Sok ez a négy gyerek egy felnőttre. Én pedig nagyon türelmetlen vagyok velük, ha az egyik pillanatban még ketten vagyunk rájuk aztán egyszer csak már egyedül vagyok velük.
De megfigyeltem amint Berci kilép mindegyik azonnal szeretne valamit tőlem. Rendjén is volna ez de nem tudok szétszakadni. Úgyhogy mire Boldi utolér valahol már megyek is a másik irányba ettől többnyire nagyon síróssá válik, a többiek meg innának meg ennének és különben is mindig nézzek oda!
Berci ma reggel vérvételen volt (szokásos trombózis utáni ellenőrzés), utána vásárolt itthonra aztán levitte őket biciklizni és a közös ebéd és egy befejezetlen film után már ment is fotózni utána pedig céget költöztetni éjszakába nyúlón.
Ez a téli átállítás elég nehézkes napokat eredményez: mire felkelnek délután már sötét van és olyan mintha este lenne pedig még csak akkor kezdődik a délután amit kifárasztással kell tölteni, hogy ne őrüljön meg mindenki.
Boldi ma nagyon sírós kedvében volt, amikor pedig Berci haza ugrott kétszer egy kis időre akkor nem lehetett leszedni róla, magyarázott neki és zokogott ha letette. Miután elment, Boldi nekem zokogott egész délután és este.
Most meg rendhagyó esti buli van nálunk.
A testvérem a férjével halloween házibuliba ment ezért itt alszanak nálunk a gyerekek, Viola és Írisz. Ez már egy kezdő angol csoportnak felel meg (mondta a sógorom) és valóban egész könnyedén elvagyok a hat gyerekkel egyedül.
Viola a főnök, Kori egyenget, Írisz és Nimród lovacskáznak, Simi pedig a kalózos sablonba merülve alkot.
Boldit már elaltattam.
Szóval most már igazán mehetne a többi is aludni de ahogy így elnézem és hallgatom őket 10 előtt nem lesz itt csönd...
