írnom.
Kori megtanította Nimródot egyedül lépkedni: úgyhogy Nimród jár!
Én nem is láttam, Kori szaladt ki hozzám, hogy: - "Képzeld Anya elengedtem Ninót az asztal felé és oda lépkedett egyedül!".
Még sokszor megmutatták nekem az este folyamán a mutatványt és Kori határtalanul büszke volt, Nimród pedig nagyon lelkes. Simi is beállt segíteni, az asztal elé állt és kérte, hogy Nimród lépkedjen felé is. Így is sikerült, Nimród egész este a testvérei karjába zuhant.
Legalább most már nem csak bánatomban sírhatok....
Délután fagyizni mentünk, idén először, Simi hetek óta készült az első emlékezetes gombócra. Eredetileg csokisat akart de ahogy Kori vaníliásat kért, ő is azonnal meggondolta magát.
Nagyon megfontoltan nyalogatták a hideg finomságot. Nimród rágcsálta a tölcsért.
Én meg merengtem és nagyon jól esett, hogy csak velük vagyok.
Olyan édesek.
