Megint vissza a hétköznapokba. Jaj de nehéz! Sokkal nyűgösebbek a gyerekek mikor Berci elmegy dolgozni és nincs itthon. Én is nehezebben viselem a hisztiket. De táplálkozom a hétvége szép pillanataiból és így egészen elviselhető, kitartunk hét végéig amikor megint együtt leszünk.
Csütörtökön Kornéliánk 3 éves lesz! Nagyon várom, hogy felköszöntsük és megkapja amire vágyott. Olyan jó látni, hogy örül és jó neki örömet szerezni mert nagyon hálás. Ma azt mondta nekem: "Te vagy a legszebb anyukám!".
Ő pedig a legszebb kislányom!
Simit fürdéskor "édes arcú Siminek" becézte a nővérkéje. Simi tényleg édes arcú, nagyon szelíd a pofikája. Egész keveset hisztizett ma - valószínűleg azért tűnt kevésnek mert 3 órát aludt délután - és egész nap azt kiabálta, hogy "Ana!" - ez ugye én vagyok és minden alkalomkor mikor meghallottam igyekeztem reagálni, hogy érezze, nem hiába kezdett el beszélni.
Nimród királyfi 6100 gramm. Sokat sír még mindig evések után és nagy magányában. Viszont ha jó passzban van akkor egészen szépen gügyörészik és belekapaszkodik az ágya fölé lógatott csörgöláncba és azt rángatja. Sokszor nevet is rá.
Annyira aranyos és illatos és selymes!
Szeretem, hogy mind a három itthon van velem még akkor is ha úgy érzem nincs elég időm rájuk egyenként. Nagyon szeretik egymást, mostanában a féltékenység egyáltalán nem látszik, simogatják, puszilgatják, vígasztalják egymást. Azért lesznek nehezebb idők is gondolom de most ennek örülünk...
