A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2014. március 9., vasárnap

Gyönyörűséges


Non Stop hétvége

Pénteken anyu látogatott meg. Szívműtéten esett át januárban, hetekig szanatóriumban volt, most otthon lábadozhat. Nagyon hiányoztunk neki úgyhogy el akart jönni még akkor is ha csak pihennie szabad nálunk is. Azért hozott ebédet azt feltette főni meg gabonakávét amit mindketten ihattunk, csináltam neki fekhelyet tudott pihenni. Boldika nagy rajongója nagyon szereti őt is Tibit is (most is kereste de ő nem tudott maradni) sokat volt velük korábban. Most is mindenféle vicces mutatvánnyal szórakoztatta anyut "nézd Tandzsi, nézd Tandzsi!". Körülrajongta.
Délben itt hagytam a két kicsit és el tudtam szaladni az oviba, suliba és Kori kapott névnapi pénzt anyutól így vele kettesben elmentünk cipőt venni. Ami nem olyan egyszerű mert Hamupipőke lába van a cipők 99%-a őt nyomja vagy kilép belőle, kerüljön bármennyibe az sem számít. Mikor megunom akkor kap Supy cipőt ami biztos tuti viselet. Kötőset választott ami még sosem volt neki de azt mondta bírni fogja higgyem el. Próbálom, remélem szeretni is fogja még akkor is ha több idő felvenni és többször kell lehajolni miatta. Örült a cipőnek és Anyu is, hogy találtunk a lábára valót. 
Anyu még találkozott Ninóval és Simivel aztán délután Tibi jött érte és haza vitte, Berci pedig késő este jött haza a dolgozóból és a vásárlásból.
Kori rózsaszínű nadrágot és fehér pólót vett fel kérdezte tudom e miért azt mondta azért mert anyu is abban volt. Nimród is mondta, hogy szereti a Tandzsit.
Örülök, hogy itt volt anyukám és hála Istennek, hogy jól sikerült ez a komoly szívműtét. 


Szombaton, sok hét után először indultunk útnak HETEN.

Az elindulás, nos öt gyerekkel majdnem egy óra onnantól kezdve, hogy először mondjuk (később már kiabáljuk), hogy húzzák fel a cipőt és a kabátot.
A Tojás kigurult Budakesziről majd megérkezett Gödöllőre ahol ebéddel várt minket Ati papa, Juci mama és Atika. Sok elmaradt köszöntést pótoltunk, Éviék is ott voltak, röpködtek az ajándékok örültek az ünnepeltek.
A legizgatottabb Nimród volt, aki hónapok óta várta ezt a napot, hogy Ati papával kettesben mehessen a Bábszínházba. Végre elérkezett a várva várt pillanat, ebéd után el is indultak Ati papa kocsijával.



Mi pedig délután sétáltunk egy nagyot a gödöllői kastély kertben, Juci mama, Atika, Évi, Szabi, Viola, Írisz, Kori, Simi, Boldi, Domi, Berci és én.
Nagyon szép idő volt, jól el is fáradtunk.
Simit megviseli amikor Kori és Viola összenőnek de hát ilyenkor a lány unokatestvér ugye azért az első. Egy kicsit szomorú volt ettől, Berci kérdezte mi hiányzik az életéből miért talál ki mindig valamit amin durcázha.
Berci: - Simike mi hiányzik az életedből?
Simi: - Nem tudom inkább mond meg te!
Majd kis idő múlva megszólal elhaló hangon Simike: - A Boldogság.....
Simi igazi kakukk tojás. Olyan értékes de tudom, hogy nem olyan erőszakos és hamarabb feladja mint a testvérei. Tudom mik a hiányok felé, tudom mi kell neki: figyelem, rengeteg figyelem. Ahogy a többieknek is...jaj nagyon nehéz mindenkinek mindent megadni....




Hazafelé indultunk amikor Ati papa hívott színház után és átvettük Nimródot Budapest határában. Ninó azonnal elaludt a kimerültségtől és csak este mesélte el, hogy mennyire jó volt a délután Ati papával és mennyire tetszett neki a Boribon előadás!

