A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2010. március 12., péntek

Helyzetjelentés


Mostanában az asztalon álldogálnak a gyerek szobában és leselkedenk ki az ablakon. Simi ilyenkor előrenyújtott kézzel kimutat és azt mondja: "Mámá" (gondolom vágyakozik a Nagymama után, hogy menjenek el sétálni), Kori pedig az állványokat nézi amik a ház köré vannak szerelve ugyanis hamarosan a mi házunkat is le fogják szigetelni. Nem mindig látunk rajta munkásokat dolgozni de amikor igen akkor éppen vagy szoptatok (múltkor Kori szólt: "Nézd anya egy bácsi!" - hát nagyon örülök tényleg!) vagy üldözöm őket a lakásban (úgyhogy mindenképpen látványosság vagyunk).

Simi gyarapította a szókincsét: a munkásbácsik "Pa", a ló az "Kó". De legjobban még mindig azt szeretem amikor kérdezek valamit, akármit és az igent úgy fejezi ki, hogy bólint egy nagyot nagyon megfontoltan és mélyre hajtott fejjel azt mondja közben lassan, hogy: "Ó" - ezt tényleg látni kell egyszerűen zabálni való! Kori ilyen idősen (22 hónaposan) már az Öreg néne őzikéjét és a Török és a teheneket mondta kisebb megszakításokkal és kihagyásokkal de beszélt és mindent el tudott mondani amit akart. Simi titokzatos. Nem akar beszélni de így is tündéri. Már most imádják a nők...

Nimród uraság eszik, gyönyörűen és lelkesen. Olyan jó látni ahogy jól lakik az anyatejjel és utána elégedetten nézelődik. Szeretek szoptatni még így, viharos körülmények között is. Nimród pedig nagyon szépen fejlődik, növekszik, erősödik.

A délelőtti Nagymamás sétának köszönhetően jól aludtak ebéd után és Kori délután képes volt egy teljes órán keresztül egyedül olvasni az állatainak a gyerek szobában. Simi addig át jött hozzám és együtt mulattuk az időt végre neki is tudtam olvasni azt amit ő akart. Tényleg a középső gyereknek a legnehezebb, remélem csak addig amig ő a középső...

Mindig úgy várom, hogy Berci haza érjen aztán alig van időnk egymásra. Tegnap azt nem bírtam ébren megvárni miután minden gyerek elaludt, hogy kikeressen nekem egy nagyon régi számot a kilencvenes évek diszkó slágerei közül amit ő ismert én meg nem tudtam ismerem-e a címe alapján. Szóval keresgélte én meg elaludtam és arra ébredtem, hogy: "Meg van!" és a fejemre szorul egy fejhallgató. Tényleg nem ismertem de nem is emlékszem nagyon a zenére mert álmomba hallgattam meg aztán lekerült valahogy a fejhallgató én meg aludtam tovább. Aztán reggel lett, csak én közben még megetettem a kis Nimródot néhányszor. Nem igazán emlékszem a részletekre. Így van ez nálunk mostanában...