A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2013. január 17., csütörtök

Ninó a hős, Kori a tyúkanyó, Boldi a zuhanó

Minden nap ámulok, hogy ez a fiúcska aki úgy rám volt tapadva az utóbbi időben, hogy igazán aggódtam az elválásunk miatt, most csodálatosan veszi az új helyzetet.

Simi ma itthon maradt, Berci bevitte Korit és Ninót (semmi nyafogás), 9 után megjött Bubi (akire néha vigyázunk) és indult a nap. Simike nagyon boldog itthon, Bubival jól elütötték az időt. Bubi még nem beszél viszont mindent mutat, csinál, szeretne úgyhogy Simivel jól eljátszottak. Boldi miután megfosztotta néhány tincsétől a hölgyet végül ő is megbarátkozott a helyzettel és elfogadta, hogy nem szeretem jobban mint őt.
Szépen telt a délelőtt, együtt ebédeltünk, majd Bubi csak Simi mellett volt hajlandó elaludni Boldi meg mellettem így egymás mellett feküdtünk négyen a kis szobában.

Közben nagyon sokat gondolok Nimródra. Felhívtam egy ismerőst aki ott dolgozik, hogy nézzen már rá Nimródra mert nem tudom milyen ott neki mit csinál, hogy viselkedik. Belesett és Kori mesélt neki a földön az Annapetigergőből aztán meg autózott. Úgyhogy látszólag nincs ellenállás, se szenvedés, Kori igazi tyúkanyó szeretgeti, vigyáz rá.
Nagyon izgulok érte, Koriért is (nem sok e ez neki ennyi gyerek pótanyukájának lenni).
Hálás vagyok Bercinek, hogy nem kellett tőlük megválnom 3 éves koruk előtt, itthon lehetek velük amíg pelenkások, amíg szépen nem beszélnek. Ez nagyon jó dolog mindenkinek.

Délután a Nagypapa ment értük, már alvás után nem sokkal oda szokott érni. Nimród rajzolt, Kori máshol ült. Haza jöttek és bár láttam Nimródon, hogy Bubi jelenléte felkavarja (eddig ő volt napközben a játszótárs szerdánként) azért hamar mellé keveredett és megint nevetgéltek, romantikusan kocsikáztak.
Aztán kérte Nimród, hogy főzzünk és sütöttünk palacsintát. Nagyon szeret kuktáskodni, főszakácskodni, olajkenegető lenni Ninóka. Meg is nyugodott ettől a kétszemélyes programtól és evés után elindult fürödni majd fogat mosni és be az ágyba. Rendes.
Boldi már nem annyira, mindenre felmászik mostanában, asztal, szék, fotel, bútor. Veszélyes, ma lezuhant rá a duplo sínre ami ráadásul felfordítva nagyobb bajt okoz, púpos is és véres is lett a feje. Miután megvígasztalta egy kakaós palacsinta így egy kis betadine után nem tulajdonítottam neki nagy ügyet.
Remélem nem lesz baj...

3. este altatok  vacsoráztatok, mesélek, rakok ágyba négy gyereket egyedül. Ez már sok, el fogy a türelmem és a lelkesedésem, Berci meg nem jött csak 9 után már mindenki az ágyában volt egy órája - csak, hogy kiabáltak meg kimászkáltak. Pedig volt mese, meg fotó nézés meg beszélgetés, meg bentüldögélés, ének, ima és mégis.
Anyaságból egyes - a mai reakciómat nézve erre a vadulásra - van hova fejlődnöm.
Nem leszek ideges, nem leszek ideges, nem leszek ideges...
Mert szeretem őket és én is voltam gyerek. Sőt....