4+2

Sok ez a négy gyerek egy felnőttre. Én pedig nagyon türelmetlen vagyok velük, ha az egyik pillanatban még ketten vagyunk rájuk aztán egyszer csak már egyedül vagyok velük.
De megfigyeltem amint Berci kilép mindegyik azonnal szeretne valamit tőlem. Rendjén is volna ez de nem tudok szétszakadni. Úgyhogy mire Boldi utolér valahol már megyek is a másik irányba ettől többnyire nagyon síróssá válik, a többiek meg innának meg ennének és különben is mindig nézzek oda!

Berci ma reggel vérvételen volt (szokásos trombózis utáni ellenőrzés), utána vásárolt itthonra aztán levitte őket biciklizni és a közös ebéd és egy befejezetlen film után már ment is fotózni utána pedig céget költöztetni éjszakába nyúlón.

Ez a téli átállítás elég nehézkes napokat eredményez: mire felkelnek délután már sötét van és olyan mintha este lenne pedig még csak akkor kezdődik a délután amit kifárasztással kell tölteni, hogy ne őrüljön meg mindenki.
Boldi ma nagyon sírós kedvében volt, amikor pedig Berci haza ugrott kétszer egy kis időre akkor nem lehetett leszedni róla, magyarázott neki és zokogott ha letette. Miután elment, Boldi nekem zokogott egész délután és este.

Most meg rendhagyó esti buli van nálunk.
A testvérem a férjével halloween házibuliba ment ezért itt alszanak nálunk a gyerekek, Viola és Írisz. Ez már egy kezdő angol csoportnak felel meg (mondta a sógorom) és valóban egész könnyedén elvagyok a hat gyerekkel egyedül.
Viola a főnök, Kori egyenget, Írisz és Nimród lovacskáznak, Simi pedig a kalózos sablonba merülve alkot.
Boldit már elaltattam.
Szóval most már igazán mehetne a többi is aludni de ahogy így elnézem és hallgatom őket 10 előtt nem lesz itt csönd...

ŐK

Nagyon sokat veszekedtem velük, hogy vágjanak már egyszerre rendes arcot. 
Csak egyetlen normális közös fotót akartam.
Berci egyszer csak megsajnált, oda jött mellém és leült.
És ŐK ránéztek....

Simi névnap, 12 óra leválás és 1 családi nap

 Vasárnap Simi névnapot ünnepeltünk.
Itthon is felköszöntöttük és a Labanc utcában is természetesen ünnepi ebéddel és szerető családi körben.
A keresztszülőktől (Orsi, Acsó) egy nagyon jó világítós autót, Nagymamáéktól nadrágot és kalózos füzetet, tőlünk kirakót és gumicukrot a Déditől csokit kapott.
Jó volt ez, hogy csak szombaton tudta meg, hogy vasárnap ő lesz az ünnepelt mert neki nem tesz jót ha sokkal előbb el kezd rá készülni. Így pontosan a helyén volt minden, nagyon hálás volt a köszöntésekért és jószívűen osztogatta a 6 gyereknek a finomságait.
Nimród ezalatt kitartóan főzött a Nagypapával, a szobában közös játék, a konyhában társasági élet folyt.

 Este aztán ott hagyhattuk a 4 gyereket Berci szüleinél és bár hulla fáradtan 10 körül neki indultunk az éjjeli tescónak romantikus sajt - és olívabogyó vásárlásnak.
Döbbentem ám nagy boldogan tapasztaltam, hogy lehet pénztárosat játszani ugyanis sok önkiszolgáló fizetőpult van a tescóban: oda teszem az árut, mindent lehúzok aztán fizetek és megyek. Döbbenet ez a robotvilág de én nagyon-nagyon szeretek boltosat játszani!!!!
Itthon aztán egy elég rossz film után másnap fél 10-ig aludtunk mindenféle zavarótényező nélkül.

Másnap ebédre mentünk értük, a kiegyensúlyozott lelkes csapatért. Jól érezték magukat, nem keltek éjjel (Boldi csak egyszer kért cumit) és vidáman ebédeltek mire odaértünk.
Nimród reggel óta főzött a Nagypapával, Boldi idő előtt befalt egy kis palacsintát (így fél 11-kor elnyomta az álom), Kori és Simi pedig foglalkoztatózott a Nagymamával (kirakó, kártya, rajzolás, társas - csupa olyan amire nekem csak nagy kínok árán jut kényelmesen időm).
Nekem ez a 12 órányi szabadság szétszórtságot eredményezett, két találkozót is elfelejtettem lemondani plusz egy orvosi vizsgálatot. Hiába ha nincsenek velem leeresztek és kicsúsznak a dolgok... 

