Berci javul, én romlok

Nem szeretném, hogy izguljatok csak azért írom pedig már kedvem sincs...

Berci felkelhet, bár abban a sérült érben nem indult be a keringés - lehet, hogy sose fog már és más erek átveszik a szerepét, - a főérbe nem jutott be a trombózis és ez a lényeg úgyhogy "megmenekült".
Ha minden jól megy kedden haza jöhet (addig egyre többször felkelhet már) és nem is lesz ágyhoz kötve, lassan el kezdhet dolgozni és folytatni a normális életet.
A gyógyszereket gyakori ellenérzés mellett még hónapokig szednie kell és vigyáznia kell magára.
Ezek jó hírek.

A szomorú az, hogy megint bent dekkoltam a klinikán 1 órát és rettenetesen meleg volt aztán egész nap nagyon fájt mindenem (még Bercinél is a fájásokkal küzdöttem) este hatkor pedig minden megszűnt talán a délutáni pihenőm miatt.

Elődke irtó vicces, nagyon sokat nevetünk, néha el is felejtem milyen szánalmas a helyzetem, ma itt alszik Péter unokatesóm is - mert "nem szeretne kimaradni a buliból" -, Anyuval hol jobban hol nehezebben bírjuk egymást és a feszültséget.

Tegnap este volt a mélypont, Berci helye üres mellettem, a gyerekek ágyai üresek a mieink mellett totál magány és elkeseredettség - nagyon hiányoznak, szinte semmit nem aludtam.
Úgy látszik ez sem volt elég...