Persze nem vagyok az a szuperanya aki szülés előtt pár nappal nyugodt kedves és rendes a gyerekekkel de mégis jó, hogy itt vannak velem, jönnek-mennek visítoznak ahogy szoktak.
Olyan jól érezték magukat a Nagyszülőkkel, hogy mikor lementem eléjük a ház elé Kori sértődötten állt az autó mellett, hogy nem érti miért kell neki most haza jönnie mikor a Nagypapáéknál olyan jó, Simi sem volt túlzottan lelkes és azt kérdezte mikor mehetnek már vissza, egyedül Nimród örült nekem annyira, hogy majd megettem.
Esti altatásnál megkérdezte Berci Korit, hogy:
- Hiányzott Anya?
Erre Kori ezt felelte: - Nem....cseppet sem.
(Ezen jót nevettünk bár elég nagy döfés volt...)
Kénytelen vagyok azzal magyarázni ezt a helyzetet, hogy olyan biztos érzelmi hátteret adtunk Bercivel a gyerekeknek, hogy könnyű a leválás. Valószínűleg ezerszer rosszabb lenne a helyzet egy szorongó, rettegő, zokogó csapattal.
Pénteken már mennek is vissza a hétvégére, Berci fotózni fog szombaton és vasárnap is, hétfőn a gyerekek délelőtt már oviznak 2 órát, én meg ki tudja hol leszek.
Reményeim szerint a nemzet kis ifja 20-án fog megszületni de lehet, hogy ezt csak én szeretném...
Állatkertben a Nagymamával és a Nagypapával
Látogatóban a soroksári Dédinél
