Kornéliám

Ausztrál rokonok

Megérkeztek Berci apukájának Ausztráliában élő unokatestvérei. Magyarok, még gyerek korukban mentek ki a szüleikkel úgyhogy származásuk magyar, valójában már régóta ausztrálok.
Toni beszél magyarul, Luli a húga csak egy kicsit, a házastársaik csak angolul.

Hozzánk szerdán jöttek Nagypapa kíséretében, együtt elhozták a 3 nagyot az oviból és fagyizás után hozzánk jöttek délutáni sütizésre, játékra a gyerekekkel.
Berci persze dolgozott, én tartottam a frontot mert Nagypapa is elég hamar elment tanítani.
A gyerekek viszont teljes extázisba kerültek a vendégektől, az ajándéktól (ausztrál plüss állatkák), Tónitól aki maga is egy nagy gyerek pedig kb. nagypapa korú - hippi.
Volt birkózás, meg lovagozás, meg Koritól tánc (aki az ausztráloknak Khonny - ettől olyan különlegesnek érezte magát).
A gyerekek csak magyaráztak Tóni mindent értett, Keth, David, Luli szinte semmit de ahogy mondták- mondták olyan édesek voltak, nekik nem akadály a nyelv.
Kori pedig teljesen bezsongva nevetgélve, táncbemutatóval, labdázással, kedvességgel és angol tudásra szomjazva varázsolta el a vendégeket. Annyira szereti az angolt, érdekli szeretne mindent mondani megjegyezni és ideges ha nem megy neki.
Én valamennyire beszélek, sok mindent megértek de elkopott a 10 év alatt amikor a toppon voltam és mertem is beszélni. Megértettük egymást és hamar eltelt vidáman az a másfél-két óra vendégség.

Aztán most vasárnap Nagypapa 60. születésnapjára gyűlt össze a népes familia az ausztrál rokonokkal együtt.
Csodálatos ebéd volt (amit az ünnepelt készített), finom torták, kávék, szivar (aki igényt tartott rá), beszélgetés volt egészen déltől késő estig.
Kori bővítette angol tudását, és Simi Nino Kori is ölelkezve búcsúztak el nem is olyan távoli rokonaiktól.

"Utazzunk ki, lássunk világot, tanuljunk meg angolul!" mondom én Bercinek ő meg csak mosolyog, ha ilyen egyszerű lenne akkor sem biztos, hogy elindulna.

Kertezős Pünkösd

Mise után Berci a két naggyal elment a szigetre a Sport uszodába ahol Elődék várták őket.
Együtt bementek mi pedig a kicsikkel a Labancba mentünk kertezni. Nagymama nagyon finom ebédet készített, mire megjöttek a sportolók már mindenki nagyon éhes volt. Jót ettünk, pihentünk és délután is nagy sportolás zajlott a kertben. Focizás, frizbizés, hintázás. Berci sokat játszott velük, Simivel nagyon jót fociztak.
Egy szelíd (szomjas vagy öreg) süni is előjött a bokorból és esze ágában sem volt menekülni a gyerekek elől.
Nagyon jó idő volt és finomakat ettünk! Esti haza indulás előtt örömzenélés volt, furulya, dobok, gitár, mikrofon - minden előkerült a gyerekek ütötték fújták ahogy csak tudták és nem kíméltünk senkit...

Képes beszámoló május elej II.

Volt ovis kirándulás. Boldit nem kellett vinnem a Nagymama elvállalta felügyeletét így el tudtam menni a Fecske csoporttal kisvasutazni majd túrázni. Annyira cukik a gyerekek, hogy csak na!
9-kor indultunk, kb 10 perc múlva a vasútnál voltunk amikor mindenki elővette az uzsonnáját és el kezdte falni. Szegények! Nagyon édesek voltak!
Kori a párom akart lenni,. Simi és Nimród Vera nénivel és Gyöngyi nénivel vonultak. Aztán egy kicsit velem is. Virágvölgytől Kesziig gyalogoltunk volt vagy 2 óra egy kis pihenővel és újab evéssel.
A vonaton énekeltek, az úton botoztak, beszélgettek minden pici láb jól bírta (nekem másnapra izomlázam lett - jellemző).
Aranyos program volt, kevés szülő jött én jót beszélgettem egyszer elhagytam a telefonomat az erdőben de vissza mentem érte. Kicsit sajnáltam azt aki szülő nélkül bandukolt de biztos csak én vagyok ilyen érzékeny ezekre a dolgokra. Örülök, hogy el tudtam menni és a gyerekeim is nagyon elégedettek voltak, hogy együtt voltunk. Nagyon szerencsés helyzet, hogy 3 gyerekem járhat egy helyre így azért elég jó nekik!