6 körül érkeztünk Berci szüleinek a házába hol kissé késve de megtartottuk az éves családi farsangot. Mindenki jelenettel, jelmezzel készül.
Korinka volt a nyitószám Beyonce-nak öltözve, elénekelte (néha táncolta) a Love on top-ot. Megzabáltam annyira édes volt!

Mi családilag a Nyuszi álmos c. rövid mesét adtuk elő egy kis átiratban Berci megint medve volt, Nimród a (húsvéti) nyuszi (tojást is osztott), Simi csontvázkalóz, Boldi Batman, Domika motoros madár. Nagy sikere volt.



Én nem sokat aludtam most éppen a torkom fáj nagyon, nem tudok nyelni és bár borzasztó fáradt voltam a szoptatás és a torok fájás együtt álmatlanságot hozott rám. Boldi is nyavalyás.

Tündi és Zolika (dédik) küldtek Korinak a névnapjára pénzt. Mondta Kori, hogy bár a póló és a ruha is nagyon szép de ő nagyon szeretne színházba vagy moziba menni (még sosem volt moziban). A Jégvarázst emlegette, hogy egy barátnője látta és őt is érdekli, megnéztem és ma délelőtt volt a Mamut moziban (ami közel van hozzánk). Berci levitte a 4 fiút a játszótérre mi pedig - lányok - kocsiba pattantunk és siettünk, hogy elérjük a 11.45-ös vetítést. Kért kukoricát és almalevet amikor pedig beléptünk a moziba azt mondta, hogy "AZTAAAA!".
Nem csak Korinak de nekem is kell, hogy csak kettesben legyünk. Olyan jó! Hozott női táskát és mondta, hogy ő nagyon izgul mert még sosem volt moziban. Szerencsére szinte üres volt a mozi nagyon jól szórakoztunk és a film is nagyon tetszett mindkettőnknek, igazi lányos szórakozás sok dallal és szerelmi történettel.

2-re már itthon is voltunk. Legközelebb Simit viszem.
Vendégek jöttek, a nagybátyámék látogattak meg Palika, Sára és a gyerekek: Márton, Katalin és Júlia.
Simike elaludt de Nimród és Boldi kijöttek az alvós szobából úgyhogy megadták a hangulatot.
Ezek ketten hát nem tudom mit mondjak, kb. azt érzem, hogy: ha ezt túlélem akkor mindent!!!
Kergetőznek, verekednek, elveszik egymás játékait, vadulnak és nagyon-nagyon hangosak. Berci immunis és nem nagyon. Én nehezen viselem, remélem lesz változás, nem lesz ez mindig így!?
Palikáék aranyosak voltak a gyerekeik meg nagyon viccesek. Ovis Márton (aki nem jóságáról híres!) mondta Nimródnak és Boldinak, hogy "Naaaa fiúk játszatok rendesen!, Szépen kell játszani!!!" -ez mennyire vicces volt tőle! Mondta az apja, hogy "Na  így lesz a farkasból bárány. Nagyon vicces volt!
 Örülök, hogy eljöttek!

Kicsivel később Nimród keresztszülei toppantak be. Aminek szintén örültem mert hónapok óta beszéltünk róla, hogy jó lenne találkozni. De mivel ott is van két pici gyerek (Julika és Csongor) és vidéken laknak ezért nem olyan könnyű összehozni. Nimród a héten mondta, hogy tudja, hogy a keresztapja Márkó és a keresztanyja RERITA. Most már nem téveszti el, hogy Regina, remélem húsvét után eljutunk hozzájuk látogatóba. Kori nagyon elfáradt a mozis kalandba, Julika meg (még nincs 3) jött nekem szólni, hogy a kislány sír a szobában. Bementem és Kori tényleg pityergett Julika meg magyarázta neki, hogy "ne szomorkodj jön már az anyukád!"
 Reginával is beszéltünk egy keveset aztán indultak haza.

Berci ezek után lelépett fotózni (vasárnap este, a kedvencem), a két jómadarat letettem aludni, Kori még Simivel rajzolgatott, Domit fürdettem.

Itt a vége a non stop hétvégének remélem ma kialszom magam vagy holnap vagy húszév múlva.....

ui. Voltunk kontrollon és Dominak nem kell már terpeszpelus. ÉLJEN ÉLJEN ÉLJEN!