A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2012. május 31., csütörtök

A Bódi 9 hónapos


Vártam az elsejét, hogy megírhassam Boldi betöltötte a 9 hónapot.

Aztán itt volt Zsófi (akinek a pocakjában Sári lakik) és beszélgettünk amikor ráeszméltem, hogy Boldi már pár napja betöltötte (28-án). Hiába négy gyereknél már keverem a dátumokat.

2 napja el kezdett mászni.
Először ugrott mint a teknős, most viszont már néhány centit valóban előre mászik négykézláb.
Nagyon ügyes a mi kis háziteknősünk.

Sokat és sokfélét eszik. Az én főztömet szereti, a bébiételt nem.

Kettő kisebbet vagy egy óriásit alszik napközben.

Sértésnek veszi, ha a testvérei becsukják az ajtót és őt nem hívják a játszószobába.
 
Szeret a játszón hintázni és homokot enni.

Olyan hosszú szempillái vannak amilyet még sosem láttam kisbabán.

El kezdett felkapaszkodni a székre, az ágyra, a kanapéra a kád szélére.
Ma magára borította a babakonyhát és egy ülőkét.

Nevet, sír, kúszik-mászik.
Nagyon rendben van ez a kis negyedik.




Elvesztettem egy barátot...

.... de kaptam három másikat.

És csak azért nehéz mert a gyerekeink szeretik egymást.

Nehéz ezt elmagyarázni az öt éves gyerekemnek de talán megérti és tanul ebből.

Ettől többek leszünk, fejlődünk változunk.
Csak olyan jó lenne a gyerekeinket megóvni ettől..

 "ÉN PEDIG AZT MONDOM NEKTEK, SZERESSÉTEK ELLENSÉGEITEKET, ÉS IMÁDKOZZATOK ÜLDÖZŐITEKÉRT.
Így lesztek ti fiai MENNYEI Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad, igazaknak is, bűnösöknek is. Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok?"

"Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a disznók elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket."

2012. május 28., hétfő

Idill




A véletlen műve, hogy pont ezt vettem fel.
Már vagy fél órája játszottak szépen Előddel a testvéremmel amikor gondoltam felveszem őket.
Egy vonat sín pályát építettek közösen...

Megfigyelés:

Nimródnak meg se kottyan, hogy ráborul az asztal, újra mászik.
Kori zuhanása után megszólal a sziréna (pont egy autóra zuhant).
Simi meg sem hallja hogy a nővére igazságtalanul vele veszekszik.
Elődke pókerface, nyugodt mint mindig, bírja a gyűrődést.
Én nagyon nevetek de ez nem látszik.

2012. május 25., péntek

Megnőtt a Boldi!

Nimród kapott egy játszótársat!



















2012. május 23., szerda

Vicces szerda

Korit ma nyuszinak festették az oviban (Simi nem hagyta az állatarcot).
Boldi szempillája pedig nagyon hosszú.
Gyereknapra kaptam Bercitől napozót a teraszra - amit elfoglaltak.
A játszószobában pedig őrület van.





Kori úszása


 Tegnap nyílt nap volt az ovi úszáson. Busszal mentünk a gyerekekkel a Császár-Komjádiba.
Anyu eljött vigyázni Boldira és Ninóra déltől négyig.

Rég láttam Korit ennyire felszabadultnak, boldognak.
A buszon mellettem akart ülni, hangosan nevetett a mesén közben rám nézett, hogy nekem tetszik e, majd mikor megérkeztünk az uszodához azt mondta: - Te vagy a legjobb Anya a világon. Már alig várom, hogy én is Anyuka legyek!
Kérte, hogy legyünk párban, mutatta a bejáratot, a forgós beléptető kaput, mindenki azt nézte, hogy mennyire örül hogy ott vagyok vele.

