A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2011. december 8., csütörtök

Egészségügyi körkép

Egyenlőre tényleg megúsztam. 
Hétfőn már rá tudtam állni, csoda történt én nem is tudom mi lett volna ha nagyobb a baj. Ennyi gyerekkel nem lehet feküdni!
Azóta is viselem a bokafogót, kenem a krémmel és nem nagyon megyek sehova, ha éppen haza hozza őket valaki.

Kedden voltunk Boldival a kontroll uh-n, megnézték a cisztáit. Kettő eltűnt (a vese bevérzés és az agyi) maradt a máj ami nem nőtt és még mindig körülhatárolható, úgyhogy ránéznek majd februárban.
Anyu jött segíteni, ő vitt el minket, Nimród a kocsiban végig aludta az utat és azt is amíg én bementem, sőt utána még el is tudtunk kanyarodni Budaörs felé angyalkázni addig anyu a kocsiban őrizte a babákat. 

Aztán ebédet is hozott Anyu úgyhogy miután haza értünk nekem már nem volt gondom. 

Nimród estére kruppos lett. A semmiből egyszer csak. 
Nem volt sehol csak hétvégén Berci szüleinél de ott nem volt beteg úgyhogy lehet, valamelyik nagyobb hozott haza valamit az oviból.
Bercivel aludt a nagyszobában eléggé hörgött de szerencsére a brutál kúpot nem kellett bevetnem, eddig nem is volt láza sem - csak a Darth Vaderes hörgés.

Szerdán Berci unokatestvére, Bori jött segíteni "bénalábaságomra" való tekintettel. 
Játszott a gyerekekkel, kontrollálta a csokifalást, színeztek, vonatoztak.
Simi többször szerelmet vallott Borinak (akitől 2 éve még rettegett és nyüszített annyira félt - pedig nem is ijesztő, sőt nagyon aranyos és szépen bánik a gyerekekkel).
Berci pedig kapott egy kis kimenőt.

Éjszaka Nimród hörgött mellettem  ment a fejére a hidegpára, így nem is ébredt, megint megúsztuk a szteroidot. Most már fel kéne szakadnia és onnantól kezdve jobb lenne. Én semmit nem aludtam mert Boldi a másik oldalamon falatozott két tűz között nehezen pihen az ember...


Csütörtökön Kori a Diótörő előadásra ment az ovival, kicsiket nem visznek így megengedtem, hogy Simi itthon maradjon (az egész napos "cigacopojtosz" rettegés helyett). 
Délre Boldi 3 hónapos oltását kellett megszerveznem, beteg Ninóval, félig sántán nem vállaltam az egészet, így ellógott Zsófi unokatestvérem a suliból (az anyukája engedélyével) és vigyázott a középsőkre amíg a "minit" levittem.

3 hónapos Boldi a rendelőben aztán a teremtés csodája lett egyszeriben a maga 7 és fél kilójával, csodálatos fejemelésével, gyönyörű  (és nem száraz!) bőrével és a nevetgéléssel amit a dokibácsi felé kommunikált és ami még akkor sem szűnt meg mikor belemélyedt a combijába az a hatalmas tű. Meg se nyikkant. Azt mondta a Doktor bácsi, hogy "nagyon szép és egészséges baba, csak nagy". Mondtam, hogy "mi az, hogy nagy már az is baj?".
Csodálták, hogy csak anya tejet kap és ekkora. 
Tetszett Tan doktornak a prototípus, szerinte egyre jobbak kérdezte az ötödik milyen lesz tervezzük e már.  Mondtam, hogy én biztos, hogy nem mert nem tudom ki fogja felnevelni őket ha én megőrülök. Ezen mosolygott de úgy tűnt megértette...


Sajnos itthon óriási a rendetlenség, a bénaságom, az oltás, a betegségek meglátszanak a környezetünkön. 4 gyerek az 4 gyerek - még mindig.

"Nyimá toti" - avagy nálunk is járt a Mikulás

5-én kitisztítottuk a csizmákat ahogy azt kell. Nimród is kapott egy kis rongyot és szorgosan törölgette a sajátját mint a többiek.
Előző nap olyat játszottak, hogy mindenkinél volt egy zacskó tele játékkal és mondták nekünk (szülőknek), hogy tegyük ki az ablakba a papucsunkat. Miközben vacsoráztunk háromszor is jött a Mikulás (Kori Simi és Ninó képviseletében) és a papucsainkat tele tömték játékkal, könyvvel, csavarhúzóval.  
Persze nagyon kellett örülnünk: Bercivel hahotáztunk örömünkben.


6-án korán reggel aztán Kori bejött a hálónkba ahol már Simi ott aludt hajnal óta és ébresztgetett minket, hogy együtt nézzük meg járt e itt a Mikulás.
Újjongás, éljen, "megehetem mindet?" után megtalálták a könyveket is és Ninó Bogyó és Babóca süteményei címűje volt a legnagyobb műsorszám. 

Játékokat nem kapnak mert azt majd karácsonyra, én még hajlanék de Berci szigorúbb és neki van igaza.
Csokifalás és némi hasgörcs után elindultak oviba ahol szerencsére egy "igazi Mikulás" is meglátogatta őket.
Nimród egész nap azt hajtogatta, hogy "Nyimá toti, Nyimá toti", azaz a csizmájába csokit hozott a Mikulás.
Lehet, hogy nincs rá időm (szegény harmadik gyerekre) de az biztos, hogy már többet tud a Mikulásról mint bármelyik ennyi idősen.

A csokifalás azóta is zajlik és még mindig van...