De csak mert olyan rövid egy nap és erre mostanában nem jut időm a sok más mellett.
Egyenlőre nem költözünk nem tudjuk meddig de marad ez a szállásunk. A következő meg remélhetőleg már kertes lesz, mert a gyerekeknek az kell. Ha a városban élnénk nem érezném szükségét, ott az van de itt Keszin egyszerűen hív minket a zöld az egész napos zöld, hogy kint legyenek ha nem is egész éjjel de legalább nappal. Csodával sikerülhet, saját erőnkből biztosan nem de él a remény, hogy el jön ami időnk ez ügyben...Hála érte, hogy még itt lehetünk mert itt elférünk nagyon kényelmesen egy szavam sem lehet....
Ovis Anyák napja május 2-án volt. Simi még itthon lábadozott az esés után, Kori és Ninó pedig énekeltek nekem az óvoda udvarán.
A templomi Anyák napján csak Korit vittem, Ninó köhögött és aludt itthon, Siminek pedig törött volt a feje. Azóta gyönyörűen beforrt a seb, a szeme is helyre állt és kapott egy bukósisakot bár gondolom ezután nem lesz rá szükség...
Ati papáéknál is voltunk Gödöllőn. Egy kis kert azért itt is van de a gyerekeknek teljesen mindegy annyira boldogok Ati papáéknál (bárhol is laknak), hogy még haza sem érünk már kérdezik, hogy mikor megyünk újra. Nimród különösen ragaszkodik, ő tervez Ati papával egy közös főzést a közel jövőben.
Ajándékért jelentkeznek
Aztán hétfőtől Simi újra ovis lett, és jöttek a kompassiós lányok. Takarítottak, meséltek, mosogattak, rendet raktak és közben nevetgéltünk pletykálkodtunk mert azért azt is kell. Ebéd után mentek el minden nap, 3 napig tartott a "szolgálat". Nagyon örültek, hogy engem választottak.
Lencsi és Eperke
Aztán volt még 3 említésre méltó esemény de ez már egy következő képes beszámoló lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése