A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2013. február 28., csütörtök

Most múlik pontosan...

Aki ismer minket már megszokhatta, hogy életünk nem kiegyensúlyozott.
Van amikor magasra szárnyalunk és boldogok vagyunk de olykor zuhanunk mert ez van megírva...
Hogy sose felejtsük ki a legnagyobb a leghatalmasabb és itt lent minden mulandó, CSAK EGY A BIZTOS...

Legnagyobb és legfélelmetesebb helyzeteinkből mindig a JóIsten segítségével lábaltunk ki.
Berci trombózisa, Boldi méhen belüli élete, Boldi Meckel diverticulumja - mind nagyon rosszul indult de kegyelmet kaptunk - és most csak az elmúlt 2 év próbatételeiből szemezgettem.

Hát most sem vagyunk másképp.
Számunkra egy kincset kell elengednünk, egy olyan dolgot ami a legnagyobb bizonyság és csoda volt az elmúlt években ez pedig álmaink otthona ahol most élünk. Bizonyosság, hogy igenis történnek csodák, hogy a bárány mellé kapunk legelőt is : Istentől.
És kaptunk amikor a legkevésbé számítottunk rá, és a legjobbkor érkezett: a lakás ahol most élünk.

Most mennünk kell és semmi tanács, semmi opció nem segít (úgyhogy kérem szépen ne is javasoljon senki semmit mert csak még jobban fáj!).
Ez egy olyan otthon volt családunknak amilyet mindig szerettem volna, ami meleg volt, barátságos sőt gyerekparadicsom - csak éppen nem a miénk.
Sosem volt az, ajándék, hogy itt lakhattunk és benne volt a pakliban, hogy bármikor véget érhet ez az időszak.
Többre számítottunk de ez senki hibája így alakult, hogy most el akarják adni úgyhogy mennünk kell.

Nem kerülünk az utcára, törlesztünk egy lakást ami másfél szobás de értelemszerűen nem tehetjük meg magunkkal és a gyerekekkel sem, hogy megvonjuk tőlük az éleetteret és visszazsúfolódunk.
Hiszen nem ezért nem látjuk Bercit soha, hogy a minimum alatt éljünk. (Viszont törleszteni muszáj még ha már elkezdtük mert egyszer a miénk lesz és valamennyi értéke van). De ez most mindegy is.

Szívem szerint már ma elmennék mert ez már csak szívfacsargatás, és azt is tudom, hogy nem fogunk ilyet de még ehhez hasonlót sem találni. Magamat sajnálom nagyon, mert kényelmes volt, lehetett teregetni, lehetett altatni, lehetett játszani, táncolni, zsúrozni, kényelmesen körbe tudtuk ülni az asztalt, mindent lehetett.
De nem volt sosem a miénk és ezt nem szabad elfelejtenünk.

Még egy költözés, megyünk a gyerekekkel és megint nem a véglegesbe csak egy visszalépésbe és ez fáj.
De belehalni nem fogok mert nem fizikai fájdalom ez, de akkor is el kell őket költöztetni és újra megint ki kell alakítani valami biztosat, valami meleget ami valószínűleg sokkal gyengébb lesz és Bercit sem fogjuk többet látni (pedig ha már nehéz legalább megérné...).

Hát leírtam, elsiratom, semmiféle spekuláció nem segít rajtunk, megvenni nem tudjuk.
Csak az ima, sok-sok ima az viszont nagyon elkél.

2013. február 25., hétfő

Gyógyítós

Gyógyítósan telnek a napjaink.

Nimród pénteken nem ment oviba, krupposan köhögött éjjel. Aztán másnap éjszaka lázas lett, szombaton nem bírt felkelni folyton elaludt, kapott egy-két nurofent és panadolt renegeteget itattam. Azt hittem kezdődik, itt van a rettegett influenza az egy ekkora családnál minimum 1 hónap.
Aztán vasárnap már rohangált és kiabált (hála az égnek!) és nem volt láza sem.
Megmaradt a köhögés és az orrfolyás de ez éppen elég nekünk. Boldi is hasonló de láz nélkül.
Siminek a hasa nincs jól őt sem tudom még oviba küldeni.
Korinka kicsit náthás őt meg nincs szívem a fiúk nélkül elküldeni.

