A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2013. február 1., péntek

3 éve történt...

Nimród, a legkisebb királyfi


2010. Február 1-én hajnali 4 óra 35 perckor jött a világra 4140 grammal 58 centisen. Nem sírt fel azonnal talán kicsit meg is volt sértve, hogy el kellett hagynia a meleg anyai fészket. Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű, hiába harmadik baba, a napok óta tartó fájásaim nem jósoltak túl könnyű befejezést. Végül vasárnap este, 3 nap túlhordás után útnak indult Nimród. Hat perces fájásokkal mentünk be a klinikára nem sokkal éjfél után (tehát már hétfőn). Hatalmas hó és csend volt, Berci napközben kiásta az autókat, a gyerekeket pedig még kora este átvitte a nagyszülőkhöz hátha végre elérkezik a pillanat, vagy ha még sem legalább a másnap reggeli ctg alatt jó helyen legyenek.
A Doktor úr nem sokkal utánunk meg is érkezett (izgultunk, hogy be jön e hiszen ő is vidékről jött, éjjeli ügyelet után, de nagyon ígérte, hogy ott lesz úgyhogy tudtam, hogy nem hagy cserben minket). Az utolsó másfél óra volt a legnehezebb, erről mi sem tanúskodik jobban mint Berci szétkarmolt keze de hát azért volt ott, hogy kapaszkodjak belé, harmadszorra is ő volt a legjobb segítő akit elképzelhet az ember. Mikor Nimródot meglátta a Doktor úr, csak annyit kérdezett : "Hát te hogy fértél el ott bent? " - és tényleg: megnyertem a fogadást (egy hatalmas tábla csokit Bercitől) hiszen valóban 4 kiló felett volt - nem véletlen, hogy nem tudtam aludni az utolsó hetekben és, hogy az ágyból is alig bírtam felkelni a szülés előtti pár napban...
Hát megérkezett a legkisebb királyfi, és mi újra átélhettük a csodát ami a legnagyobb az ember életében: gyereke születik.
Berci a büszke apa beszélt hozzá, szeretgette, ő pedig csak nézett nagy mókus szemeivel mintha közben azt mondaná: "Itt vagyok, végre megérkeztem!"
Csodálatos.

2013. január 28., hétfő

Beteges

Ma nem mentek oviba: köhögés éjjel nappal, Korinak meg fáj a torka.
Én is beteg vagyok nagyon fárasztó így gyógyítani, etetni itatni és veszekedni ha valamelyik éppen nem akarja a szükségeset.
Reggel még örültem, hogy együtt leszünk, kint hó bent meleg és szeretek velük lenni.
De állandóan ölik egymást, amikor meg nem akkor engem nyúznak jönnek utánam vagy szétpakolják a lakást. És persze egész nap pakolok és könyörgök hogy igyanak és vegyék be és ne bántsák egymást.
A legjobb ha beküldöm őket játszani és megparancsolom hogy maradjanak ott. Na akkor egy kisit sikerül behoznom magam de a terveim, hogy majd társasozunk meg építünk - hát ilyenkor szertefoszlik és a túlélésre megyek. Hát nem vagyok büszke erre, vannak jobb napjaink is.

Szombaton csak a kicsik voltak betegek és Berci elvitte Korit és Simit a Gryllus Maszkabál koncertre. Unokatesók is mentek meg végül a Nagymama is úgyhogy Vilmossal is találkoztak a színfalak mögött. Jólérezték magukat. Aztán estére levittük a kicsiket is és a Nagymama vigyázott rájuk. Sőt egyedül vállalta a 4 gyerek vacsoráztatását fektetését.Örülök, hogy jól sikerült az este zökkenőmentesen ment minden. Nagymama ügyes!!! Ők meg ott mindig rendesek!

Bercivel meg lementünk a Pálvölgyibe szülinapi köszöntésre. Hívtunk kb. 10 embert csocsóztunk, iszogattunk (én csak kakaót) és ettünk is. Jó az a büfé nagyon! Meg a helyet is szeretem, hangulatos.
Éjjel 3-ra mi is otthon voltunk Nagymamáék házában,  így reggel a gyerekekkel ébredtünk úgyhogy Berci kivételével elmentünk misére.