Azt hittem Kori nagy lány.
De most láttam, hogy kis védtelen apróság. És bár az itthoniaknál tényleg nagyobb azért akkor is csak 5 éves és a buszon, az utcán és az uszodában nagyon kicsike.
Össze is szorult a szívem, hogy mennyire boldog, hogy ott vagyok vele, hogy látom mit csinál, hogy megmutathatja nekem mennyire szereti a vizet, az úszást.

Most láttam, hogy nekünk ez lehet az együtt töltött idő úgyhogy azon leszek, hogy erre a pár alkalomra ami még hátra van elmehessek vele keddenként.

Itthon még este is azt mondta, hogy "Imádlak Anya! Olyan jó, hogy el tudtál jönni megnézni!".
Nekem még annál is jobb....














2012. május 21., hétfő

Ünnepelős hétvége

Szombaton Berciéknél voltunk.
Nagypapát ünnepi ebéd keretében köszöntöttük születésnapja alkalmából.

Este nálunk aludtak az unokatestvérek Viola és Írisz, így nagy volt a boldogság meg a lovacskázás még este 10 után is.

Vasárnap misén Boldizsér volt a leghangosabb, minden közös éneknél visítozott, ki akarta venni a részét a hálaadásból (elég nehéz volt. leállítani).
Mise után Mogyoródra mentünk Apukámhoz. Simikét és Violát köszöntöttük fel és nagyon sokat és jót ettünk. Csodás idő volt, így egész nap a kertben voltunk, a gyerekek annyira elfáradtak, hogy azóta se tértek magukhoz, viszont nagyon boldogok és feltöltődnek az ilyen események alatt és után.
Simi rendőrautót kapott ami szirénázik és egy rendőrfelszerelést, hogy igazságot szolgáltasson. Nimród belebetegedett, hogy nem övé a szirénázó csodajárgány de Simi nagyon rendesen oda adja neki néha.
Simi nagyon édesen néz ki ebben a szerepjátékos rendőr öltözőékben, kértem azért, hogy emberre ne lőjjön.
Atika adott Siminek egy láthatóságit mellényt.
A testvérem nagyon aranyosan játszott a kicsikkel, egyre jobban össze nőnek mindannyian jó ezt látni.
Juci nagyon finom tortát, apu meg húst sütött.
Csodás nap volt.

Ma pihenem a fáradalmakat. És bár 10-ből kilencszer sikerül tartanom a napirendet, ma nem sikerült így esett, hogy a tescóból hazafelé a kicsik elaludtak az autóban 11-kor (egyenként felvittem őket a lakásba be az ágyba) és aludtak fél kettőig onnantól viszont nem és így elég hosszúra nyúlt ez a nap.
Kell(ene) nekem az a "pause" a nap közepén és most nem volt így a türelem is hamarabb elfogyott.

Nagypapa és Nagymama ma haza hozta a nagyokat az oviból ami nagy segítség volt.

Kornélia (és a többi gyerek is) gyűjti a jóság matricát, este számvetés van és persze mindenki kap egyet, óriási jóságért kettőt. Megbeszéltük, hogy ha betelik a könyv be lehet váltani.
Kérdeztem ma Korit, hogy mit szeretne majd ha betelik.
Rám nézett, mosolygott és azt mondta: - Autót....családi autót.
Annyira szeretem ezt a lányt!

Nimród nagyon selymes, fehér bőrű, hideg talpú bújós mackó.
Simike puha bújós kiscica, törékeny vékonyka érzelmes dalos pacsirta.
Boldizsár egy gyömöszölni való illatos minitest, többnyire négykézlábas ugróbéka pozícióval, kommandós kúszással.
Kornélia pedig egy kedves, drága empatikus, segítőkész, értelmes, érzelmes, selyembőrű nőcske, a legjobb elsőszülött akinél jobbat nem tudnék kívánni magamnak.


2012. május 19., szombat

A kullancs és barátja

- Gyere Kori megnézlek van e benned kullancs.
- De miért???
- Mert bementél a kullancsos bokorba pedig mondtam, hogy ne menj be.
- Ja, tényleg.....de lehet, hogy a kullancs pont nem nézett oda mert a barátjával beszélt éppen.

