A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2012. július 30., hétfő

Hétországraszóló lakodalom

Nagyon nagy buli volt Berciék kertjében. Utoljára a miénk volt ott 6 éve.
Dóri (Berci unokatestvére) férjhez ment Zoltánhoz.
Szombaton a Torockó téri esketés után a Labanc kertbe mentünk ahol óriási party sátor, az ifjú pár "megálmodása" szerint cirkuszi mulatság vette kezdetét.
Korinka koszorús lány volt - de még milyen ! A fiaim pedig úgy feszítettek a fehér ingkecskékben, hogy dagadtam a büszkeségtől.
Valóban óriási lakzi volt, majdnem 3 napig tartott sörcsappal, zenével, tánccal, lakomával, emeletes tortával, süteményekkel, a gyerekeknek rengeteg játékkal.
Az ebédet főleg Berci apukája intézte (emberfeletti teljesítmény), 100 fős húslevest főzött és 100 főre húst panírozott és sütött a segítőkkel.
Nincs jobb egy házi lakodalomnál!
Mi csak hajnali fél négyig táncoltunk, volt aki hatig bírta, vasárnap pedig reggel 10-től vette kezdetét a morzsabál ahol ettünk hol ittunk, zenét hallgattunk, az ifjú pár nászajándékokat bontogatott és nevetés, móka kacagás volt egészen  a viharig.
Csodálatos családi összefogás eredménye volt ez a közel százfős profi megrendezésű kerti mulatság.
Vasárnap késő este megnéztük a képeket és elégedetten tértünk nyugovóra, hétfőn délelőtt pedig miután majdnem vissza változott a kert, haza jöttünk.
A gyerekek azóta sem tértek magukhoz az ámulatból.
Már nagyon várjuk a következő Labancos esküvőt!

ÉLJEN AZ IFJÚ PÁR!











2012. július 24., kedd

Egy júliusi hétvége

Néha előfordul, hogy négy gyermek mellett tiszta az egész lakás.
Nem volt egyszerű, se könnyű de sikerült, Boldi üvöltött és jött utánam, a többiek duplóztak, én meg néhány óra alatt minden tőlem telhetőt megtettem otthonunkért.

"Pöttyös Panni Nagy Kornélia" délelőtt a játszón talált magának egy "Tamara Zsófit" akinek az apukája holland az anyukája magyar és itt nyaralnak a nagyszülőknél  3 hétig.
Kori nagyon zavarban volt mikor észrevette, hogy a kislány nem úgy beszél mint mi.
Kori lovacskái keltették fel Zsófi figyelmét, onnantól pedig össze nőttek, Kori volt a mama pónikkal, Zsófi a gyerekekkel.
Néhány szót mondott magyarul a játékban,  a papájával hollandul beszéltek, aztán indulás előtt még hintáztak Korival és a búcsúnál gazt szedtek egymásnak a játszótér melletti fűből és átadták egymásnak szavak nélkül a kerítés rácsain keresztül.
Olyan kedvesek, aranyosak voltak együtt, sokat mosolyogtam.
Megbeszélték, hogy holnap is eljönnek. Remélem nem lesz eső mert Kori nagyon várja a holnapot.

Boldi múlt héten beköltözött a nagyokhoz.
Eddig ugyanis a mi szobánkban aludt és már elég nyugtalanul ezért áttettük a testvérei melegébe.
Ezzel a művelettel kiiktattuk az éjféli tekergést (mikor mi bementünk aludni), csak hajnalban kezd ébredezni néha vissza altatható, ha nem akkor magam mellé veszem.
De jobb, hogy ott van, nekem is, nekik is.

Pénteken buliban voltunk Bercivel. Táncoltunk is meg éjjeli járatoztunk meg hajnalban sétáltunk hazafelé Budakeszin, a jó kis budai házibuli után ami Berci sógórának a negyvenedik. születésnapja alkalmából került megrendezésre.
Veronka vigyázott itthon a csapatra, Boldi  csak akkor kelt mikor haza értünk, Berci megnyugtatta és utána aludt reggel nyolcig úgyhogy elég jó volt.

Szombaton meg elvittük a gyerekeket BKV hajózni, ami utólag nem volt egy túl jó ötlet tekintve a hétvégi járatok telítettségét. Azért feljutottunk de átautóztunk az eredetileg tervezett felszállási pontról a Gellértről a Kopaszihoz, hogy felférjünk a  végállomáson. Így nem tudtunk végig menni de azért kipróbáltuk és fantasztikus élmény volt, legközelebb többet megyünk és nem hétvégén.

