...egy nappal hamarabb haza jön és még ajándékot is hoz...
Jobban telt a szombat mint azt előre gondoltam.
Kezdődött azzal, hogy az utcánkban lakó Anikóék áthívtak minket ebédelni. Nagyon jól esett a meghívás bár Berci nélkül még nem voltunk vendégségben idegen helyen három babával. Kicsit izgultam, de minden jól ment, jót nevettünk, ettünk, beszélgettünk, elhárítottam Simi fáradtságából fakadó enyhe agresszióját és szépen megebédeltünk. A fasírtgolyós lakoma után röpke 5 perc alatt haza sétáltunk és kettőkor már mindenki aludt és még mosogatnom se kellett. Nagyon jó volt.
Délután már tudtam a hírt, hogy Berci haza jön, a Kékszalag nem úgy sikerült ahogy tervezték (totális szélcsend árvaszúnyog invázióval) így Csopakon mulatták az időt az esti gálavacsoráig.
Nagymamáék hívtak, hogy náluk alhat Kori és Simi (ha akarom - persze, hogy akartam!) mert Nagypapa is a tervezettnél hamarabb haza érkezik a rémálommá vált Balaton kerülésről.
Alvás után levittem a gyerekeket és én már mentem is haza, hogy végre alaposan kitakarítsam a lakást mielőtt a férjem haza érkezik.
Nimród édes volt, élvezte a nyugalmat, szemmel láthatóan tetszett neki, hogy csak ketten vagyunk és senki és semmi nem esik a fejére.
Nagyon késő estére a lakás minden szeglete rendben volt és én boldogan vártam haza kalandvágyó férjemet.
Én papucsot kaptam, a nagyok fókát és rozmárt, a legkisebb pedig ölelést.
Most mindenki nagyon boldog.