Szombaton Berci 3 gimnáziumi osztálytársnője jött hozzánk családostul. Sokat voltunk a ház mellett (amolyan hintás piknikezés) utána nálunk fent a lakásban. Sok finomságot hoztak így nem volt minden az én vállamon és nagyon jól érezték magukat a gyerekek és a felnőttek is. Volt társasozás, evés-ivás beszélgetés.

 Vasárnap pedig Labanc utcai unokatestvéres összejövetel volt Orsiékkal, Nagymamával, Nagypapa nélkül.
A teraszon ebédeltünk, a kertben pedig helyet találtunk Ati papa hintájának amit ide örököltünk a mogyoródi kertből.

Képes beszémoló május eleje I.

El vagyok maradva képekkel és beszámolókkal.
De csak mert olyan rövid egy nap és erre mostanában nem jut időm a sok más mellett.

Egyenlőre nem költözünk nem tudjuk meddig de marad ez a szállásunk. A következő meg remélhetőleg már kertes lesz, mert a gyerekeknek az kell. Ha a városban élnénk nem érezném szükségét, ott az van de itt Keszin egyszerűen hív minket a zöld az egész napos zöld, hogy kint legyenek ha nem is egész éjjel de legalább nappal. Csodával sikerülhet, saját erőnkből biztosan nem de él a remény, hogy el jön ami időnk ez ügyben...Hála érte, hogy még itt lehetünk mert itt elférünk nagyon kényelmesen egy szavam sem lehet....

Ovis Anyák napja május 2-án volt. Simi még itthon lábadozott az esés után, Kori és Ninó pedig énekeltek nekem az óvoda udvarán.

A templomi Anyák napján csak Korit vittem, Ninó köhögött és aludt itthon, Siminek pedig törött volt a feje. Azóta gyönyörűen beforrt a seb, a szeme is helyre állt és kapott egy bukósisakot bár gondolom ezután nem lesz rá szükség...

Olyan nagy lett hirtelen ez a lány. Szeptemberben megy iskolába, bejutottunk a top tanító nénihez, Dóri nénihez aki egy nagyon jó értelemben vet erős, értelmiségi osztályt fog vinni. Nagyon örülök, jól döntöttünk, lesz egy-két ismerős és Kori biztos, hogy szeretni fogja Dóri nénit (reméljük az iskolát is).

Ati papáéknál is voltunk Gödöllőn. Egy kis kert azért itt is van de a gyerekeknek teljesen mindegy annyira boldogok Ati papáéknál (bárhol is laknak), hogy még haza sem érünk már kérdezik, hogy mikor megyünk újra. Nimród különösen ragaszkodik, ő tervez Ati papával egy közös főzést a közel jövőben.

Ajándékért jelentkeznek

 Sakk meccs a keresztlányommal

 "Szeretlek Ati papa!"

 Tortaevő befészkelők

  A 6 unoka

Kori Simi Nino Bódi

Romantika Juci mamával

Aztán hétfőtől Simi újra ovis lett, és jöttek a kompassiós lányok. Takarítottak, meséltek, mosogattak, rendet raktak és közben nevetgéltünk pletykálkodtunk mert azért azt is kell. Ebéd után mentek el minden nap, 3 napig tartott a "szolgálat". Nagyon örültek, hogy engem választottak.
Lencsi és Eperke

Aztán volt még 3 említésre méltó esemény de ez már egy következő képes beszámoló lesz...

Esti ima

Nimród: - Én meg azt köszönöm, hogy kérek egy rakétát meg gázpedált, hogy fel tudjam vinni a Tandzsit Holdba ! Mert oda akar menni!

Simi: - Én meg a vicces Tibit!

Nimród: - Meg a Korit is fel tudjam vinni a Holdba!