Tegnap Berci apukája főzött nekünk csak mi voltunk a többiek (anyukája meg Orsiék) elutaztak síelni.Ebédeltünk, gyógyulgattunk, Muzsika hangját néztünk.

Ma Kori sem akart menni azt mondta reggel úgyhogy szabad napot kapott, holnap viszont már muszáj várja Bogi néni a tánccal és a barátnői játékokkal .Szombaton a Lucánál volt zsúrban biztos sok a közös élmény...

Délután a Hattyúk tavára táncoltak.
Az elején csak Kori ugrált a nagyszoba közebén tütüben és felháborodottan kiabált miközben mindent beleadott : - Hé fiúk gyertek már táncolni! Hát mindent nekem kell eltáncolni? A hattyút, a herceget mindent?
Aztán beálltak a fiiúk is nagyon vicces volt! Simi mondta, hogy :  -Én vagyok a Herceg!
Nimród erre megszólal: - Én meg a fafütyis... - ezen még mindig röhögök. Ezt azért mondta mert amit néztünk az az amerikai előadás és ott a gonosznak Isaac Stappas-nak falevelekből van kirakva a jelmeze és az ágyékánál is olyan mintha falevél borítaná. Erre Nimród azt mondta, hogy a fafütyis !!!! - hát ez irtó vicces!

Este eljött Anyu, énekeltek és táncoltak a gyerekekkel  nagyon aranyosak voltak. Anyu írt nekik egy dalt és zongorázott, nagyon élvezték a muzsikát és a mozgást.
Elődke meg mint mindig sírósra nevettetett engem.

Közeleg az utazásunk Bercivel, kezdek nagyon izgulni meg félni...

2013. február 20., szerda

2013. február 19., kedd

Láz és iskola

Boldi vasárnap lázas lett. Nincs más baja de mikor fölszalad 39 körül van úgyhogy 3. napja kap lázcsillapítót. Ha nincs láza falatozik és rohangál.
Gondolom ez a 3 napos láz legalábbis remélem (annak néz ki).

Tegnap szülői volt az iskolában. Bemutatták a tanító néniket. 6 osztály indul.
Még mindig nem értem mit keresek én ott mikor Kori még csak most született...

Dilemmázom mert sokféle osztály indul, sokféle tanítóval, Berci meg nem tudott eljönni megnézni őket. Néhányat ismerünk látásból, néhányat hírből de nem elég ez nekem ahhoz, hogy jól döntsek.
Persze, hogy a legjobbat akarom Korinak olyat amit szeret és előnyére válik.
Jövő héten beülök két órára aztán lehet, hogy egy harmadikat választunk.
Az oviban mondták, hogy lényeges, hogy legyenek az osztályban ismerősök az ovis csoportból és nem a tagozat a fontos hanem a tanító néni személye.
Még ez is kevés, ahova többen mennek az nekem nem annyira tetszik.
Félek mert a döntésképtelenségem nem segít a mostani helyzetben.
Az oviban elvégzett feladati jók, megkaptuk az értékelést és mindenben nagyon ügyes (Vera néni szerint az egyik legjobb, akkor hibázik csak ha izgul, hogy valamit nem tud megcsinálni).

A születése napján iratjuk be.
Csak akkor lesz 6 éves...



2013. február 16., szombat

Könyvtár, IKEA, fog, úszás, opera

Csütörtökön végre befejezték a fogamat. Lezárva, megoldva, már nem fáj.
Zsófi vigyázott a gyerekekre Bercivel meg ültünk a csúcsforgalomban ami azért esett jól mert egyébként nem sokat vagyunk együtt és végre tudtunk beszélgetni (micsoda Valentín nap!).