Mindig csodás volt a humora ennek a lánynak. 
Már ilyen picin is...


2012. május 18., péntek

Nagypapa 59

Berci apukája ma 59 éves.

Kornélia díszbe öltöztette a szívét és szép ruhát és cipőt választott.

Kérdeztem még egy hete, hogy miért szereti ennyire nagyon a Nagypapát:

- Mert a világon ilyen Nagypapája senkinek nincs. -  a legszebb mondatok egyike amit valaha hallottam tőle.
(Ma az autóban egy Ament is mondott a mondat után).

Ma ovi és néptánc után levittem őket ott alvásra, mert a Nagypapa felajánlotta, hogy a szombati nagy ünneplés előtt ma aludjanak este ott.

Rajzoltak a Nagypapának és készítettünk egy fotós újságot Kornélia köszöntő versével.

"Édes jó Nagypapám, nagyon szeretlek, e mai nap ünnepünk kik itt egybe gyűltek.
Örülök, hogy van neked szülinapod névnapod, áldott legyen mindenki a te mai napodon.
Örülök, hogy ilyen jól szeretsz engem, akik egybe gyűltek szeretnek Téged."

Simike tegnap óta cowboy, ő egy nagy fekete kalapban érkezett, Nimród is szívvel lélekkel várta a ma estét.

Én pihenek, Berci fotózni van.

Boldi mint egy kis repedt fazék hörög mellettem, szegény megint betegeskedik.

Mindenki nagyon hiányzik.







2012. május 16., szerda

Anyák napja az oviban 2012 - avagy a művészet ereje

Nagyon vártam, hogy két gyerekemet is csodálhassam az ovis nyílt napon.
Mert a Fecskéknél mindig így van, hogy egy kis betekintés  a mindennapokba és utána a köszöntés.
Ez azért is nagyon jó így szerintem mert nincs az a kényszeredett műsor érzet, azt csinálják amit év közben is és mégis emelkedett hangvételű az egész. Vegyes csoport lévén pedig minden gyerek meg tud felelni az elvárásoknak.

9- kor festettek egy szép virágos képet. Mindenki egyedit, amilyet ő akart, ekkor már bent lehettünk fotózhattuk az alkotómunkát. 10 előtt kicsivel pedig szép ruhába öltöztek és körbe ültek a teremben, mi pedig padokon kaptunk helyet.

Tavaly az első pillanattól az utolsóig sírtam Anyukámmal (mégis csak életem első Anyák napi műsorára kaptam meghívást), most viszont ámulattal figyeltem a csodálatos zenei foglalkozást (Anyu ezen is sírt).
Végre láttam Korit és Simit amint ügyesen zenélnek hol a hangjukkal, hol hangszerekkel de koncentrálva, vidáman, lelkesen, odaadóan (hetek óta gyakoroltak itthon).

Míg a tavalyi hittan óra bemutató volt, idén Ildi néni zenei foglalkozását láttuk.
Rengeteg dal, szolmizálás, név éneklés, ritmus játék, népi játék, tánc.

Gyönyörű volt, mindenki játszott, énekelt.
Simike fantasztikusan felszabadultan dalolt, végig az öröm látszott az arcán, gitározott, tapsikolt, ösztönösen átadta magát a zenének.
Korikám pedig természetéből adódóan, koncentrálva a megfelelni vágyás csodás odaadásával  brillírozott.

Ildikó néni nagyszerűen műveli ezt a dolgot, nem is kívánhatnék többet, jobbat mint, hogy ilyen zenei nevelésben, kedves közösségben fejlődjenek a gyerekeim.

(Túl sok kép lesz mert mindegyik mesél...) 