Hajóra várva
 A Dunán

 

  A Szikla kápolnát is megnéztük mert ez is nagy vágya volt a gyerekeknek, hogy felmenjünk egyszer miután hetekig autóztunk el mellette minden nap, mert Kori úszásához nagyon közel van a hely.
Ingyen bemehettünk, mert csak egy kicsit imádkozni megyünk-e és mind az enyém - e kérdésekre hát persze, volt a válasz, ami kisebb szenzációt okozott megint.
Simit elvarázsolta a barlang, ezután már csak oda akar menni misére.
Valóban gyönyörű.

Turisták




Vasárnap közös családi ebéd volt Berci szüleinél ami mindig nagyon szép és jó hétvégi program.
A gyerekeknek meg a legjobb hely az egész világon.


2012. július 18., szerda

Az elmúlt hetek

Néhány képet megtaláltam amiket ide kell csatolnom, hogy emlékezzek milyen is volt...

1. ....amikor Lauráéknál voltunk és a gyerekek palacsintát ettek és nagyon viccesen néztek ki mert túlontúl bolondozták magukat ahogyan együtt szokták.

Kinga mókázik, a többiek nevetnek
 Albert nézi Ninót aki a székében ül

Kinga a móka királynő

2. ....Nimród keresztszülei és a lányuk Julika együtt reggeliztek velünk Berciéknél egy vasárnapi mise után
  a reggeli után Ninó megijedt, hogy elviszik.....
 .....aztán rájött, hogy csak egy fotó lesz.
 És örülünk a nyárnak

3. .....Bódi csodálja apukáját a Labanc utcai lavórban
4. ..... a mogyoródi buli Ati papánál
    Juci mama kézben alvó Bódival
... és Berci apa Simi sofőrrel és a boldog potyautasokkal


Amiről nincs kép de a gyerekek mindennapi nyaralása az a Nagypapa és Nagymama házában töltött idő.
Ott vagyunk a legtöbbet, hogy örüljenek.



Szíveslátás

Egy kedves kis nagycsaládos háznál voltunk ma vendégségben mint nem is olyan régen.
Tegnap Kinga kiszólt a kocsiból a József Attila és az Arany János sarkán úgy este nyolc körül, hogy ma menjünk.
Mentünk.
Ott három lányka Korinak, és egy fiú a lányoknak, meg nekem a három fiúcskám. Összesen nyolcan.
Szép kis társaság, igazi óvoda, játszótér vagy hogyan is mondjam.
Vacsorát megint kaptunk mint nem is olyan régen, én meg jegeskávét és egy kis léleküdítő beszélgetést.
Bódi "megvizsgálta" Lellét az első két percben utána még sokáig hallgattuk ennek következményét.
Nimród becsajozott: "Mikolötö" lett a kiválasztott akinek gyurma tortát hordott egy serpenyőben.
Simike magányos harcosként békésen játszott hol itt hol ott de egyedül.
Kori pedig a lány társaság gyűrűjében élvezte a hercegnős, bálozós, testvérkém-es, katicamentős, hintázós - igazán lányos - játékokat.
A vacsorára Berci is befutott és ivott egy fröccsöt a házigazdával aminek én különösen örülök mert ne csak mi anyák és gyerekek mulassuk az időt!
Mindent köszönünk ismét egy nagyon szép estét töltöttünk együtt!

Ninó tortát szolgál fel Mikoltnak

A bál



"Testvérkém"
 

Éhesek









2012. július 17., kedd

2012. július 14., szombat

Helyzetjelentés

A héten sokat segítettek Berci szülei.
Megint csak ők, mindig készen állnak és valóban segítenek ha tudnak.
Kaptunk ebédet, minden nap ott  voltunk, csak este mentünk haza aludni.

Lauráékhoz szerdán délután átmentünk, ők Pasaréten laknak és Kinga az ovis csoporttársa Korinak és Siminek. Totális vadulás, némi sértődés, egyékbént teljes őrület jellemezte a délutánt.
Nevettünk sokat a kicsiken.

Pénteken este ott hagytuk a gyerekeket a Nagyszülőknél majd elmentünk Bercivel moziba, 3D-t néztünk (már úgyis mindegy ennyit megérdemlünk alapon), amolyan randiféle volt.
Nagyon jó volt kettesben, kikapcsolódni, sajnálom, hogy pénteken csúnya idő volt mert így nem akartunk gyalog menni de legalább elszabadultunk egy kis időre.
Persze sokszor eszembe jutottak a gyerekek és, hogy mennyire jó nekünk otthon a kis szigetünkön, milyen jó, hogy nem a városban élünk és nem a plázába járunk a gyerekekkel időt tölteni.

