A mindenórás kismamából minden hetes lett, a két kép a 37. héten készült, most meg a 39. kezdődik már.
Azt nem részletezem hogy érzem magam a koraszülés veszély, 4 hét fekvés és egy vesegörcs után, lassan túlhordással.....
2 naponta menni kell a kórházba ami egy órányi autóút hétköznap, fél óra hétvégén.
Berci és anyu szokott vinni, ez még a jobbik helyzet mert így nem kell bent feküdnöm az osztályon.
Kori pénteken beteg lett, vírusos lázas hólyagos torokbaj, ma estére Nimród lázasodott be (ha ugyanaz, remélem hamar lemegy sok teával lázcsillapítással). Holnap csak Simi megy oviba, 3 itthon lesz (jaj nekem)...
Annak örülök, hogy megvárta a decembert a baba annak viszont nem nagyon, hogy hetek óta jóslófájásaim vannak ami nagyon kellemetlen és ismétlődő de sajnos nem elég a szüléshez. Néha úgy dönt ez a kis ötödik, hogy ráfekszik egy idegre és akkor a bal lábamat nem tudom emelni, gyakorlatilag nem tudok járni amíg odább nem vándorol. Utcára már nem megyek csak ha visznek kocsival, nem mertem Boldival elindulni még a ház mellé sem.
Megszállottan nézem a neten, hogy mi legyen a karácsonnyal, szeretném legalább a gyerekek dogait nagyjából rendezni, de elég nehéz - különböző okok miatt...ez is teherként nyomja a vállam tavaly olyan jól időben volt minden.
Nem tudom van e alkalmas idő amire vágyom, hogy eljöjjön már.
Próbálom elviselni ezt a 2 hetet ami még a legvégéig van.
Nem lesz könnyű...