Ebédre haza jöttünk otthonunkba, pihentünk, délután meg megnéztük együtt a Sárkány és Papucsot régi magyar rajzfilm rengeteg poénnal irtó humoros a gyerekek  fetrengve nevettek.
 



2013. január 24., csütörtök

Berci 32

Úgyhogy ma szabadnapot vett ki.
Ezaz!

Ma az volt, hogy Berci elvitte a nagyokat oviba. Aztán hozott péksüteményt azt megettük kávéval a felét Boldi nyúlta le az asztalról. Nagyon tetszett neki, hogy hárman vagyunk itthon: a család.
Aztán Berci dolgozott a képekkel a gépénél én meg pakolásztam, rendet raktam.
Délután mentünk a nagyokért, teljes volt a boldogság, hogy Berci hozta ki őket délután (ilyen talán egyszer volt a 3 év alatt).
Aztán az autóban a kezdeti szomorkodást vidámság váltotta fel mikor ugyanis megtudták, hogy nincs meglepetés legörbült a szájuk aztán szélesre nyúlt mikor Berci mondta, hogy irány a cukrászda.
Beültünk, Kori és Simi 10-10 dkg gumicukrot választottak (mi mást a süteményes boltban - de ma mindent lehet), Nimród egy MARCIPÁN MIKULÁS CSIZMÁT (hát ez egy őrült!), Boldi meg kapott egy kókuszgolyót, a felnőttek meg sütiztek.
Aztán haza, előkészültünk az esti lelépéshez.
Péter megjött 6-ra, átadtam a terepet, Bercivel elindultunk Először munka és lelki táplálék: ökumenikus imahéten minden este fotózza az eseményeket. Ma evangélikus imaházban baptista lelkipásztor beszélt. De imádkozott, megáldott katolikus pap és metodikus és egy református lelkész is.
Érdekes volt. Befogadó vagyok olyan szempontból amiről a mai elmélkedés is szólt, hogy minden keresztény oda tart ( a mennyországba) mindegy hogy hova jár. Ez így van. De az, hogy hol érzem otthon magam, hova járok lelki táplálékért azt már mindenki maga dönti el. Nem könnyű ebben a világban, egyre nehezebb oda fordulni. Meg kell próbálni nagyon...
Volt egy kis agapé pogácsával, sütivel, üdítővel.
Utána autóval bementünk a Moszkva térre és igaz, hogy már akkor nem voltunk éhesek mikor elindultunk de akkor is akartunk enni. Úgyhogy 3 helyre is beültünk mindenhol ettünk egy kicsit és nagyon- nagyon jó volt.
10-re megígértem Péternek, hogy haza jövünk.
Azt mondta minden rendben ment a fektetésnél, senki nem hisztizett.
Azért nem rossz az, ha más fekteti őket....

2013. január 23., szerda

Lestrapált....

....Vagyok én....

Annyira édesek ezekben a jelmezekben és ahogy várták és készültek, hogy megérkezzen hát nagyon aranyosak voltak! Ez ad erőt mert egyébként megint fogytán van, ez a telezés nagyon nem megy nekem.
Felöltöztetni őket, elkészíteni a vitaminmixeket és egyáltalán a rengeteg teregetnivaló és pakolnivaló egyfolytában.

És a Bódi nagyon megváltozott....
Most jöttem rá, hogy talán őt is megviseli Nimród távozása. Egész nap jön utánam, mindent pakol amit nem kéne, második éjjele nem alszik.
Tegnap este kijött 11-kor az ágyából (mert hiányzik egy rács) majd mellénk ült az ágyra, benyúlt egy chipsért és szemeit a laptopra meresztette. Megpróbáltuk eltávolítani, üvöltött. Vissza hoztuk akkor meg a gépet nyomkodta és egyre több chipset követelt. Mindezt közel az éjfélhez.
Az ágyában üvöltött, mellettem sem akart feküdni. De ha masírozhatott a lakásban a hálózsákjában akkor elégedett volt. Különös....
Na és akkor némi üvöltés után éjjel egy körül elaludt. Mellettem.