Szombaton Apukámhoz jöttünk Mogyoródra, pizzázni, kertezni, kávézni. A nővérem családja is jött Violával Írisszel így az unokatestvérek kedvükre játszhattak egész nap.

Boldi nem allergiás. Szerdán elhoztam a gasztroenterológiáról a leleteket. Semmit nem mutatott ki a 6 kémcsőnyi vérvizsgálat, semmire nem allergiás elvileg.
Viszont egy kicsit vashiányos most kap egy kis Maltofert és pár hetente megnézik nem vérzik e.
További teendő nincs.
Berci szerint fogadjam el, hogy csoda történt, elege van, hogy találgatok és nem hiszem el, hogy ennyi volt.
A gyerekorvos aki mindent látott már (mint Doktor House) most még sem érti mi volt ez. Nem baj azt mondja folyamatos tanulás ez a szakma. De amig nincs vele semmi hagyjuk.
A tejmentes diétát ennek ellenére még javasolják egyéves koráig.
Azóta is mindent a szájába vesz ezért a legjobb ha cumival van egész nap.
Mi már csak R6-nak hívjuk az apró és veszélyt jelentő tárgyakat, egyfolytában résen kell lenni, veszélyes.

Nimród sokat beszél, választékosan, viccesen, tisztán.
Pár hét alatt nagyon nagyot nőtt, közlékeny, és humoros nagyon szórakoztató.
Majdnem szobatiszta, még figyelni kell mert magától ritkán megy el vécére de éjszaka után is száraz a pelusa. Óvodás.
Kinézetre Berci apukájánka miniatűr változata - nagyon vicces.

Simike érzékeny, sértődékeny lélek. Hullámokban tör rá a középső gyerekek sorsának fájdalma.
Álmodozó művészlélek.
Egyre több betűt ismer, leírja a neveket azt, hogy Anya, Apa, Nagypapa és gyönyörűen gazdag fantáziavilággal rajzol. Nem csak úgy firkál hanem koncentrál és csak igényes rajzokat mutat meg és ad át, ha elrontja dühöng és széttépi.
Szépen és tisztán énekel.
Ügyesen focizik, nagyon várja, hogy szeptemberben beirassuk sportolni.
Kell neki, hogy valamiben különleges, egyedi legyen amiben ő a legjobb a családban. Pont ezért tetszik neki, hogy ügyesen rajzol és megdicsérjük, szépen énekel és kirakja a Verdákat egyedül.
Jön bújni, de ha bármely testvére kitúrja akkor nem harcol tovább hanem elvonul és megsértődik.
Teljesen megértem. Nem könnyű ebben a családban "a középsőnek" lenni.

Kornéliának elég jó dolga van mostanában. Viszem úszni, ketten autózunk, beszélgetünk, választhat finomságot az autómatából, utána egyetlen lányunokaként úszik a szeretetben és odafigyelésben Nagypapáéknál.
"Még négy lánytestvért szeretnék!" - mondogatja hazafelé.

Olyan más mindegyik, és azonkívül, hogy renegeteget szeretgetem őket (nekem nagyon fontos az érintés, hogy mindig magamhoz öleljem és puszilgassam őket) személyre szabottan kell(ene) foglalkozni is velük.
De milyen érdekes, hogy nekik is mennyire fontos az érintés, az ölelés mint szeretetük kifejezésének eféle megnyilávnulása. Az érintés mint szeretetnyelv.







2012. július 12., csütörtök

A pénz nem boldogít....

... csak amit veszünk rajta.

Fáj amikor a pénzen vitázunk.
Olyan méltatlan, olyan nyomasztó, elkeserítő de kivédhetetlen. Hullámokban jön elő mert van amikor megvagyunk hónap végéig, mostanában viszont már hónap elején aggódunk. minden egyre drágább, és hogy nincsenek oviba a gyerekek több mindenre is költünk (több gyümölcs, innivalók, étel ilyenek).