Olyan jólesik ez a szünet. Nagyon kellett már.
Örülök, hogy itthon vannak velünk ezen a héten és nagyon jó mert Berci itthonról ugyan dolgozik de nem kell bemennie szerda estig. Együtt vagyunk mind a hatan és ez nagyon jó.

Nem vagyok se fiú se lány párti mindkettőnek meg van a szépsége és a nehézsége.
Hála Istennek, hogy nekem mindkettőből jutott (bár a gyengébbik oldalon jól jönne még egy kis erősítés).
Az biztos, hogy ha nem lenne lányom a fiaimból hiányozna ez a féle gondoskodás és gyöngédség ami akaratlanul is rájuk ragad még ha harcolnak is ellene. Mert Kori olyan példamutató, hogy csoda és nekem ő maga a csoda és, hogy van és hogy ilyen jól bírja ennyi fiú között és tanítja őket gondoskodásra és gyöngédségre, ez nagy öröm. Ma mindenkinek osztott kis kék takarót (az én törlőrongyaim közül a konyhából!) és alvóhelyet az állatoknak. Este bementem és mindenki mellett ott volt a kicsinye: "Nimród matyikája, Simi nyuszikája, Kori kutyikája".
Így:

Ma (kedden) délelőtt felkerekedtünk a Margitszigetre az uszodába ahova Előd hívott minket sportolni.
Előtte beszaladtunk Ildi néninek vittünk virágot és csokit az oviba mert ma van a születésnapja.

Nehezen de leparkoltunk a Margit-híd lábánál, és átsétáltunk a hídon be a szigetre.
Láttunk mókust a fán és egy nagyon jó játszóteret ahol a 3 fiúval eltöltöttem a másfél órát amíg Berci és Kori Elődékkel úszott.
És bizony nem bánom, hogy overált adtam reggel rájuk mert nálunk 2 fok volt délelőtt és most már annyi sincs és a Margitszigeten csak ezért nem fagytak szét.
Korán jött a tél....

Berciék úszása után a gyerekek kérlelték Apát a kisautózásra és mivel annyira nem is volt drága mint a bringóhintó hát ez az Apa bizony befizette őket fél órára.
Boldi felpakolható volt egy babahintában, Berci tekert a vezető ülésen és 10 percenként más ült mellette (Kori, Nino aztán Simi). Berci nagyon elfáradt de a gyerekek boldogsága mindent megért.
Olyan elégedettek voltak és tényleg nagyon megérte és pont elég is volt az a 30 perc.
A kocsikölcsönzős bácsi pedig jószívűen felajánlotta, hogy amíg várakozunk addig beleülhetnek a többiek a parkoló és kiadandó autókba. Így nem is volt unalmas a várakozás, micsoda jószívűség (jó ilyet tapasztalni!).

 

Hazafelé átvettük a 2 pizzát háromnegyed négykor  a házunk előtt amit még a kocsiból rendeltünk mert már kopogott a szemünk és üres volt otthon a hűtő. Fél ötre meg volt a brokkoli leves is, így valami egészségeset is sikerült bevinni.

Ma egész nap nem aludtak (csak néha a kocsiban) viszont lefagyott az arcuk és nagyon elfáradtak.
Nimród itthon is a Duna fölött akart megint átkelni (Margit-hídon), Simi egy egész napos autózós családi napot rendelt holnapra, Kori pedig jól úszik és nagyon boldog, hogy még mindig van 5 családi nap!

Boldi a szuperintelligens mókamester. Nevettet és nevet, "beszél" (OTT A!), le nem száll Berciről és ha nem tetszik neki valami akkor fintorog meg arcokat vág és ha megsértődik leveti magát a földre és hempergőzik és kinyúlik és néz rám, hogy mit szólok hozzá - annyira vicces!

Olyan édesek!
Este hét és már alszanak!

Barátnő(mentes) helyzet az oviban

Kori nem szeret oviba járni. Ez a legújabb.
Sosem gondoltam volna és nem is venném olyan komolyan ha nem jönne át éjjelenként befészkelni magát mellém és nem magyarázott volna tegnap este vagy fél órán át a benti helyzetről.
És nem hisztizne reggelenként, hogy mit vegyen fel és nincs is kedve menni...