,

2012. május 15., kedd

Borús

Olyan szomorú leszek mindig mikor így elromlik az idő.
A gyógyszertárig sétáltunk csak meg egy rudiért a boltba.
Persze Nimród is el kezdett azonnal köhögni, Siminek meg folyik az orra, Berci majd elalszik semmi ereje dolgozni, Boldi is hetek óta köhög. Kornélia pedig várja a nyári szünetet, nincs kedve tovább oviba járni.
Hát így állunk.
Túl jó hétvégéket tudunk magunk mögött most már kellett valami kis letargia.

Nimród azért próbálja hozni a nyarat.
Ma semmi másba nem volt hajlandó felöltözni mint Simi kinőtt tapadós szárú úszósortjába. Na ami Simi combján lötyög az Nimródon majd szétreped hát még ha egy szép kék harisnyát is húz alá - csak hogy meg ne fázzon, ugye.
Pelenka, harisnya, úszósort, extracomb.
Brutál látvány volt.

2012. május 13., vasárnap

Hétvége és a Jóság kiskönyv

Pénteken délután rettenetes fájdalom hasított négyszer a kedden kezelt fogamba. Azt hittem az agyamat tépik, csavarják, baltázzák. Ilyet még soha nem éreztem pedig fájt már másik. Este Nagymama feljött és elmentünk Bercivel kettesben a Szentkirályi utcába az ügyeletre.
Mindenkinek húzták a fogát, gondoltam rémálom vár rám.
Aztán bekerültem és egy olyan de olyan kedves Doktor bácsi fogadott amilyet még sosem láttam ügyeletben.
Kikérdezett, körbe vizsgálta a területet, kiderítette, hogy csak az a négyes lehet a bibis de nem tudta még mitévő lesz velem. Azt mondta kinyitja és megnézi. Beadta a szurit, fél óra várakozás után bementem éjjel 11-kor.. Még fél adag szuri után már nem éreztem azt a hasogatást. Kaptam bele gyógyszert és azóta nem fáj.
Valószínűleg az ideg van begyulladva, remélhetőleg meggyógyul ettől a gyógyszertől és nem kell kezelni a gyökeret. Rémálom ez a fogmizéria.

Szombaton vendégek jöttek hozzánk. Krisztiék és Juditék. Kriszti és Miki 3 gyerekkel (Blanka, Bori, Zsófi), Judit és Ati 3 gyerekkel (Emma, Hanna és Dóri).
Berci csúcsminőségű pizzát sütött én meg almás pitét, és volt még fagyi meg sör meg mindenféle finomság, életem első Tiramisuját is az asztalra tettem este 8 körül.
Simi az elején megrémült a rengeteg lánytól de aztán Atiban és Mikiben barátokra és megértésre lelt.
Nevettünk, ettünk, ittunk, fotóztunk.
Sikerült megint egy felejthetetlen vendégséget rendeznünk, élményekkel és "utó-random" nevetéssel tértünk nyugovóra.
Nagyon édes ennyi gyerek együtt!

Vasárnap lekéstük Imre atya 9-es miséjét, így Zugligetbe mentünk.
Sikerült végig bőgnöm az áldoztatást mert a Békességet hagyok rátok/Nem hagylak titeket árván... kezdetű dalt énekeltük ( a gyerekeim is mert itthon is sokat szoktuk) és olyan szép volt, hogy muszáj volt.
Ilyenkor annyira sírok, hogy aki rám néz megijed.
Még jó, hogy ez a dal volt mert elég bosszús voltam, hogy sose érünk oda Imréhez, de békére leltem és elhatároztam, hogy jövő héten csakazértis!
Mise után a kijáratnál lehet könyvet venni. A fiúkat már rég kivitte Berci amikor Korival oda értünk. Csillogó szemmel nézte a könyveket. Alig volt nálam pénz de mondtam, hogy választhat egy könyvjelzőt. Egy virágosat választott, amire az volt írva, hogy "Amit kértek az Atyától megadja nektek..." .
(Pont belevág a mi életünkbe is, valamit nagyon szeretnénk.)
Vettünk még szép Jóság matricákat.
Korika boldogan lépegetett le a lépcsőn, közben fogta a kezemet és azt mondta: - Lány nap! Lány nap!.
Annyira édes volt, úgy megsajnáltam, hogy két perc velem, egy könyvjelző és egy csomag matrica milyen boldogsággal tölti el.


