Nagyon is megünnepeltük a család kis bolondját.
Ez a Ninó fiú olyan vicces, hogy nem találunk rá szavakat.
A combja és a pocakja amely már eleve mosolyra fakaszt, de amikor el kezd beszélni és azt olyan komolyan teszi mintha legalább professzor lenne akkor aztán csak nevetek és kérdezem, hogy: Ninókám jól vagy???
Múltkor mindenki ült az asztalnál, Nimród már megint bolondozott mikor Simi azt mondta: - Most akkor combozzuk meg, jó? - szóval Simike se semmi, valahogy ki akarja fejezni szeretetét.
- Nimród mit kaptál születésnapodra?
- Didádá dudá! - kiáltja boldogan (=Szivárvány csúszdát)
Kedvenc mondatom: - Nino Dedé Düdüdő! (= Nimród nem fél Süsütől!)
A többiekkel ellentétben ő mindent megköszön, ha segítek neki vagy ha oda adom amit kér:
- Mömömö Nana! ( = Köszönöm Anya!).
Egészen sajátos humora van Ninónak (anyukáját elnézve ez cseppet sem meglepő viszont talán döbbenetes azoknak akik nem ismernek minket).
Kedden a Budaiba vittem Boldit kontroll uh-ra. A várakozóban Nimród először is össze-vissza ölelgette az óriás Micimackót a folyósón, majd beszélt hozzá egy keveset. Aztán talált egy Barbiet mondta, hogy "Toti babija " (vagyis Kori Barbija), oda vitte Micimackóhoz bemutatta neki, majd vissza hozta az asztalhoz.
Barbiet terpeszbe állította az asztalon és mondta: Babi pepepe (Barbie terpesze), aztán letette és ő guggolt le terpeszbe és mondta "Nino pepepe", ezután én következtem "Nana pepepe" (bizony bizony) végül jött "Bódi pepepe).
Hát sikerült a lazább közönséget megnevettetnünk.
Majd bementünk a vizsgálóba és Nimród nem hagyta szóhoz jutni a doktorbácsit.
- Dodobádi id a dada. (Doktor bácsi itt a kacsa - mutatta a könyvet).
Majd mikor a Doktor bácsival már mindent megbeszélt, következett Boldi nyugtatása. Nimród nem hagyta, hogy én üljek a vizsgáló asztal melletti székre, felkiáltott és félre lökött: Ne ! É! (vagyis Ne! Én!).
Elfoglalta a helyemet és ő nyugtatta Boldit amig a hasán volt az uh- vizsgáló készülék.
- Bódi, Dedí! Dodobádi dedidá! (Boldi ne sírja a doktor bácsi megvizsgál!)
- Bódi de dodo (Boldi ne mozogj!)
- Düde da Bódi! (Ügyes vagy Boldi).
Boldi figyelt rá mintha én ott se lennék.
Majd mikor végeztünk, Nimród felkelt a székről, kisétált (Dia Dodobádi! - intett vissza az ajtóból).
Nimród azt mondta ő Dédadó lesz farsangon (vagyis Jégmanó), de ma úgy döntött, hogy Bobo (Bohóc).
Ilyeneket mond:
- Nana dedi didádi! (Anya segíts kiszállni!)
- Nana de dudo! (Anya, nem tudom).
- Nana dede Nino dá! (Anya gyere Ninó vár!)
- Bobo Dadó Didádi! (Bogyó és Babóca hiányzik!- ezt hazafelé a kocsiban fájdalmas hangon).
Egy tolmács kell hozzá aki én vagyok és ez nagyon megtisztelő és szórakoztató egyben.
A Bogyó és Babóca Évszakos könyvből pedig minden mondatnak tudja a befejezését de azt is ilyen" didádi"-s nyelvezettel.
Vicces ez a Ninó úgy ahogy van: a testfelépítése, a frizurája, a combjai, a pocakja, a mozgása, a humora.
Egy jelenség!
De kedves bejegyzés volt ez! Köszönöm! :)
VálaszTörlés