A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2013. november 11., hétfő

36. hét

Nehéz a fekvés, a tehetetlenség és a bizonytalanság.

A gyerekeknek nem tudok érdemben jó anyukájuk lenni, úgy faggatom őket mi volt napközben, hogy mellém fekszenek egy kicsit az ágyba. Aztán rohannak tovább, gondolom kezd elegük lenni, hogy csak itt fekszem és mindenre azt mondom: "anya nem mehet, anyának feküdnie kell....".
De egy rossz anya is jobb mintha nincs anya úgyhogy most be kell érnünk ennyivel.
Ma anyu jött segíteni délután, elhozta a gyerekeket az intézményekből. Bori délelőtt volt itt takarítani.

Boldi nem kímél, jön ugrál vadul meg szeret is de az ágyába napok óta nem hajlandó bemenni, csak mellettem akar lenni éjjel-nappal. Mostmár ez is mindegy, ide költözött, Berci meg be a fiúkhoz a földre -legalább így mindenki alszik.
Én mondjuk nem sokat, éjjel sokszor felkelek aztán csak lassan alszom vissza: sajnos agyalok.

Tudom én a receptet erre a helyzetre de nagyon nehéz magamra eröltetni a nyugalmat és harmóniát.
Miközben izgulok, hogy még bent legyen a kicsi, hogy ne vigyék el ( mert a kórházunkban nincs koraszülött osztály így most már szülhetek ott de elvinnék még) közben úgy szeretnék már túl lenni ezen az egészen.
Császár vagy nem császár és még ezen kívül is olyan sok dolog lehet amin most emésztem magam mert fekszem.

Napokig nem éreztem semmit, ma megint keményedett, holnaptól meg vége a magnéziumnak.
Most olyan 2300 és 2400 között lehet a súlya.

Leltárt is csináltam (mert ráérek és mert nagy az érdeklődés).
Kori 3780, Simi 3400, Nino 4140, Boldi 3720 volt.

Pénteken ctg.
Addig is minden nap egy ajándék amit együtt töltünk.