Ami meg van írva az elkerülhetetlen.
Egész jól indult a nap és már látok reményt arra is, hogy Boldizsár leküzdni a náthát.
Minden erőmet össze szedve lementünk a játszótérre, Nimród nagyon boldog volt. Úgy terveztem, hogy csak vele tudok majd foglalkozni, hintáztunk, homokoztunk de Boldi 20 perc után szörnyű hasfájós műsorba kezdett úgyhogy 40 perc után haza tértünk itt aztán aludt még az erkélyen 2 órát - tipikus, de azért megpróbáltam.
Ninókám nagyon örült a paradicsom levesnek is amit a kedvéért csináltam és ebéd után minden hiszti nélkül befeküdt az ágyába és elaludt (József Attila Altató a kedvence mostanában).
A nagynéném hozta haza a nagyokat így én is tudtam aludni délután a fiúkkal, ahogy ajtót nyitottam berohantak a gyerekek és meg nem mondtam volna Simiről, hogy fél órával korábban tele hányta az ovi folyósóját - pedig ez történt.
Kíváncsian várom a folytatást...