Csütörtökön kihúzták a 3. bölcsesség fogamat. Már csak egy van. Tegnapig azt hittem nem gyógyul be a seb de ma felcsillant a remény, hogy hamarosan véget ér a fájdalom. Végre. Már csak egy van az nem lesz könnyű eset de meg kell szabadulnom tőle végre, 6 éve tervezem...

Jövő héten onkológia, mert van néhány anyajegyem ami nem tűr halasztást, megnézik és időpontban leszedik.
Semmi kedvem de szükséges, ezt is 6 éve tervezem...

Szedek MagneB6-ot és C vitamint. De nagyon fáradt vagyok és kimerült. Van, hogy sikerül egy nap, senki nem borít ki de vannak nagyon nehéz esték és amikor mindenki üvölt és sehol a férjem (mert ő szinte soha nincs esténként) akkor az aztán igazán kimerít. Ha legalább ő mesélne nekik de nem. Olyan nehéz türelemmel lezárni az estét úgy hogy mindig egyedül vagyok velük. És akkor még valaki szomjas meg valaki vécére megy és valakinek bedugult az orra és Boldi meg tiltakozik mostanában minden ellen (hálózsák és ebéd főként).
Amikor beleharapok a vacsorámba akkor Simi kiabál a toalettről hogy kéééész vagyok és amikor vissza ülök az asztalhoz akkor Boldi ugrik ki a székből és dobja el a yoghurtos poharat és Kori kér kakaót.
Szóval így, mostanában.

Adventben egy pap azt mondta, hogy egy héten egyszer kettesben kell lennünk Bercivel.  Kimozdulni, programot csinálni, "oldjuk meg, hogy így legyen mert ez kell ahhoz, hogy bírjam".
Most érzem nagyon érzem, hogy ezt csak így lehet bírni. Egyébként néha az is elég lenne ha nem lennék velük egyedül minden este. Nagyobb lenne a lelkesedésem, több lenne a türelmem.

Hát holnap meglógunk, csak 4 órára de lelépünk...

Készülünk a Farsangra

ODETT A HATTYÚK TAVÁBÓL






BATMAN A FÉLELMETES





MIKULÁS A RÉNSZARVASOS SZÁNON







SUPERMAN A FÉRFIAS


2013. január 17., csütörtök

Ninó a hős, Kori a tyúkanyó, Boldi a zuhanó

Minden nap ámulok, hogy ez a fiúcska aki úgy rám volt tapadva az utóbbi időben, hogy igazán aggódtam az elválásunk miatt, most csodálatosan veszi az új helyzetet.

Simi ma itthon maradt, Berci bevitte Korit és Ninót (semmi nyafogás), 9 után megjött Bubi (akire néha vigyázunk) és indult a nap. Simike nagyon boldog itthon, Bubival jól elütötték az időt. Bubi még nem beszél viszont mindent mutat, csinál, szeretne úgyhogy Simivel jól eljátszottak. Boldi miután megfosztotta néhány tincsétől a hölgyet végül ő is megbarátkozott a helyzettel és elfogadta, hogy nem szeretem jobban mint őt.
Szépen telt a délelőtt, együtt ebédeltünk, majd Bubi csak Simi mellett volt hajlandó elaludni Boldi meg mellettem így egymás mellett feküdtünk négyen a kis szobában.

Közben nagyon sokat gondolok Nimródra. Felhívtam egy ismerőst aki ott dolgozik, hogy nézzen már rá Nimródra mert nem tudom milyen ott neki mit csinál, hogy viselkedik. Belesett és Kori mesélt neki a földön az Annapetigergőből aztán meg autózott. Úgyhogy látszólag nincs ellenállás, se szenvedés, Kori igazi tyúkanyó szeretgeti, vigyáz rá.
Nagyon izgulok érte, Koriért is (nem sok e ez neki ennyi gyerek pótanyukájának lenni).
Hálás vagyok Bercinek, hogy nem kellett tőlük megválnom 3 éves koruk előtt, itthon lehetek velük amíg pelenkások, amíg szépen nem beszélnek. Ez nagyon jó dolog mindenkinek.