Mikor megint sokkal több a kiadás mint a bevétel és újabb kiadások merülnek fel- hát vannak ilyen időszakok az amúgy szerény kis életünkben - akkor ez a teher kikezdi amúgy békés kapcsolatunkat.
Nyáron még nehezebb mert az ember elmenne mindenfelé meg venne ezt azt a gyerekeknek főleg ha nincs ovi és nyaralás sem.
Most például egy medencét szerettem volna a kilyukadt helyett pár ezerért.
És a kocsiban is mindig kifogy a benzin mert lejárunk a fiúkkal Berci szüleihez, Korit meg viszem úszni minden nap, na és a városban a parkolás is fizetős.
Ilyen apróságokon múlik a megélhetésünk mert az aprócska lakásra olyan sokat fizetünk, hogy senki nem hiszi el amikor mondjuk mennyi az annyi.
De az van, 2 évig még biztos és ahogy elnézem minden egyre drágább a fizetés meg csökken.

Hát nem csodálom, hogy a mi családfőnk ettől roppant ideges, hogy bármennyit hoz haza nem elég és ha nincs plusz bevétel akkor mindig szomorúság a vége és mivel olyan rendes, hogy először a számlák, meg a hitel aztán a többi hát a többire nem marad így esik, hogy egyetlen dolgozós normális nyári nadrágja van és egy kényelmes de lyukas cipője.
Persze nekem is vannak vágyaim főleg így a nyári leértékelések alkalmával de hát ezeket mindig a következő hónapra tolom és így szépen eltelik egy év, hogy még mindig nincs meg az a dolog amire annyira vágyom.

Nem lennénk gazdagabbak ha nem lenne ennyi gyerek, valahogy mindig így voltunk, hogy pont annyink vagy kevesebb volt amennyi elég de nyomasztó mert kedvünket veszi a mindennapok örömétől.
Teher az, hogy nem elég, hogy mi lesz holnap.
Neki nagyobb, nekem fájóbb.

De tudom, hogy lesz valahogy mert mindig van csak ezt a lelki terhet viselnénk könnyebben, - hogy semmi pluszt nem lehet -  már jobb lenne a helyzet.

2012. július 10., kedd

Elkél a segítség....

...gondolatban, szóban és cselekedetben egyaránt.
Mert már úgy sajnáltam magunkat, hogy melegünk van és közben rá kell jönnöm egy-egy üzenet árán, hogy másnak sem könnyebb - á dehogy!

Csak az érzés, hogy megtehetjük ha akarjuk. Talán csak ez hiányzik. De hát nem tehetjük meg.
Viszont még sokan mások sem.
Bercinek is fáj ez, ő ráadásul a városban jön megy egész nap a kocsival de hát örüljön, hogy van munkája és összeszedi a mindennapira elegendőt.
Egy szava sincs, néha talán egy kevéske de hamar megbékél, nagyon szeret minket.

Ma segített Vera és Zsófi az unokatestvéreim akik vigyáztak a három fiúra, így megint úszhattam Korival közben állandó bűntudattal, hogy a többivel nem foglalkozom, nem tudok nekik egyenként ilyen élményt adni. Mit tegyek?
De azért jó volt, vissza jöttek az úszós emlékek, megy a kar a láb egészen jól (nekem).
Kori pedig nagyon ügyes már egyedül úszik nem sokat de azt jól és még mindig kihozhatatlan vízimádó.

Aztán segített Péter délután amikor fogorvoshoz mentünk Bercivel.
Tóni megcsinálta amit kellett de ha menteni akarjuk azt a hátsót akkor koronát kell rátenni ami nagyon drága viszont nagyon szükséges.
Drága Tündi aki nem rég jött ki a kórházból (és most jobban van hála Istennek), de ha felépül szívműtétje lesz, ez a drága Nagymamám segít nekem, hogy ezt ki tudjuk fizetni még most nyáron.
Különben nem lenne miből.

Anyukám eljött ma reggel - a hétfő helyett amit vasárnap ígért -, és hozott Korinak két szoknyát. Meg kapott egy nagyon nőcis ruhát amiben kedvére foroghat. Nagyon boldog. Villámlátogatás volt megint, ahogy lenni szokott, pedig a gyerekek szeretnének többet vele lenni.

Nagyon szeretek a gyerekekkel lenni, ha látom, hogy örülnek, ha boldogok, ha kielégítem az igényeiket, ha nem nyúzzák egymást hanem tudnak rendesen játszani, ha nem szenvednek, nem bőgnek, nem tépik egymást, szépen esznek, alszanak, béke van.
De most nehéz velük mert olyan sok mindent szeretnének egyszerre, hogy úgy érzem képtelen vagyok egyedül biztosítani nekik ezt a jólétet. Pedig szeretném de a legnagyobb igyekezetemből is görcsös letámadás kerekedik, hogy "anya rám figyelj, anya rám figyelj anya figyelj már rám!".

