A Csendes éjt énekelték és néhány szép verset szavaltak.
Az én lányom : csodálatos volt, magabiztos, bátor, lámpalázmentes, hibátlan és ünnepélyes. Eredetileg úgy volt, hogy ő lesz Mária a Betlehemesben. Nagyon készült, gyakorolt itthon, pénteken azonban lefújták a műsort az óvónénik hatalmi harca miatt (az egyik akarta, a másik nem akarta). Sajnáltam, hogy nem adták elő, de mikor kérdeztem Korit, hogy miért nem énekelte Mária dalát azt mondta: - De hát Anya! Én így is Mária voltam! - na ekkor megnyugodtam.
Aztán vissza érve a Nagyszülői házba, felpakolva a fiúkat és Nagypapát már indultunk is Tojással az Újszínházba, Nagymama munkahelyére ahol a Mikulás várta a gyerekeket.
Csoda volt nekik, nevettetős nekem, nekünk.
A Mikulás az Aranykönyvéből minden gyerekről mondott néhány kedves mondatot amin persze ők nagyon meglepődtek, hogy hát ezt meg honnan tudhatja vajon???
Korinak a testvérek körüli segítséget emelte ki, azt hogy jövőre iskolába megy és már nagyon várja és, hogy szereti a lovakat és a hercegnős dolgokat.
Simiről, hogy reggelente ő áll először készen felöltözve az ajtóban ("férfi létére ez milyen nagyszerű!"), hogy szereti a kalózos és a lovagos dolgokat és, hogy nagyon szeret pudingot főzni az anyukájával.
Simi kicsit félénken de azért válaszolt, hogy a csokis puding a kedvence.
Nimród beszélgetésbe bocsátkozott a Mikulással aki tudta róla, nem rég adta át az ágyát a kistestvérének és ő nagyfiús ágyba költözött, sőt azt is, hogy januárban megy az oviba és , hogy a Nagypapájával nagyon szeret főzni ("hát EBÉDET!" - mondta bátran).
Boldika pedig a Mikulás értesülése szerint a pancsolást, a cumit és a milánói makarónit szereti. Boldi vigyorgott ahogy csak tudott, érezte, hogy nagy a tét....
Mindenki megkapta a csomagját amiből nem sok maradt a színház látogatás végére.
Hazafelé este csodáltuk a kivilágított belvárost, tényleg szép ilyenkor, és a gyerekek nagyon örültek, hogy a Nagypapa velünk jött és ment.
Szegény Berci nem tudott velünk jönni mert egész nap a városi ünnepséget fotózta.
Úgy hiányzott pedig.
Azt sem láthatta mikor a Mikulás a "fogadóóra" végén mikrofont adott a gyerekeknek, hogy énekeljenek neki. Sebi unokatesó után Peti unokatesó, majd Nimród, Kori és Simi is megkapta (sőt követelte!!!) a hangosbeszélőt és a profikat megszégyenítve előadták a magukét. Kori a Hullik a völgyben a..., Nimród a Mikulás Mikulás édes Mikulás kezdetűt énekelte, majd Simi is ezt egy kicsit halkabban és velem együtt.
Vasárnap
Ma végre eljutottunk Imre atyához egy kis lelki táplálékért az Adventre.
Kaptunk megint mint mindig amikor oda megyünk, és a gyerekekkel sem volt olyan nehéz mint legutóbb (csak egy kicsit).
A kiskápolna hangulata, a légkör, az énekek az olyan, hogy már akkor meghatódom mikor belépünk...
Ebédre a Nagypapáékhoz mentünk unokatestvér összeeresztésre, közös ebédre majd délután családi születésnapos tortázásra.
Jó volt, jó volt, ha mindenki örül akkor az csodás.
És most mindenki örült....
