A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2010. augusztus 29., vasárnap

Soroksári ünneplés

Ma volt a soroksári Dédimama (a Nagypapa Édesanyja) születésnapi köszöntése.
Ebédre oly sok idő után lementünk a Labanc utcába, hogy megnézzük a az újjávarázsolt fürdőszobát és együtt legyünk egy kicsit. A gyerekek nagyon izgatottak voltak, mert több mint egy hónapja nem voltak Nagymamáék birodalmában.
Szépen ebédeltek, utána gyorsan elaludtak és jutalomként a "Napapa" autójával mehettek a vendégségbe Soroksárra.
Mi Bercivel kicsit később indultunk a kétszemélyes fehér autóval így végre kettesben utazhattunk és nyugodtan beszélgethettünk anélkül, hogy valamelyik kis csacsogó közbevágna.

Óriási vendégsereg gyűlt össze a Dédimama köszöntésére, volt torta, szendvicsek, sütik, kávé (juhéé!) és mindenféle rágcsálnivaló.
Simi rengeteg "tokisz" sütit befalt, boldogan lépegetett a finomságok között, Kori pedig a sok gyerekkel rendezett óriási bújócskázást és fogócskázást.

A minden évben szokásos Nagy családi fotó is elkészült amin legalább 39-en voltunk.

Itthon vagyunk. Már második este alszanak el egyszerre a Nagy-gyerekek. Jó lenne ha reggel is egyszerre ébrednének mindhárman. Éjjel pedig nem.

Korinak holnap ovi.
Várjuk.

Új lakótárs

Nimród be került a nagyok szobájába. Így az a kicsi szoba még kisebbnek tűnik ugyanis sehogy sem sikerült oda illő emeletes ágyat találnunk. Most 3 kis ágy díszíti a gyerek szobát, megannyi játék és egy hatalmas ruhásszekrény. Tele van.
Azért nem adtam fel a reményt, hogy hamarosan találunk egy kicsi emeletes ágyat még a fűtési szezon előtt (az ablak alatt és a konvektor mellett nem szívesen tárolok gyereket) és talán 1-2 héten belül a rávalót is sikerül valahogyan megszerezni.

Szóval Nimród ott alszik, velük úgyhogy mikor ma reggel bementem már mind két nagy testvére az ágya mellett állt és csendben beszéltek hozzá és közben simogatták a kis kobakját. Ő kilesett és kukucskált.
Az éjszaka nem egyszerű, senkinek nem válik a javára, hogy 1 óránál többet nem bír egy huzamban alvással tölteni (ezért is sürgettük az átköltöztetését), úgy döntöttünk Bercivel, hogy leszoktatjuk az állandó ébredésről. Így talán én is több türelemmel tudok nappal jelen lenni mert amióta Nimród megszületett én 2 óránál többet még egyszer sem aludtam egy huzamban.
Most úgy érzem, hogy fogytán az erőm, a türelmem, a lelkesedésem de tudom, hogy egy kicsit több pihenéssel és alvással ez vissza zökkenhet pozitív irányba.
Remélem hamarosan így lesz...