Mise után sétáltunk, a Tűzoltóságnál beengedtek minket a gyerekekkel. Felszálltak a Tűzoltó autóra, még a sisakot is felvehették teljesen lázba jöttek.
Ma tudtam meg, hogy feladatuk a Tűzoltóknak beengedni a gyerekeket, hogy lássák mi történik ott, körbe nézhessenek. A mieink kedvet kaptak az biztos! Főleg amikor látták a hatalmas csizmákat oda készítve az óriási kocsiajtók mellé.

Berci apukája finom ebédet készített megint sokat és jót ettünk

Este jóság matrica osztás volt. A héten nyitottunk mindenkinek egy Jóság kiskönyvet amibe este matricát kapnak ha jók voltak aznap. Persze én úgy sajnálom őket, hogy minden este kapnak pedig napközben sokszor rezeg a léc.
Esti számvetés Simivel és Ninóval körülbelül így hangzik:

Én: - Simi te miért érdemled ma meg, mi jót tettél?
Simi: - Háát, cukiskodtam... - és néz rám vigyorgó arccal.

Én: - Nimród és te?
Ninó: - Őőőőő, vau-vau...- hát ezt senki nem érti de azért kap egyet ő is.

Kori mindent ért és elmondja a rosszat is, hogy azért kaphat e.
Persze, hogy kaphat nincs szívem nem adni nekik mikor a Kiskönyvvel alszanak és Nimródé már totál gyűrött mert összenyomja maga alatt éjjel.
Boliéba is ragasztottam kettőt és Bercinek is nyitottam egyet. Ő már kapott egy halacskát.

2012. május 12., szombat

2012. május 10., csütörtök

2012. május 8., kedd

Simi kilyukadt keze

Nem lyukadt ki!

De kérte, hogy mindenkinek mondjam el, hogy majdnem kilyukadt a keze.

Este.
Hangos sírás.
- Bocsánat, bocsánat, véletlen volt! - hallom a szobából.

Kori előjön mentegetőzik, Simi ordít.
Simi hüvelyk ujján fityeg egy bőrdarabka és kicsit véres alatta. Semmiség.

A kukásautó hátulját Kori becsukta és nem tudta, hogy ott van Simi keze.

Simi zaklatottan mondja:
 - Anya, majd mondd el apának jó?
- Mondd el, hogy majdnem kilyukadt a kezem!
- Áááá de fáj!
 - Elmondod majd az oviban is? Ildi néninek is?
- Jaj hadd aludjak az ágyadban!

Fél órával később az ágya mellett lefekvés előtt áll összegörnyedve:
- Besegít valaki az ágyba?

Anyák napja a kertben

Büszke vagyok rájuk, mert énekeltek, verset mondtak mindhárman, mindenkinek akit köszöntünk ezen a napon.
A Dédnagymamák többször meghallgathatták Nimródtól az Orgona ága kezdetűt két versszakkal, Simi a Ha felmegyek népdallal aratott sikert, Korika pedig az Édes kedves Nagyanyókát mondta el Anyukámnak, Anyósomnak, a Dédiknek a kertben és Tündinek a telefonba.

Olyan szépen köszöntöttek: szeretettel, kedvesen, magabiztosan.

Szép volt a vasárnap a Labi kertben.
Az ebéd pedig mint mindig fenomenális volt Nagypapa tolmácsolásában, Simi-Samu születésnapok ünneplésével egybekötve.

Romantika: Kori és Sebi unokatesó (Kori csak itthon láthatta ezt a bújástechnikát)


Nimród énekel a Dédimamának: Orgona ága

Nagy Berci és kis Berci

"Ha felmegyek a budai nagy hegyre..."

Köszöntés

Boldi úr