Ma beszéltem Berci szüleivel, haza jöttek. Mehetünk délelőtt hozzájuk, szeretgetik a gyerekeket, Korival még úszunk pár napot, eloszlik a nyomás, a gyerekek meg örülnek, hogy figyelnek rájuk.
Remélem ettől nem vagyok rossz anya de segítséggel sokkal könnyebb.




2012. július 7., szombat

Haza jött Az Apa

Megérkezett a hajós Apa.
Nagyon kevés szelük volt, nem volt valami sikeres a verseny, viszont rengeteget pancsoltak és jól érezték magukat.
Péntek este vagy szombat reggel helyett csak szombat délutánra sikerült haza érnie (tőle független okból) ezért egy kissé kezdtem elveszteni a türelmemet és vettem egy leértékelt nagyon jó nyári ruhát a Mammutban (mert megérdemlem).

Ebben  három napban nem unatkoztunk mert találkoztunk barátokkal és Berci anyukája vendégül látott minket pénteken este, így nem voltunk sokat egyedül (nem úgy mint Pünkösdkor akkor nagyon megszenvedtem, hogy "elengedtem" Bercit a Balatonra).

Csütörtökön Veró jött a három lánnyal (Janka, Sári, Bubi) hoztak fagyit, sütöttünk palacsintát és néztük a mókás gyereksereget. Itt volt Előd a testvérem így még viccesebb volt az este.

 Pénteken délelőtt mentünk Berciék házába, mi elmentünk Korival úszni a fiúk maradhattak (jó volt nagyon ez az egy óra sport) aztán délutáni alvás után találkoztunk a Szent Család játszótéren Lauráékkal. Mindenki nyaral úgyhogy szinte üres a város, a játszó meg teljesen, nehéz ilyenkor itthon lenni de egy jó találkozás kicsit feledteti a vágyakozást.

Kinga, Simi, Kori, Nino és Albert este kilencig játszottak a játszótéren, kaptak rudit, jégkrémet, Peti (az apuka) lökte őket a nagy kosaras hintába, mi meg Laurával szokás szerint sokat nevettünk.
Aztán Kinga és Simi csókkal búcsúzott.



Szombaton a Labiba ébredtünk, Berci anyukája rengetet segített, hogy nekem könnyebb legyen a férjem nélkül. A gyerekek Bábszínházaztak meg kerteztek, Ninó sokat vécézett (egy hét alatt leszokott a pelusról), könyvből mesét hallgattak.
Az anyósom nagyon rendes, önfeláldozó és türelmes ember és Nagymama. Szerencsém van vele, sokat segít. Ha ő nem lenne elvesznék.
Anyukám sosem jön, mi sem megyünk, a gyerekeknek viszont kell legalább egy nagymama.






Berci megérkezett délután.
Egész jól bírtuk most nélküle de azért éppen jókor érkezett.




2012. július 5., csütörtök

Jó szelet!

Szokták mondani a hajósoknak.
Berci elment Kékszalagra és nagyon-nagyon szeretné ha lenne szél és nem lötykölődne két napig a vízen egy helyben. Mert fürödni (elvileg) tilos verseny alatt, szóval ha nem mozdul a hajó akkor nagyon-nagyon meleg lesz a fedélzeten. Azért ez mégis csak egy kis nyaralás neki amit persze megérdemel.

Korival úszni járunk már második hete. Egyre ügyesebb és nagyon boldog a vízben teljes biztonságérzettel ugrik a nagy kőről a huszonötös medencébe.
Szeretem nézni ezt a boldogságot.
Előddel jól haladnak már van kar - és lábtempó nemsokára egyedül úszik.






Sokat járunk Berci szüleihez, ők segítenek, hogy tudjam hordani Korit úszni addig a fiúk maradhatnak náluk. Kétszer már én is bementem a medencébe és nagyon-nagyon jó volt úszni, Kori meg kacag, hogy együtt pancsolunk. Feltöltődés ez az együtt töltött idő.

Nagyon meleg van, hiányzik a Balaton, kicsit bánt, hogy a fiaimat nem tudom nyaraltatni ebben a melegben, csak Korit tudom vinni úszni. De majd csak eljön az augusztus és lejutunk a vízhez.

Ma nálunk aludt Virág, Kori barátnője ("pizsama party" címszóval) és Kori annyit de annyit csacsog örömében, hogy csak na.





Boldi jól van, azóta semmi tünet.

Simi azzal a gyönyörű szelíd fejével olyan hisztis, hogy nem bírok vele.

Nimród pedig férfias gatyát hord így négy napja igencsak megnőtt a forgalom a mellékhelyiségben.