Az elmúlt két hét nagyon jó volt.
Megtudtam mi az a MESENISZTA.
Nimród találta ki: az aki elindíthatja a DVD-n a mesét.
Továbbá Simi Supermannek akart öltözni. Kérdeztem Koritól miért tűnt el, mit játszik a Simi, majd zokogva jött elő - ez a férfi - a szobából, hogy nem sikerült a köpenyét magára csipeszelni a ruhacsipesszel. (Igazi Superman alkat megeszem....).
Boldi kedden elindult a hátam mögött. Csak azt érzékeltem, hogy valaki mögöttem átsétál a szobán és az nem a Ninó mert ez a valami sokkal kisebb volt és csöndesebb. Boldi tipegett feltett kezekkel. Majd annyira lelkesedtem a mutatványáért, hogy attól a pillanattól kezdve nincs megállás: jár a baba!
Sőt fel is áll egy helyből és úgy indul el.
Boldi egy cukorfalat igaz, hogy harap de azért cuki.
Az őszi szünetben Berci végre szabadságot vett ki. Azért csak befogták kicsit fél napokra de nagyjából itthon volt velünk.
November első hétvégéjén pedig elutaztunk Anyuékhoz és ez volt az elmúlt fél év legcsodásabb kikapcsolódása.
Még mindig hihetetlen, hogy mind a hatan együtt eljutunk valahova. Ez igazi családi program volt, bepakoltam, beszálltunk és mentünk.
Előtte Anyu születésnapi pólójáért átautóztuk a fél város de végül sikerült jó pólónyomó helyet találni az utolsó pillanatban. Kész lett Tandzsi (ahogy ők hívják) unokafényképes pólója.
Péntek este értünk le Velencére, 2 éjszakát maradtunk, esténként szétröhögtük magunkat a tévéműsorokon, napközben kalandoztunk Anyuval, Tibivel és Elődkével. Anyu minden nap főzött nekünk nagyon sok mindent még gofrit is sütött és nagyon jó volt ez az egész!
Voltunk a Balatonon, Berci és Tibi becsomagolták a hajót télre. Mi addig a parton sétálgattunk.
Elmentünk Fehérvárra a Bory várba.
Nekem nagyon tetszett a romantikus hely, a gyerekek egyfolytában lovagokat és hercegnőket kerestek, teljesen odáig voltak, hogy egy "igazi várban" barangolhatnak (azt még nem értik, hogy a huszasévekben épült de ez nem is volt lényeges).
Meglátogattuk Zolit az autószerelőt aki kipofozta nekünk Tojást és nagyon örült, hogy ennyi gyerek szállítását segítette megoldani
Vasárnap este sajnos haza jöttünk.
A csodálatos családi hétvége után kicsit nehezen bírtam Nimróddal, mondhatni egyfolyátban Nem-ezett, üvöltött, szemtelenkedett aztán csütörtökön lenyugodott amikor kapott egy oltást ( na nem ezért) de végre egészen megnyugodott.
Voltunk ortopédián, persze neki is bedől a bokája úgyhogy 10 ezres cipőket neki....
Szerdán jött hozzánk vidám-Bubi aki egészen megszokta az egynapos bölcsit nálunk.
Nimród pedig kifejezetten várja, hogy gondoskodhasson róla. Beleillik a képbe le sem tagadhatom a játszón, hogy az "enyém". Mindig azt mondja nekem, hogy "Anya, Anya!" - mert hallja a Ninótól, hogy engem így hívnak!
Csütörtök este elő kellett venni (nem létező) kreatív oldalamat. Lámpást kellett készíteni. Bercinek el kezdtem sorolni a telefonba, hogy mit hozzon haza hozzá de közölte, hogy az utolsó 3 ezer forintunkat Kori jazz táncára fizetjük be úgyhogy oldjam meg az otthoni dolgokból, nem veszünk hozzá semmit.
Úgyhogy egy lekvárt megettünk, egyet meg átöntöttem egy edénybe, így lett 3 befőttes üvegünk. Ők rajzoltak mintákat sablonnal, én kivágtam körömollóval és sütőpapírral össszeragasztva kész lett a lámpás papírja. Rátettem az üvegre, Berci bedrótozta, pénteken még felturbóztam egy ütésálló törlőkendővel az üvegek alját és pénteken már vonulhattak is a lámpásokkal.
Simi volt a legboldogabb, hogy kézműveskedtünk ("csodás anya, a legszebb anya, a legjobb anya" - voltam én).
Pénteken Márton - napi felvonuláson vettünk részt, zsíros kenyeret ettünk és forró teát ittunk az iskolánál, szombaton majd megőrültünk apa nélkül mert munkanap volt, vasárnap meg Berci testvéréékkel bejártuk a Nagy-Hárshegyet meg a Kishárshegyet és nagyon elfáradtunk.
Eddig minden ősszel babát vártunk és volt egy kisbabánk most így egészen más, hogy tudunk mozdulni, Boldi már nem szopizik 2 hónapja. Többnyire mindenki alszik éjjel.
Évek óta nem volt ilyen nyugodalmas őszünk.
Azt nem mondom, hogy nem hiányzik de egy időre elengedtem ezt a dolgot nagyon is örömteli már így is a mindennapokkal megbirkózni.
Hála Istennek, jól vagyunk.
