Fecskék évzárója 2013

A tavalyi évvel ellentétben most kitalálta az óvoda új vezetősége, hogy ne legyen az évzáróval egyben a ballagás is. Ezért két alkalomra tették (teljesen feleslegesen).

Ez a mai volt az évzáró de a tavalyi ballagás hatása érződött mert egy kicsit búcsú volt ez is (Ildi néni meghagyta a régi hagyományt amit próbálnak eltiporni).

A ballagó 6 lány kis szalagot kapott a nyakába.
Kristóf atya a templomban elbúcsúztatta a nagy fecskéket utána mindenki lesétált az ovihoz ahol az egész csoport műsort adott elő a szülőknek.
Nagyon kedves és szórakoztató volt.
Kori mondott mindent a leghangosabban és legpontosabban pedig ő a legfiatalabb aki most iskolába megy.
Simi is nagyon bátran ügyesen és lelkesen részt vett az előadásban.
Nimród az első perctől megmakacsolta magát és nem volt hajlandó megszólalni csak a kecske-mecske játékban amit Simivel közösen adtak elő (nekünk ez is elég volt).

Utána kis vendégség volt a saját csoportjukba.
Eljött Berci anyukája is, és az enyém is Tibivel. Hoztak egy nagy csoki tortát amiből mindenkinek jutott.
Nagyon jó délelőtt volt nagyon büszke vagyok a gyerekekre, kiváltságos, hogy együtt járhattak egy helyre.

Kornéliám

Ausztrál rokonok

Megérkeztek Berci apukájának Ausztráliában élő unokatestvérei. Magyarok, még gyerek korukban mentek ki a szüleikkel úgyhogy származásuk magyar, valójában már régóta ausztrálok.
Toni beszél magyarul, Luli a húga csak egy kicsit, a házastársaik csak angolul.

Hozzánk szerdán jöttek Nagypapa kíséretében, együtt elhozták a 3 nagyot az oviból és fagyizás után hozzánk jöttek délutáni sütizésre, játékra a gyerekekkel.
Berci persze dolgozott, én tartottam a frontot mert Nagypapa is elég hamar elment tanítani.
A gyerekek viszont teljes extázisba kerültek a vendégektől, az ajándéktól (ausztrál plüss állatkák), Tónitól aki maga is egy nagy gyerek pedig kb. nagypapa korú - hippi.
Volt birkózás, meg lovagozás, meg Koritól tánc (aki az ausztráloknak Khonny - ettől olyan különlegesnek érezte magát).
A gyerekek csak magyaráztak Tóni mindent értett, Keth, David, Luli szinte semmit de ahogy mondták- mondták olyan édesek voltak, nekik nem akadály a nyelv.
Kori pedig teljesen bezsongva nevetgélve, táncbemutatóval, labdázással, kedvességgel és angol tudásra szomjazva varázsolta el a vendégeket. Annyira szereti az angolt, érdekli szeretne mindent mondani megjegyezni és ideges ha nem megy neki.
Én valamennyire beszélek, sok mindent megértek de elkopott a 10 év alatt amikor a toppon voltam és mertem is beszélni. Megértettük egymást és hamar eltelt vidáman az a másfél-két óra vendégség.

Aztán most vasárnap Nagypapa 60. születésnapjára gyűlt össze a népes familia az ausztrál rokonokkal együtt.
Csodálatos ebéd volt (amit az ünnepelt készített), finom torták, kávék, szivar (aki igényt tartott rá), beszélgetés volt egészen déltől késő estig.
Kori bővítette angol tudását, és Simi Nino Kori is ölelkezve búcsúztak el nem is olyan távoli rokonaiktól.

"Utazzunk ki, lássunk világot, tanuljunk meg angolul!" mondom én Bercinek ő meg csak mosolyog, ha ilyen egyszerű lenne akkor sem biztos, hogy elindulna.

Kertezős Pünkösd

Mise után Berci a két naggyal elment a szigetre a Sport uszodába ahol Elődék várták őket.
Együtt bementek mi pedig a kicsikkel a Labancba mentünk kertezni. Nagymama nagyon finom ebédet készített, mire megjöttek a sportolók már mindenki nagyon éhes volt. Jót ettünk, pihentünk és délután is nagy sportolás zajlott a kertben. Focizás, frizbizés, hintázás. Berci sokat játszott velük, Simivel nagyon jót fociztak.
Egy szelíd (szomjas vagy öreg) süni is előjött a bokorból és esze ágában sem volt menekülni a gyerekek elől.
Nagyon jó idő volt és finomakat ettünk! Esti haza indulás előtt örömzenélés volt, furulya, dobok, gitár, mikrofon - minden előkerült a gyerekek ütötték fújták ahogy csak tudták és nem kíméltünk senkit...

Képes beszámoló május elej II.

