A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2010. június 22., kedd

Kori javul, Nagymama megment

Berci haza érkezett a munkából (megint jó későn) és azt mondta: "Jaj de szép rend van!".
Tényleg sokkal jobb a helyzet, a Nagymamának köszönhetem mert eljött szeretgetni a gyerekeket amíg én szorgoskodtam.

Az eső rémesen szakadt ma is, nem olyan nagy baj Kori kruppjának ez a legjobb időjárás (párás hűvös levegő), ki is nyitottuk az ablakot hadd lélegezzen.
Nagymama 11 körül megjött és Csopakosat játszott (hajóztak, nyaraltak, csobbantak, autóztak - mindezt a gyerekszobában) Korival és Simivel. A kis harmadik ezalatt békésen aludt az erkélyen a babakocsiban.
Berci bűnbarlangjának felszámolásával kezdtem a tisztogató programot. Ez a számítógép körüli terület és a rengeteg cd és dvd rendezése volt. Előkerült 100 fél kis csavar, 100 féle minicsavar, sokféle férfias eszköz az asztal mélyéből (csavarhúzók, kábelek, hosszabbítók) meg jó sok por, felesleges papír meg ilyenek. Most szép itt.
Végre megint van asztala. Örült neki.

A másik fájó pont a fürdőszoba volt, most az is tiszta végre.
Jó mert pénteken utazunk és mikor haza jövünk kezdhetek mindent elölről.
Anyasors...

Kori javul, felszakadóban a hurut, a kedve is jobb, vidáman vadul.
Ja és esernyő lesz a jele az oviban, mert cseréltek Virággal, azt mondta: "Jól van, Virág úgyis virág!".

Nimród csodás mutatványokkal szórakoztat minket. Könyvet nézeget ha a kezébe adom, csörgőt rángat, megpróbál mindent elkapni és nagyon sokáig jól érzi magát egyedül is (persze sosincs egyedül mindig rámászik valamelyik testvére).

Az este nagyon hosszú. Koriék nem akarnak elaludni 10 előtt, sokáig megy a hancúrozás az ágyban aminek legtöbbször apa szigora vet véget. Valahogy mindig akkor perdülnek táncra amikor a villanyt lekapcsoljuk és jó éjszakát kívánunk. Úgy emlékszem mi is ilyenek voltunk...

Kori kedvenc meséje a Báránycsaládos amit a "fejemből olvasok" és arról szól, hogy a báránycsalád találkozik útközben mindenféle állattal és félre értik a nevüket. Csak akkor jönnek rá, hogy mindent rosszul értettek amikor otthon megnézik az állatos könyvükben a rendes nevüket. De okulnak belőle és elhatározzák, hogy legközelebb már jól fogják mondani. Nem egy díjnyertes történet de Kori nagyon jót mulat rajta...

Simike nagyon sokat beszél mostanában, egészen szépen el lehet vele társalogni. Emlékeket idéz fel, számomra már elfelejtett dolgokkal hozakodik elő a kis mondataiban. Csodásan nyiladozik, nagyon tündéri de még mindig Simis a nyelvezete.
Mostanában nagyon bújós és nagyon vidám kitörései vannak. Berci szereti a kis nyakát. Tényleg elég egyedi...

Rend van kívül, belül. És ezt szeretem...