Bikanap, Anyák napja, Gödöllő és kompassió

Május 1-én Simiről szólt a nap. Összetörve de jókedvűen vetette bele magát a biatorbágyi Bikanapi mulatságba. Egész nap ott voltunk, baráti társasággal, némi rokonsággal 30 fokban kerti party és a bikák ünneplése zajlott. Nagyon elfáradtak és Simike igazán elégedett volt a rengeteg ajándékkal.
Tőlünk kérésére íróasztalt és tűzoltós legót kapott, a családtól még kapott könyvet, újabb legót, órát, bukósisakot (anyuéktól) és rengeteg bikanapi vicces dolgot.

Csütörtökön megtartották rendhagyó módon az ovis Anyák napját. Sajnos Ildi néni hagyományait próbálják a földbe tiporni és ez nekem nagyon nem tetszik de ez nem a felszólalások ideje. Csak tűrtem, hogy a gyerekeim délután négykor az óvoda foci pályáján másik 100 gyerekkel eldalolják magnóról ugyanazt, egyszerre 10 perc alatt. Ez nem bensőséges, nem megható, még csak nem is szép de nagyon igyekeztem a gyerekekre koncentrálni, hogy lássák örömet szereznek nekem még ezzel is. Csak belül dúltam fúltam, hogy MIÉRT? Mert olcsó, mert egyszerű, mert értéktelen. Számomra. Sokkal szebb volt itthon mikor mellém bújtak és elénekelték mit fognak ott a tömegben másik százzal együtt szavalni. Na akkor sírok és megölelem őket, egyébként meg nem értem. Ildi néni olyan szépet rendezett mindig és most szava sincsen.
Vasárnap a templomban szervezett mise utáni köszöntés az viszont szép volt és megható. Hála érte, hogy még lehet.
Itthon felköszöntött az én kis csapatom aztán beugrottunk Nagymamához és a Dédihez, felhívtuk Tündit köszönteni és utána mentünk Gödöllőre megnézni Ati papáék új, ideiglenes lakhelyét. A gyerekeknek borzasztóan tetszett az új környezet, izgatottan rohangáltak fel-le a lépcsőn, otthonosan mozogtak. Ebédeltünk, köszöntés volt, Kori szülinapja és Simi szülinapja is sorra került. Kori íróasztalt kért, Simike széket, legót.
Minden szép és jó volt nagyon elfáradtak estére.

Hétfőn a katolikus gimiből jött két lány kompassióra. Nálam töltenek három délelőttöt 8-2-ig. Segítenek a házimunkába, bepillantanak egy nagycsalád életébe. Nekem is áldozat hiszen idegenekhez kell igazítanom  a napomat de hát nem mondtam nemet a felkérésre és azért sok mindenben segítenek hiszen azért jönnek. Ma Ninó is itthon volt, Boldi meg nagyon örül a mesemondó Eperkének (igen, így hívják a lányt!), Lencsi pedig rendbe tette a gyerekszobát nagyon szépen.
Kori Simi oviztak, de ebéd után őket is elhoztam amíg a lányok őrizték az alvóbabákat.
Délután meg bezárt vadulás a lakásban mert kint jó nagy vihar volt.

Simi 5

Drága Simikém ma 5 éves!

Vasárnap este szörnyű baleset érte, lezuhant a bicikliről rá a homlokára. A duzzanat lecsúszott a szemére úgy, hogy másnapra nem tudta kinyitni. Bercivel voltak mikor történt én akkor láttam mikor haza jöttek.
Nagyon sírtam, nagyon elkeseredtem, rettegtem, hogy agyrázkódást kapott vagy betört a feje és be kell vinni az ügyeletre. Jegeltem, fektettem és egész éjjel éberen figyeltem, hogy miért szuszog, miért tekereg mikor fog hányni, mikor kell vele azonnal berohanni. Aztán egy egész éjszakás virrasztás és végig imádkozás után Simi reggelre feltámadt de úgy, hogy rohangált a lakásban alig lehetett lefektetni. Imám meghallgatásra lelt...
A duzzanat azóta is nagy, már lilul, ma délután viszont már kilátott rajta.
Oviba nem mehet, itthon gyógyul, nagyon lassan de javul a látvány, érzetre meg már nem fáj neki csak ha hozzá ér valami.

Holnap bikanapi kerti mulatság lesz azt nem hagyhatja ki de majd nyugodtan ünnepel.
A szívem szakad meg ha ránézek arra a kis fél arcára de hálát adok a Fentieknek, hogy az eddigi jelek szerint mulandó dologról van szó.

Isten éltessen drága Félszemű kalózcowboynyilazósrendőr Simi!