Csopak III.

3. nap
Vasárnap reggel megérkezett Nagymama és Nagypapa. Felkapták Korit és vitték a fél kilences misére, mi addig előkészítettük ami a reggelihez és az utána következő hajózáshoz kellett.
Simike láztalan volt az éjjel úgyhogy kezdte ő is jobban érezni magát, viszont a mélyről jövő hurutos köhögése miatt még mindig nem volt elég megnyugtató az állapota.

Reggeli után kalapokkal, vizekkel, naptejjel felszerelve elindultunk a kikötő felé, ahol Nagypapáék hajója ringatózott a vizen.

A gyerekek borzasztó boldogan birtokba vették a kis vitrolást, Korinka ahogy berohant a fedélzetre minden ruhát ledobott magáról (jelezve, hogy ő fürdésre készen áll).
Kihajóztunk, még egy kis szél is volt úgyhogy vitorlákkal felszerelve eljutottunk a Kerekedi öbölbe ahol horgonyt dobtunk és nagy fürdőzés következett. Először mentőmellénybe pancsolt Kori a mi kiskacsánk, hol Berci, hol a Nagypapa fogta, majd a fekete gumiövbe kapaszkodva lubickolt a hűsítő vízben. Alig lehetett kiszedni a Balatonból, nagyon tiltakozott, mindenáron maradni akart.





Simike jajgatott, hogy ő is menne úgyhogy egy kis lábáztatást a hajóról belógatva engedélyeztünk neki.






Nimród ezalatt békésen üldögélt a hordozkában, egy elégedetlenkedő hangot sem adott ki, neki már az elég volt, hogy mindenki a közelében tartózkodott. Amikor hozzászóltunk nagyon széles mosollyal köszönte meg a figyelmességet.
Nagyon szeretnivaló kis harmadik!




Ebéd és közös délutáni alvás után, sakkozás és palacsinatsütés következett, a Nagypapa elhalmozott minket mindenfél finom étellel, a Nagymama pedig véget nem érő türelemmel foglalkozott a kicsikkel.




Este hatkor amikor már elviselhetőbb lett a hőség, ismét kimentünk vitorlázni. Kori és Simi már teljesen otthonosan mozgott a hajóban, a köteleket is rángatták, hajóskapitányi teendőket imitálva.




Az esti pancsolásból még Nimródnak is jutott egy pici...



...és persze Bercinek is...





Vacsora után nehezebb volt az altatás mint az előző estéken, mivel a Nagyszülők jelenléte jó értelembe véve felzaklatja a gyerekeket. Este sem akartak semmi jóból kimaradni, így csak 10 után sikerült mind a három gyereket elaltatni.

Az esti verandai kártyázás folyamán nem csak egymással de a szúnyogokkal is meggyűlt a bajunk, eszméletlen invázió van, nem lehet ellenük semmit tenni.
Nagypapa nyert - utána a többiek -, a szunyogok is vele voltak a legkíméletesebbek.

Éjfél tájban nyugovóra tértünk még fáradtabban mint előző este.

Gyönyörű a Balaton, csodaszép a víz, és nincs tömeg, hihetetlen nyugalom van.
Nagyon jó, hogy el tudtunk jönni.