Még akkor is ha nem alszom rendesen hetek/hónapok óta. Még akkor is ha mindig csak veszekszem velük és elegem van mindenből. Még akkor is ha kicsit bele kell halnom, hogy ilyen sokan lettek ilyen hamar. Még akkor is ha sokszor minden más szebbnek tűnik mint ez a hivatás.
De engem erre teremtett a Jó Isten, ezt a feladatot bízta rám, még akkor is ha nem vagyok méltó rá...
Május első vasárnapján reggel a Fecske csoport részt vett a misén (ezt a hagyományt Ildi néni ápolja már évtizedek óta). Csaba atya bevonta a kicsiket is a prédikációba, így lett Simiből emmauszi tanítvány.
Nimród is szerepelt nagyon édesen, kinézett rám mindig.
https://www.youtube.com/watch?v=jWFoAbaeK_s&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=jWFoAbaeK_s&feature=youtu.be
Pénteken nyílt nap volt az oviban, anyák napi köszöntéssel egybekötve. Megnyugodtam mert a fiaim olyan felszabadultak voltak, hogy öröm volt nézni. Talán egy kicsit túlságosan is, de nem baj, örülök, hogy nagy családban nőnek fel (sok bolondságot eltanulnak egymástól). Bemutató volt, hogy tanulnak olvasni, tanulják a betűket, aztán sok szép anyák napi vers, ének és köszöntés.
Anyukám is eljött, Nimród nagy szeretettel adta oda a másik csomagot neki (idén papír virág volt, és levendulás szappan), Simi pedig nekem.
Sokat nevettünk meg sírtunk is. Büszke vagyok Simire, hogy ilyen össze szedett és felszabadult és Nimródra is mert nem olyan mint egy kis csoportos hanem sokkal érettebb és viccesebb.
Anya csinált az ovisoknak két óriási tortát amit utána megehettek.
Együtt haza jöttünk, anya főzött nekünk, segített sokat, nagyon édes anyukám van!
Itt volt Elődke és Dóri ők vigyáztak addig Boldira és Domira amig mi az oviban voltunk.
Boldit ebéd után elvitték Velencére, még így is maradt 4 gyerek de bevallom sokkal csendesebb így a ház (persze ilyenkor meg hiányzik...).
