A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2012. február 3., péntek

Ez még nem minden...

Szóval sűrű nálunk a program mostanában. 
Vasárnapi keresztelőre készülünk. 
Ezt a két fogú Boldit kéne már víz alá tartani végre!

Csakhogy jön a hó (Tündi és Zolika ezért nem tudnak Makóról jönni sajnos), jön a Boldi foga, köhög, és lázas is volt az éjjel (ma kiderült, hogy a bal füle gyulladt).
Keresztelő kihirdetve, minden megszervezve, várjuk, hogy mi lesz...a csodát főleg...

Berci ma szabadnapot vett ki de reggel elment elintézett két beszerzést, majd haza hozta Korit az oviból, előtt meg elment az IKEÁ-ba egy sátorért ami Tündiék ajándéka a Boldinak még a januári névnapjára. (Gyönyörű cirkusz sátor Ikea family kártyával most 3990 volt Budaörsön).
Olyan jó, hogy most ennyi minden dolog befér a lakásunkba, mindig is egy gyerekparadicsomot akartam a gyerekeinknek, olyat amiben én is boldogan játszanék. 
Ha kapnak pénzt boldogan költöm rájuk. 
Ez a sátor telitalálat, nagyon szeretik a cirkuszt (bár még igaziban sosem voltak).
Jól elférnek benne mindannyian és nem is foglal túl sok helyet mert kerek alapú, és már most kuckóznak, színházaznak, kalózkodnak, sátoroznak.
Néha kijönnek és ránéznek kívülről: - Gyönyöjű ez a cíkuszi sátoj! - mondta Simike.


Azért névnapos Boldi is belekerült egy fotó erejéig, néhány hónap és ő is kukucsol majd benne.


Délután már mind együtt voltunk itthon, Berci kalóz hajósat játszott a gyerekekkel.












 

Bolondos két éves

Nagyon is megünnepeltük a család kis bolondját. 
Ez a Ninó fiú olyan vicces, hogy nem találunk rá szavakat.
A combja és a pocakja amely már eleve mosolyra fakaszt, de amikor el kezd beszélni és azt olyan komolyan teszi mintha legalább professzor lenne akkor aztán csak nevetek és kérdezem, hogy: Ninókám jól vagy???

Múltkor mindenki ült az asztalnál, Nimród már megint bolondozott mikor Simi azt mondta: - Most akkor combozzuk meg, jó? - szóval Simike se semmi, valahogy ki akarja fejezni szeretetét.

 - Nimród mit kaptál születésnapodra?
- Didádá dudá! - kiáltja boldogan (=Szivárvány csúszdát)

Kedvenc mondatom: - Nino Dedé Düdüdő! (= Nimród nem fél Süsütől!)

A többiekkel ellentétben ő mindent megköszön, ha segítek neki vagy ha oda adom amit kér:
- Mömömö Nana! ( =  Köszönöm Anya!).



Egészen sajátos humora van Ninónak (anyukáját elnézve ez cseppet sem meglepő viszont talán döbbenetes azoknak akik nem ismernek minket). 
Kedden a Budaiba vittem Boldit kontroll uh-ra. A várakozóban Nimród először is össze-vissza ölelgette az óriás Micimackót a folyósón, majd beszélt hozzá egy keveset. Aztán talált egy Barbiet mondta, hogy "Toti babija " (vagyis Kori Barbija), oda vitte Micimackóhoz bemutatta neki, majd vissza hozta az asztalhoz. 
Barbiet terpeszbe állította az asztalon és mondta: Babi pepepe (Barbie terpesze), aztán letette és ő guggolt le terpeszbe és mondta "Nino pepepe",  ezután én következtem "Nana pepepe" (bizony bizony) végül jött "Bódi pepepe). 
Hát sikerült a lazább közönséget megnevettetnünk. 

Majd bementünk a vizsgálóba és Nimród nem hagyta szóhoz jutni a doktorbácsit. 
- Dodobádi id a dada. (Doktor bácsi itt a kacsa - mutatta a könyvet).
Majd mikor a Doktor bácsival már mindent megbeszélt, következett Boldi nyugtatása. Nimród nem hagyta, hogy én üljek a vizsgáló asztal melletti székre, felkiáltott és félre lökött: Ne ! É! (vagyis Ne! Én!).
Elfoglalta a helyemet és ő nyugtatta Boldit amig a hasán volt az uh- vizsgáló készülék.
- Bódi, Dedí! Dodobádi dedidá! (Boldi ne sírja a doktor bácsi megvizsgál!)
- Bódi de dodo (Boldi ne mozogj!)
- Düde da Bódi! (Ügyes vagy Boldi). 


