Jó ez így, hogy vannak jobb napok (nem csak nehezek) amikor a gyerekek is nyugodtabbak és szót értünk, nem vagyok túl fáradt és észre veszem, hogy mennyire édesek és milyen sok dolog miatt lehet szeretni őket.
Kori sokszor mesél Nimródnak, oda ül a mózeskosár mellé és hosszú mondandójával teljesen leköti kisöccse figyelmét. Nimród tényleg figyel és nagyon hálás közönség és amikor megdicsérem Korit, hogy milyen szépen mesél a kisöcsinek azt mondja: "Anya ezeket a fejemből olvasom. ".
Édes Korinkám Simike fejlődésével is foglalkozik próbálja belőle előhalászni az ismert és még ki nem mondott szavakat és Simi mondja utána amit kell (van amiből csak az első szótagot de van amit csak a saját nyelvén hajlandó - az igen most egy fejbólintás és egy "O" hangzó). Tündériek mikor nem nyúzzák egymást! Édesen fürdetik a mostani kedvenc állataikat, Simi a kutyust, Kori a kis lovat. Mindenhova kedvenceikkel mennek szinte egész nap a kezükben tartják a kisállataikat úgyhogy megy a jajveszékelés mikor beesik valahova vagy ott felejtik valahol a lakásban és éppen nem találják.
Simike nagyon szeretetteljes Nimróddal (sokszor simogatja és betakargatja amikor alszik). Biztos vagyok benne, hogy nagyon jól meglesznek amíg Kori oviban lesz majd szeptembertől. Simiben rengeteg szeretet és gyengédség van (persze a sok férfias vadulás mellett) Nimród pedig fel fog nézni rá és fiús csínytevésekkel fogják majd tarkítani az amúgy is színes hétköznapjainkat. Azért Kori nagyon fog hiányozni ebből a képből - Siminek különösen - de tudom, hogy neki nagyon jó lesz ott és a javára fog válni ez a változás.
Most éppen az ágyukban beszélgetnek, Kori kérdez és magyaráz, Simi pedig a saját kis nyelvén egész hosszú mondatokban válaszol. Tegnap este pontban 8-kor sikerült betenni őket az ágyukba (ma 8.20-kor) így mindenkinek nyugodtabb az estéje mert így nem nyúlik olyan későre az esti program (fürdés, vacsora, játék, mese) és Bercivel is van egy kis időnk a két etetés között na és ami a legfontosabb, hogy csend van viszonylag korán... kincset érő csend...