Mesélt  a nagycsoportos lányokról, hogy hogyan szoktak játszani és hogy viselkednek egymással.
Szerintem még mindig a barátnői hiányoznak neki akik már iskolások és minimum egy évvel idősebbek nála csakhogy ők tavaly elballagtak.
Társaságban is megfigyeltem, hogy a nagyobb lányokkal sokkal jobban tud játszani.
Berci keresztapjának az unokája Zsófi negyedikes, olyan szépen eljátszottak nyáron és a múltkor is, hogy öröm volt nézni. Zsófi azt mondta neki, hogy van egy ilyen barátnője az iskolában aki pont olyan kedves és szép mint Kori és ő is nagyon-nagyon sokat beszél mint Kori (hihi nagyon édesek és Kori tényleg lyukat beszél a szeretett barátnő hasába).

A lényeg, hogy a kortársaival mintha nem akaródzna összecsiszolódni pedig most a napjai nagy részét velük tölti.
Korit sem kell félteni de úgy látom ő elég toleráns a nagycsaládos edződések miatt és más lehet a bibi.
Nem jó ez így, próbálom a lányom békítésre, békére, megértésre ösztönözni.
Mert őt biztos, hogy szeretik bent, most valahogy ő nem találja a helyét.

Ma mindenesetre áthívtam Virágot játszani.
Az az önfeledt kacarászás, hahotázás (jelentéktelen dolgokon), kuncogás, csacsogás  amit Kori művelt csak megerősített abban amit eddig is gondoltam.
Hiányzik neki a mindennapokból egy olyan nagyon igazi barátnő.

Október 23. Budakeszin

Délután szereplése volt a kis Fecskéknek.
Bercinek meg munka mert az eseményeket ő fotózza a helyi újságnak.

Akármilyen szép is az én négy fős kis gyerekseregem, nehéz velük bánni teljesen egyedül egy rendezvényen.

A szereplésük az elején volt, Nimród is beállt teljesen önszántából és fogta a kis zászlót.
Nagyon aranyosak voltak.
Az én lányom pedig olyan rendes, hogy ha az óvónéni azt mondja "Kiabálj!", akkor ő szót fogad (4. kép).

A mogyoródi 30

Apuhoz is elmentünk és folytattuk az ünneplést.
A gyerekek mindig nagyon izgatottak mikor a mogyoródi házhoz megyünk.
Szeretik a kertet, a hintákat az egész napos vadulást, Ati papa kifogyhatatlan Túró Rudi készletét, az evést-ivást, köszöntéseket, Jucit, Aput és Atikát.
Így volt ez most is, Ati papa a fiúkat még boltba is elvitte a fekete autójával (húha!) és az egész nap az örömről és a felhőtlen szórakozásról szólt.
Apuék is felköszöntöttek, finom ebéddel, tortával, virággal, cipőrevalóval.
Simit pedig neve napja alkalmából egy távirányítós repülővel ami aztán nagy civakodás forrása lett Ninóval (ilyen az igazi jó ajándék!).

Olyan édesek a buli után, ilyenkor, hazafelé úgy elalszanak, hogy nem lehet őket kiszedni az autóból.
Tojással még mindig csodálatos az utazás.
Mindig rácsodálkozom milyen fantasztikus, hogy mindannyian beférünk és együtt vagyunk - zenét hallgatunk, beszélgetünk.
Nem minden csoda tart csak 3 napig!

Lépeget

Boldi is felköszöntött ma: egyedül lépeget!

Egyik gyerek se hagyta ilyen későre, biztos, hogy a többiekkel többet gyakoroltam.

Eddig Boldi nem akarta elengedni a kezünket mert azonnal összerogyott, de most végre 14 hónaposan elindult. Délután a Nagypapa karjaiba vetette magát, most este pedig sorba álltak a testvérei és egyenként lépegetett feléjük.
- Most hozzám, most hozzám jöjjön! - kiabálták felváltva.
És ő ment.
Micsoda öröm ez így sokadszorra is!

