A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2010. június 14., hétfő

Csopak III.

3. nap
Vasárnap reggel megérkezett Nagymama és Nagypapa. Felkapták Korit és vitték a fél kilences misére, mi addig előkészítettük ami a reggelihez és az utána következő hajózáshoz kellett.
Simike láztalan volt az éjjel úgyhogy kezdte ő is jobban érezni magát, viszont a mélyről jövő hurutos köhögése miatt még mindig nem volt elég megnyugtató az állapota.

Reggeli után kalapokkal, vizekkel, naptejjel felszerelve elindultunk a kikötő felé, ahol Nagypapáék hajója ringatózott a vizen.

A gyerekek borzasztó boldogan birtokba vették a kis vitrolást, Korinka ahogy berohant a fedélzetre minden ruhát ledobott magáról (jelezve, hogy ő fürdésre készen áll).
Kihajóztunk, még egy kis szél is volt úgyhogy vitorlákkal felszerelve eljutottunk a Kerekedi öbölbe ahol horgonyt dobtunk és nagy fürdőzés következett. Először mentőmellénybe pancsolt Kori a mi kiskacsánk, hol Berci, hol a Nagypapa fogta, majd a fekete gumiövbe kapaszkodva lubickolt a hűsítő vízben. Alig lehetett kiszedni a Balatonból, nagyon tiltakozott, mindenáron maradni akart.





Simike jajgatott, hogy ő is menne úgyhogy egy kis lábáztatást a hajóról belógatva engedélyeztünk neki.






Nimród ezalatt békésen üldögélt a hordozkában, egy elégedetlenkedő hangot sem adott ki, neki már az elég volt, hogy mindenki a közelében tartózkodott. Amikor hozzászóltunk nagyon széles mosollyal köszönte meg a figyelmességet.
Nagyon szeretnivaló kis harmadik!




Ebéd és közös délutáni alvás után, sakkozás és palacsinatsütés következett, a Nagypapa elhalmozott minket mindenfél finom étellel, a Nagymama pedig véget nem érő türelemmel foglalkozott a kicsikkel.




Este hatkor amikor már elviselhetőbb lett a hőség, ismét kimentünk vitorlázni. Kori és Simi már teljesen otthonosan mozgott a hajóban, a köteleket is rángatták, hajóskapitányi teendőket imitálva.




Az esti pancsolásból még Nimródnak is jutott egy pici...



...és persze Bercinek is...





Vacsora után nehezebb volt az altatás mint az előző estéken, mivel a Nagyszülők jelenléte jó értelembe véve felzaklatja a gyerekeket. Este sem akartak semmi jóból kimaradni, így csak 10 után sikerült mind a három gyereket elaltatni.

Az esti verandai kártyázás folyamán nem csak egymással de a szúnyogokkal is meggyűlt a bajunk, eszméletlen invázió van, nem lehet ellenük semmit tenni.
Nagypapa nyert - utána a többiek -, a szunyogok is vele voltak a legkíméletesebbek.

Éjfél tájban nyugovóra tértünk még fáradtabban mint előző este.

Gyönyörű a Balaton, csodaszép a víz, és nincs tömeg, hihetetlen nyugalom van.
Nagyon jó, hogy el tudtunk jönni.

Csopak II.

2.nap
Szombaton Simike még mindig a lázzal küzdött, gyenge volt és a naptól is menteni kellett úgyhogy csak este merészkedtünk ki az árnyékos kertből.

Délelőtt 11-től este 7-ig Berci megcsinálta a kert legsötétebb zugát, kigyomlálta, eltűntette a töménytelen mennyiségű gazt így legalább 5 négyzetméterrel megnőtt a telekterület. Nagyon elfáradt, a keze is sebes lett de nagyon szép munkát végzett, hasznos terület került elő amit vagy veteményesnek vagy egy kis faháznak fogunk szentelni.

A délutáni kerti babamedencés pancsikolás után Kori hasonló lelkesedéssel köszöntötte a Balatont mint előző nap. Berohant, ki sem lehetett szedni amig be nem lilult a szája, akkor viszont muszáj volt elhagynia a finom hűsítő Balatont.
Simi a vízzel még mindig nem érintkezhetett de a Mentőcsónakon kivárta a sorát, ekkor Nagy apukája a nyakába vette és úgy sétáltak fel-alá a sekély vízben.




Apa nélkül játszótereztünk egy kicsit a vadiúj szerkezeteken (Ő addig el ment a jól megérdemelt úszására) majd miután mindenki kellőképpen elfáradt, vissza jöttünk a házhoz. Gyors fürdetés, vacsora, mese és Simi inhalátoros programja után az előző estéhez hasonlóan mindhárom gyerek nagyon hamar elaludt.

A felnőttek búzasörözéssel zárták az esti programot.

Csopak


Csodálatos öt napos nyaralásunk már csütörtökön éjszaka elkezdődött amikor a telepakolt bőröndök mellől Simike szólított az ágyhoz, lázas volt. Pénteken reggel a doktornéninél kezdtünk, izgultam, hogy "elengedjen", Berci szabadsága már előre eltervezett volt, tudtam, hogy utaznunk kell (persze nem mindenáron, Simit féltettem).
A Doktornéni elengedett, egy kis antibiotikummal, köptetővel és jó adag lázcsillapítóval útnak indulhattunk. Berci irtó ügyes hozzáértéssel betuszkolta az összes csomagunkat picinyke autónkba úgy, hogy még a gyerekek is befértek 11 előtt nem sokkal el indultunk Balatonra.

1. nap
Megérkeztünk a legnagyobb melegben de itt nem számít mert ez a kert csodálatos paradicsom, gyerekbirodalom a legnagyobb melegben is. Nem mintha sok játék lenne mert nem is az a lényeg, de van homokozó, hintágy, kishinta, veranda és körbejárható ház ami mindenképpen nagy kaland Korinak és Siminek.
Nimród a nap nagy részét hűsöléssel töltötte, Simike még küzdött a bacikkal - jó nagyot aludt délután -, korit viszont nem lehetett letenni, nem tudott betelni az élménnyel, hogy nyaralunk, együtt a család ezen a nyugalmas kis szigeten és nagyon izgult a beígért késő délutáni fürdőzés miatt.
Miután nagyjából berendezkedtünk, ebédeltünk, estefelé lementünk a strandra. Kori azt harsogta, hogy ő meztelenül bele akar csobbanni a Balatonba. Ha nem is ruha nélkül de egy kis fürdőbugyiban Berci megpancsoltatta Korinkát, aki ettől határtalanul boldog és felszabadult volt.
Drága Simike fájó szívvel hajtogatta, hogy: "Víz, apa" - de sajnos ebből az esti élményből akkor kimaradt.
Az altatás ment mint a karikacsapás, 10 körül mindhárom rám dőlt...