Boldi figyelt rá mintha én ott se lennék. 
Majd mikor végeztünk, Nimród felkelt a székről, kisétált (Dia Dodobádi! - intett vissza az ajtóból).


Nimród azt mondta ő Dédadó lesz farsangon (vagyis Jégmanó), de ma úgy döntött, hogy Bobo (Bohóc).


Ilyeneket mond: 
- Nana dedi didádi! (Anya segíts kiszállni!)
- Nana de dudo! (Anya, nem tudom).
- Nana dede Nino dá! (Anya gyere Ninó vár!)
- Bobo Dadó Didádi! (Bogyó és Babóca hiányzik!- ezt hazafelé a kocsiban fájdalmas hangon).


Egy tolmács kell hozzá aki én vagyok és ez nagyon megtisztelő és szórakoztató egyben.


A Bogyó és Babóca Évszakos könyvből pedig minden mondatnak tudja a befejezését de azt is ilyen" didádi"-s nyelvezettel. 


Vicces ez a Ninó úgy ahogy van: a testfelépítése, a frizurája, a combjai, a pocakja, a mozgása, a humora. 
Egy jelenség!









Ünneplés

Péntekről szombatra Orsiéknál aludt Kori és Simi. 
Sebi (unokatesó) nagy rajongói, így igazi kaland volt ott együtt aludni és másnap a várban sétálni (Orsi, Acsó, Sebi, Peti, Samu, Kori, Simi).
Ebédre mentünk értük, együtt ettünk majd haza hoztuk a kalandorokat.


Vasárnap mise után a Labiba vonultunk nagy családi ünneplésre. 
Bercit és Ninót is most hétvégén ünnepelte a család. Nimród teljesen odáig volt, hogy ő az ünnepelt és végre ő kap tortát, és ő kap ajándékokat.
Tátott szájjal vigyorgott zavarában és boldogságában. 
Mama Dédi és a Soroksári Dédi is ott voltak az ebéden, majd délután jött az ünneplő sereg tortázni. 
Ninóka legnagyobb kincse a kis kék dundi repülő volt ami hangot ad mintha felszállna. 
Azzal körözött maga körül még másnap is - nagyon mókásan.


Kedden késő este álltunk neki Bercivel, hogy Szivárvány csúszdát varázsoljunk Ninónak. 
Jó kis dekor program volt, Berci mérte, szerkesztette, ragasztotta, együtt vágtuk, javítottuk, tökéletesítettük végül éjjel kettőkor befejeztük a remekművet és letakartuk egy paplanhuzattal és rákötöttünk egy szalagot. 
Reggel Kori és Simi lopakodott a szobánkba, hogy kipróbálhatják e majd Ninó csúszdáját (a kis cselesek kilesték).  
Nimród felébredt előjött és miután meglátta mit kapott nem tudott betelni vele, egész nap csak csúszott, csak csúszott, csak csúszott...
Én meg olyan gyermeki lény vagyok, megengedtem Korinak és Siminek, hogy szerdán ne menjenek oviba, hogy együtt örüljünk mindannyian ( délelőtt 10-kor már kicsit bántam ezt a könnyelműséget de este 10-kor már újra jó döntésnek bizonyult).


Délután megjött a futár aki Tündi és Zolika dédi ajándékát hozta (egy Bogyó és Babóca Hullámkirakó) majd megérkezett először Nagypapa egy hatalmas tál gofritésztával később Nagymama. Veronka is velünk volt 2 órát ahogy az szerdánként lenni szokott.
Gofrit ettünk, a gyerekek csúsztak és örültek és ez olyan boldogsággal töltött el mintha én kaptam volna. 
Ez a csúszda dolog nagyon bejött: Berci nagyon jól kivitelezte az ötletemet. 
Olyan büszke voltam magunkra!
Nagyon jó adni!

Jó kis születésnap volt ez!