30

Szombaton buli volt.
Van aki élt a lehetőséggel van aki nem annyira, mindenesetre Bercivel mindent megtettünk, hogy jó legyen a 30 éves születésnapi bulim.
Berci és Márkó vaddisznópörköltet főzött, Anyu csináltatott egy tortát.
Számomra nagyon kedves helyen találkoztunk a Pálvölgyi Barlang melegedőjében. 
Berci szerint mindenki jól érezte magát, én ezzel egy kicsit vitatkoznék de nem hiszem, hogy a zenére vagy bármi másra lehetne fogni a sarokban üldögélést ha valakinek 30 évben egyszer van bulija amire azokat hívja akiket szeret.
Berci nagyon jól megcsinálta, hogy örüljek és örültem is. Finom volt minden és táncoltunk is.

Berci akkor is a legdrágább férj mert mindent megtett értem.

A gyerekek Berci szüleinél alhattak ami nagyon jó volt mert  a buli után mi is oda mehettünk így vasárnap már együtt mentünk misére és utána kezdődött a nagy nagy családi mulatozás.
Berci nővérének is 21, 23 az ünnepe (nekem 21,21) az unokatestvére Adri és Dóri is októberi.
A csodálatos vadas ebéd után amit Nagypapa készített, délután összegyűlt a népes család és olyat kaptam amit még soha: 2 db REPÜLŐJEGYET!
Teljesült az álmom egyik fele a másik majd akkor ha sikerül is Bercivel elutazni tavasszal BERLINBE.

Annyira de annyira hálás vagyok, hogy ilyen szerető és összetartó család "fogadott be" engem!
Olyan nagy örömet szereztek nekem ezzel!

A gyerekeim szép rajzokkal sok-sok puszival, kedvességgel köszöntöttek engem.
Olyan szép volt ez így. 
Harmincnak lenni jó...

Közlemény

Drága Olvasóim!

Alkotói válságban vagyok.
Igyekszem összeszedni magam.
De most nagyon nem megy.
Azért nagyjából jól vagyunk.

Boldi első szava

"HÁMMM...."

Úszás, zenebirodalom

Elég nehezen de csak elindultunk a KSI-be Elődhöz.
Hívott, hogy menjünk úszni.

Bercinek is nagyon fontos a gerince miatt a vízben lenni, Kori pedig nyár óta nem volt medencében.

Elkéstünk nagyon, ráadásul ma sajnos verseny volt úgyhogy sokkal hamarabb kizavartak mindenkit a medencéből.
Azét így is úsztak egy kicsit, én meg a fiúkkal kint vártam.
20 éve én is itt úsztam, itt kezdtem a triatlont de aztán nem lett belőlem sportoló annyira nem voltam jó, de tovább úsztam és futottam Elődnél az Akartaban. Azt nagyon szerettem.

Nagyon tetszett a KSI körüli szombat reggeli zsongás.
Egy csomó sportos fiatal, vidámak, lelkesek, ott melegítenek, készülnek az edzésekre vagy versenyekre.
A sportolók világa mindig elvarázsol, csodálom a kitartásukat, azt, hogy tesznek magukért, az egészségükért. És becsülöm a szülőket akik rendszeresen hordják a gyerekeiket edzéseke.

Kori csalódott volt, hogy csak keveset úszhatott de azért így is jó volt, jövő héten korábban indulunk.
Berci is úszott ő egy kicsit többet és gyorsabban - végre sportol!!!

Úszás után átmentünk a SYMÁ-ba (hirtelen elhatározásból) ahol fény - és hangkiállítás volt.
Rengeteg hangszer, erősítők, keverőpultok amiket ki lehetett próbálni és fellépők a boxokban akiket hallgatni lehet.  Korinak az orgona és a mikorofnba éneklő lány tetszett  a legjobban

Amit kipróbáltak és nagyon tetszett nekik: orgona, dob, gitár és a keverőpult. Ez utóbbi Bercinek igazán!

Utána Korinak vettünk jazztáncra tornapapucsot a Hársfa utcában.

Még sosem csináltunk ilyet, de ma a városban ebédeltünk. A gyerekek pizza szeletet kaptak a Szent István körúton, mi meg a Szerájban gyroszoztunk.
Volt ott egy játszóház ahonnan alig lehetett kihozni őket. Boldi meg kikezdett a felügyelő lánnyal: beleült az ölébe és labdát passzolgatott neki.

Ez olyan igazán felkerekedős nap volt még sosem csináltunk ennyi mindent együtt - jöttünk mentünk mindannyian!
Köszönjük TOJÁS!