Volt ovis kirándulás. Boldit nem kellett vinnem a Nagymama elvállalta felügyeletét így el tudtam menni a Fecske csoporttal kisvasutazni majd túrázni. Annyira cukik a gyerekek, hogy csak na!
9-kor indultunk, kb 10 perc múlva a vasútnál voltunk amikor mindenki elővette az uzsonnáját és el kezdte falni. Szegények! Nagyon édesek voltak!
Kori a párom akart lenni,. Simi és Nimród Vera nénivel és Gyöngyi nénivel vonultak. Aztán egy kicsit velem is. Virágvölgytől Kesziig gyalogoltunk volt vagy 2 óra egy kis pihenővel és újab evéssel.
A vonaton énekeltek, az úton botoztak, beszélgettek minden pici láb jól bírta (nekem másnapra izomlázam lett - jellemző).
Aranyos program volt, kevés szülő jött én jót beszélgettem egyszer elhagytam a telefonomat az erdőben de vissza mentem érte. Kicsit sajnáltam azt aki szülő nélkül bandukolt de biztos csak én vagyok ilyen érzékeny ezekre a dolgokra. Örülök, hogy el tudtam menni és a gyerekeim is nagyon elégedettek voltak, hogy együtt voltunk. Nagyon szerencsés helyzet, hogy 3 gyerekem járhat egy helyre így azért elég jó nekik!

Szombaton Berci 3 gimnáziumi osztálytársnője jött hozzánk családostul. Sokat voltunk a ház mellett (amolyan hintás piknikezés) utána nálunk fent a lakásban. Sok finomságot hoztak így nem volt minden az én vállamon és nagyon jól érezték magukat a gyerekek és a felnőttek is. Volt társasozás, evés-ivás beszélgetés.

 Vasárnap pedig Labanc utcai unokatestvéres összejövetel volt Orsiékkal, Nagymamával, Nagypapa nélkül.
A teraszon ebédeltünk, a kertben pedig helyet találtunk Ati papa hintájának amit ide örököltünk a mogyoródi kertből.

Képes beszémoló május eleje I.

El vagyok maradva képekkel és beszámolókkal.
De csak mert olyan rövid egy nap és erre mostanában nem jut időm a sok más mellett.

Egyenlőre nem költözünk nem tudjuk meddig de marad ez a szállásunk. A következő meg remélhetőleg már kertes lesz, mert a gyerekeknek az kell. Ha a városban élnénk nem érezném szükségét, ott az van de itt Keszin egyszerűen hív minket a zöld az egész napos zöld, hogy kint legyenek ha nem is egész éjjel de legalább nappal. Csodával sikerülhet, saját erőnkből biztosan nem de él a remény, hogy el jön ami időnk ez ügyben...Hála érte, hogy még itt lehetünk mert itt elférünk nagyon kényelmesen egy szavam sem lehet....

Ovis Anyák napja május 2-án volt. Simi még itthon lábadozott az esés után, Kori és Ninó pedig énekeltek nekem az óvoda udvarán.

A templomi Anyák napján csak Korit vittem, Ninó köhögött és aludt itthon, Siminek pedig törött volt a feje. Azóta gyönyörűen beforrt a seb, a szeme is helyre állt és kapott egy bukósisakot bár gondolom ezután nem lesz rá szükség...

Olyan nagy lett hirtelen ez a lány. Szeptemberben megy iskolába, bejutottunk a top tanító nénihez, Dóri nénihez aki egy nagyon jó értelemben vet erős, értelmiségi osztályt fog vinni. Nagyon örülök, jól döntöttünk, lesz egy-két ismerős és Kori biztos, hogy szeretni fogja Dóri nénit (reméljük az iskolát is).

Ati papáéknál is voltunk Gödöllőn. Egy kis kert azért itt is van de a gyerekeknek teljesen mindegy annyira boldogok Ati papáéknál (bárhol is laknak), hogy még haza sem érünk már kérdezik, hogy mikor megyünk újra. Nimród különösen ragaszkodik, ő tervez Ati papával egy közös főzést a közel jövőben.

Ajándékért jelentkeznek

 Sakk meccs a keresztlányommal

 "Szeretlek Ati papa!"

 Tortaevő befészkelők

  A 6 unoka

Kori Simi Nino Bódi

Romantika Juci mamával

Aztán hétfőtől Simi újra ovis lett, és jöttek a kompassiós lányok. Takarítottak, meséltek, mosogattak, rendet raktak és közben nevetgéltünk pletykálkodtunk mert azért azt is kell. Ebéd után mentek el minden nap, 3 napig tartott a "szolgálat". Nagyon örültek, hogy engem választottak.
Lencsi és Eperke

Aztán volt még 3 említésre méltó esemény de ez már egy következő képes beszámoló lesz...