Pénteken elhoztam a gyerekeket ebéd után és elmentünk a könyvtárba. Simi választott egy olvasós könyvet a Zengő ABC-t és nagyon büszkén vitte magával és olvasott az autóban is. Tényleg ügyes!
Gyöngyi néni azzal fogadott az oviban, hogy nem is tudta, hogy a Simi tud olvasni és, hogy most már vigyáznia kell mit ír le mert oda ült mellé és mindent elolvasott. Büszke vagyok!

Könyvtár után az IKEÁBA mentünk, a Játszóház nyitására értünk oda, elsők voltak, lelkesek izgatottak. Nimród nagyon meglepődött, hogy nem tudott menni a labdák között de aztán átküzdötte magát a csúszdáig és boldogan integetett. Kapott egy születésnapi pólót, sok petákot amit aztán beváltottunk fagyikra és egy torta bónt amiért sütit választhatott.
Boldival a gyerekszobákban voltunk amíg a nagyok játszóházaztak.
Cirkuszi látványosság voltam a négy gyerekkel...
















Szombaton úszni mentünk a nagy Elődhöz.
Berci és Kori szokott ilyenkor a medencébe menni (Simi szerint a nagy kádba...) a fiúkkal meg "kalandozunk". Átmegyünk a szemközti R. centerbe és nézelődünk, kapnak valami finomat aztán vissza megyünk megszárítani Kori haját és indulunk haza.
Nagyon szeretik és várják már a fiúk a szombat reggeli "kalandozást".
Kori ma beállt a csoportba úszni, végig megy a pályán a többiekkel.
Nagyon büszke vagyok rá!
Szeret úszni, nem fél nem nyafog pedig hideg a víz és nagy a medence de tetszik neki.

11-kor már haza értünk a kis városunkba, mert Rossini Sevillai borbélyát adták elő gyerekelőadás változatban (sokkal rövidebben és mesélővel). Bercinek fotós munka, de elvitte Korit és Simit.
Tegnap meséltem nekik, hogy miről szól úgyhogy képben voltak, mindent értettek.
Nagyon tetszett nekik.

Ma itt Budakeszin tavasz van.
Bárcsak így maradna!


2013. február 14., csütörtök

Simi olvas, Boldi fal

Már írtam egyszer, hogy Simi olvas.
Most már összeolvas és értelmezi is. Számomra döbbenet és ujjongás: a gyerek Bibliából a kicsi betűket, címeket olvasta: Mózes születése, Jézus halála, ... gyermekei......
Ráadásul ír is, azt nyomatottan diktálás után ilyeneket, hogy: BOLT, TEJ, TIBI, CICA, KÉS...

Soha nem erőltetem, nem hívom hanem jön magától, hogy "nézd anya leírtam és, hogy mit írjak még le? ".
Amit segítettem, hogy megkapták még tavaly a Játszva megismerjük a betűket társast és azzal kezdődött minden.
Nimród is onnan ismer egy csomó betűt, Simi pedig megtanulta őket és már írja és olvassa is.
Számomra hihetetlen, hogy autodidakta mennyit tanult  és csak májusban lesz 5 éves!


Boldi pedig fal.
Ma reggel megevett egy tál Sinlacot aztán egy lekváros kenyeret majd talált két szaloncukrot (farsangi maradvány Nimród mikulás csomagjából), aztán Berci hozott nekem  kakaós csigát annak is megette az egyharmadát és amikor Bercinek el kezdtem szedni az ebédet a nagy fazékból, Boldi fölé hajolt és kézzel kezdte enni a bolognai spagettit, mellé sajtot csipegetett és azt mondta: "nyamm, nyamm"....

Ez legalább annyira megdöbbentett mint Simi olvasótudománya...

2013. február 13., szerda

Simi anyás napja

Eljutottunk!
Úgy izgultam, hogy senki ne legyen beteg és ne legyen hóvihar se hótorlasz, hogy el tudjam vinni Simit egy közös programra.
Berci unokatestvére Évi vigyázott a kicsikre aztán a Dédimama és a Nagypapa is. Ennyi segítséggel már el tudtunk menni. Ovi ebédelés után gyorsan lementünk a nagyszülői házba, 3 gyerek elaltatása után Simivel már indultunk is.
Éppen oda értünk háromra.
Simi sokat beszélt és kérdezett és figyelt és olyan különlegesnek éreztem, hogy csak rá kell figyelnem.
Olyan megnyugtató és jó volt. Sokkal több ilyen kettesben töltött idő kéne nekik is és nekem is. Mert bár nagyon jó együtt de sokkal zűrösebb és hangosabb és eloszlik a figyelem és valahogy senkire nem jut elég (sajnos).
Ilyenkor pedig szárnyalunk és úszunk a kettesben töltött idő aranytengerében....

Villamoson


 Müvészetek Palotája


Kezdődik a Varázscirkusz


Előadás után










Annyira örültünk!
Olyan jó volt!






2013. február 12., kedd

Szombat, vasárnap, hétfő, kedd

Egy bolondos szombat után egy mókás vasárnap következett.

Szombaton Berciék házában össznépi farsang volt. Mindenkinek műsorszámmal és jelmezzel kell készülni. Nem biztos, hogy mindenki értené ezt a bolondozást de mi nagyon jól szórakozunk ilyenkor egymás produkcióin és jelmezein.
Mi a Mackó levelét adtuk elő Batmannal, Odette és a Mikulással.
Aztán Nimród mint Mikulás felvonult a Nagypapával aki a rénszarvasa volt, Berci pedig zenére megreptette Bódit aki Superman -nek öltözött. Ezek voltunk mi de a többiek is nagyon mulatságos jelenettel készültek.












Vasárnap aztán az egyetértés hiányában lekéstük a misét. Nem sok vita van köztünk de ha akad akkor az hangos, hát így esett vasárnap reggel is úgyhogy nem túl jó kezdés és egy visszafordulás és egy munkahelyi látogatás után végül eljutottunk a nagy hóban Mogyoródra Apuékhoz. Útközben vettünk egy hóláncot és nagyon jól tettük...Az autóban végig a Hattyúk tavát hallgattuk Simi azt mondta, ez a legkedvencebb zenéje.
Ati papánál aztán köszöntések sora és egy kis farsangi mulatsággal egybekötött jelmezverseny után hólánccal haza indultunk.






















 Hétfőn aztán a három nagy elment oviba, mi Boldival pedig elindultunk meghódítani a játszótéri kisdombot...
Este eljöttek Anyuék. Tandzsi még múltkor megígért Siminek egy kis kalandozást. Elmentek ketten egy órára, Simi 3 kukabúvárral tért haza és elosztotta a testvéreivel. Hetek óta erről álmodozik Simike és tegnap megkapta. Nagyon-nagyon boldog volt vele és a többiek is örültek a gusztustalanságoknak.

Egy kedves bókot is kaptam Simitől a minap:
"Te vagy a legédesebb Anya a világon, az egész országbolygókon!"

Ma Berci hajnalban ment el dolgozóba, én pedig nem mertem velük elindulni úgyhogy itthon voltunk. Jól döntöttem mert hóvihar kerekedett és leesett vagy 10 centi hó. Jobb volt itthon, társasoztunk (Nimród kapott Tündiéktől egy formásat, Apuéktól egy Zingót - azokat most nagyon szeretik), rendet raktunk a játékok között, délután meg elvitt Berci fogorvoshoz addig Zsófi vigyázott a gyerekekre.
Jó volt ez a nap!
Remélem nem leszünk betegek és holnap Simivel eljutunk a Müpába!