Balatoni nyaralás - harmadik állomás

Még csak szombat este volt és már három balatoni üdülőhelyen megfordultunk. A gyerekeket nagyon sajnáltam amikor este kilenckor hulla fáradtam megérkeztünk Lellére és még vásárolni is kellett az inváziós Spar-ban (csak Berci ment be de ez is elég volt, hogy elszakadjon náluk a cérna- tényleg nem csodálom, eddig hősiesen bírták a meleget és az utazgatást).
Lellén is apartman várt minket de ez már klímával felszerelt szoba volt, úgyhogy csodásan aludt mindenki az első éjszaka. A nagy ágyon Kori, Simi, Nimród és én, a matracon pedig Berci. A kocsiba nagy nehezen betuszkolt utazó ágyat nem is kellett kinyitni, a gyerekek egymáshoz tapadva aludtak a hűvös szobában.

Reggel siettünk a vízhez - Korit nem lehet ennyi időre megvonni a Balatontól, ja és persze Bercit sem - Elődke testvérem is velünk tartott és észvesztően jó és kifinomult humorával szórakoztatott egész délelőtt.

Az árvaszúnyogok sajnos már a víz partra is kitelepedek itt a déli oldalon, ami azért óriási probléma ránk nézve mert Berci nagyon allergiás ezekre a zöld rovarokra és ahogy a közelébe kerül egy vagy sok, máris begyullad a szeme és viszket meg fáj meg minden szörnyűség.
Ezért folyton menekültünk hol jobban hol kevésbé, így Berci megúszta a jelenlétüket egy kis szem viszketéssel.

Az ebédet egy étteremben fogyasztottuk el, két menüt rendeltünk ami pont elég volt négyünknek. Kori gyönyörűen, Simi a melegre való tekintettel visszafogottabban falatozott de mindenki jól lakott és még desszert is járt!
Az alvás megint összehangolt volt, mindenki egyszerre dőlt ki szokás szerint.
Ez nagyon megy nekünk!

Nimród édes, drága, csak ritkán sír de akkor nagyon dühösen és felháborodva, olyankor azonnal vele kell foglalkozni. Általában az anyatej mindenhol mindenre megoldás, úgyhogy nem is kezdtem még el a gyümölcsözést, jó, hogy elég vagyok neki én.

Simi tombol a dackorszak közepén, minden baj ami nem úgy van, ahogy ő azt szeretné, sokszor nem jól reagáljuk le a dolgot ezen igyekszem változtatni, hogy ne csak tiltást kapjon állandóan hanem sok- sok dicséretet is.
Egyébként nagyon édes, látszik, hogy boldog, hogy együtt a család ezen a kalandos utazáson, egyre több mindent mond és bújik, bújik, bújik.

Kori szófogadó, csak akkor elviselhetetlen amikor nagyon kimerült, egyébként szépen eszik mostanában nagy étvággyal és általában hiszti nélkül megérti ha valamit nem lehet. Kicsit sokat hajtogatja mostanában azt, hogy "Bocsánat" - mindenre ez a megoldása -, sokszor helyén való de amikor direkt rosszalkodik akkor azért nem jogos. Azért megbocsájtunk természetesen.

Este sétálni szoktunk és kürtöskalácsot veszünk mert azt nagyon szeretjük.

Lelle egészen más mint Csopak, itt rengetegen vannak, nehéz a gyerekeket szemmel tartani mikor berobognak a tömegbe kismotorral, a fürdés viszont sokkal egyszerűbb hiszen itt van szabad strand ahonnan ki be lehet járkálni, a Balaton mindenkié, nincs elzárva, és ezt szeretem.

Balatoni nyaralás - második állomás

Szombaton reggel is hivatalosak voltunk az "Élettárs"-ra, korán reggel is nagyon meleg volt a víz, a gyerekek boldogan lubickoltak, úszkáltak, nevetgéltek.

Gyors és egyszerű, ebédnek nem nevezhető falatozás után 11-kor letettük a gyerekeket aludni az apartmanban, mert 1-re át akartunk menni Balatonfűzfőre és előtte mindenképpen pihenést kellett beiktatni.
Sajnos a nagy meleg miatt mi is kidőltünk együtt aludt a család kicsit tovább mint szerettük volna, így csak kora délután tudtuk elhagyni a csopaki szállás helyet és tovább állni.
Berci lehordta az előző nap felhordott rengeteg csomagot a kocsihoz (elég hálátlan feladat 40 fokos hőségben), mi addig a játszóházban ütöttük el az időt a gumikígyókkal és mindenféle bolondos kacattal körülvéve.

Kora délután kigurultunk Csopakról és Fűzfő felé vettük az irányt. Elég gyorsan átértünk, már nagyon vártak minket a sógornőmék és a családja (Orsi, Acsó, Sebi, Peti). A finom ebéd után együtt lementünk a kert aljában található stéghez ahonnan nincs tovább csak a Balatonba. Így csobbantunk mindahányan - még Nimród is életében először - a 30 fokos vízben, boldogan lubickoltunk ezzel, finom vacsorát szolgáltatva a szúnyogoknak.

A háznál még egy kis játék várt a gyerekekre, kávé várt rám, majd lassan tovább kellett állnunk hiszen vártak minket Anyuék Balatonlellére.
Kori sírva búcsúzott, nagyon szomorú volt, hogy csak ilyen keveset tudott játszani Sebiékkel, és azt mondta könnyes szemmel, hogy nagyon szép a házuk.
Tényleg szép.

Balatoni nyaralás - első állomás

Pénteken délelőtt érkeztünk Csopakra a legnagyobb melegben. Az autónk szokás szerint teljesen megpakolva gurult el a Balatonig (most még a kismotorok is befértek!).
Mivel a csopaki házban Berci unokatestvére nyaralt a családjával, ezért mi a Kőkorsó apartman házba kaptunk kölcsön egy szobát aminek csak annyi volt a hátulütője, hogy a legfelső harmadik emeleten volt és körülbelül 50 fokos hőség tombolt éjjel-nappal.

A nyaralókomplexumhoz tartozó medencét azon nyomban kipróbáltuk, Kori mint egy boldog kiskacsa lubickolt a vízben alig lehetett kiszedni a kis Némós karúszójával (amit anyutól kapott), Simi viszont nem akart a nagy medencében csobbanni, sőt a kicsiben sem, így ő a lábmosóban fetrengett (fúj!), amíg észre nem vettem.

A délutáni altatás a meleg és a szűkös hely ellenére simán ment, azt hiszem ebben a dologban elég jól vannak szoktatva a gyerekek, még Nimród is megvárta, hogy együtt aludjunk ebéd után (ahogy otthon is szokta).

Kora este Viktor (a nagynéném férje) vitt ki minket hajózni az "Élettárssal" (ez a hajója neve), mivel szél egy csepp sem volt, meleg viszont annál inkább ezért nagyon nagyot fürödtünk a parttól nem messze de hajóról csobbanva a Balatonba. Még a kis félénk Simi is ráérzett az esti fürdőzés ízére, Korival együtt boldogan lubickoltak és hajó körbeúszást rendeztek a langyos tóban.

Este fagyiztunk, aztán vissza sétáltunk a szállás helyre és majd' megőrültünk a rettenetes melegtől egész éjszaka. Kori sírt és dobálta magát, én ide-oda költöztem egyik gyerek mellől a másikhoz, Bercivel néha helyet cseréltünk, Simit össze szedetem néha az ágy alól meg ilyenek.
Azért jó volt, hogy kaptunk szállást de örülök, hogy csak egy éjszakát kellett ott töltenünk a katlanban.