Délután a Nagypapa ment értük, már alvás után nem sokkal oda szokott érni. Nimród rajzolt, Kori máshol ült. Haza jöttek és bár láttam Nimródon, hogy Bubi jelenléte felkavarja (eddig ő volt napközben a játszótárs szerdánként) azért hamar mellé keveredett és megint nevetgéltek, romantikusan kocsikáztak.
Aztán kérte Nimród, hogy főzzünk és sütöttünk palacsintát. Nagyon szeret kuktáskodni, főszakácskodni, olajkenegető lenni Ninóka. Meg is nyugodott ettől a kétszemélyes programtól és evés után elindult fürödni majd fogat mosni és be az ágyba. Rendes.
Boldi már nem annyira, mindenre felmászik mostanában, asztal, szék, fotel, bútor. Veszélyes, ma lezuhant rá a duplo sínre ami ráadásul felfordítva nagyobb bajt okoz, púpos is és véres is lett a feje. Miután megvígasztalta egy kakaós palacsinta így egy kis betadine után nem tulajdonítottam neki nagy ügyet.
Remélem nem lesz baj...

3. este altatok  vacsoráztatok, mesélek, rakok ágyba négy gyereket egyedül. Ez már sok, el fogy a türelmem és a lelkesedésem, Berci meg nem jött csak 9 után már mindenki az ágyában volt egy órája - csak, hogy kiabáltak meg kimászkáltak. Pedig volt mese, meg fotó nézés meg beszélgetés, meg bentüldögélés, ének, ima és mégis.
Anyaságból egyes - a mai reakciómat nézve erre a vadulásra - van hova fejlődnöm.
Nem leszek ideges, nem leszek ideges, nem leszek ideges...
Mert szeretem őket és én is voltam gyerek. Sőt....

2013. január 15., kedd

Nimród ovis, Simi labilis

Simike hétfőn itthon maradt, nagyon jól érezte magát (a vasárnapi hasbaj után).
Nimród pedig bent aludt az oviban Korival és csodálatosan hősies volt.
Amikor a Nagypapa haza hozta őket fél 4-kor ragyogott az arca és boldogan mesélt két túró rudi társaságában. Kapott ágyat, mosott fogat, kicsit sírt ébredésnél mert még aludt volna de jó volt!
Korival és Kingával játszottak kis állatokkal "libiset" (valami kis libásat).
A délután is békésen telt, játszottunk, olvastunk, elég későn 10 körül aludtak csak el.

Simi ma reggel zokogott, hogy nem akar oviba menni. A hasa már rendben, semmi baja nincs láthatóan de ezek szerint megviseli Nimród sikere az oviban. Most ő szeretne itthon lenni velem.
Bolidval csodás volt a délelőtt kettesben. Nem is emlékszem milyen 1 db gyerekkel: könnyű.

Mikor értük mentem alvás után örültek nekem, de Simi állítólag beteg (Vera néni szerint) sápadt és gyenge, kérte, hogy ne vigyem.
Na jó nem viszem, de Siminek itthon semmi baja nincs.
Szerintem ő itthon szeret, hozza a pszichiszomatikus tüneteket. Annyira szeretem ezért (is) de sajnálom is érte nem lesz könnyű vele a suliban sem...

Elmentünk a gyerekkönyvtárba vissza vittük a könyveket amit 3 hete kellett volna.
Annyira boldog vagyok mikor rálelek egy-egy könyvre, megint 12-t hoztunk haza. Meseleves, Hisztimesék, Sicc, Csúnya kislány, Boribon... csupa jó könyv.
A gyerekek is nagyon szeretnek a könyvtárba a néni türelmes bár látom borzong mikor belépünk. Ma elmagyarázta hogyan kell szépen játszani a bábokkal, vették a lapot egyiknek sem szakadt le a feje.

Utána boltba mentünk ahol többen gratuláltak a négy szép gyerekhez. Tényleg szépek de elég nehéz vonszolni őket az esti latyakos utcán meg a boltba (senkit ne üssenek el, senki ne essen el, meg legyen mindenki).
Simi veri Ninót, itthon is az utcán is, ez nem jó. Szelídke kompenzál amiért Ninó szereti az ovit és nem fél. Megoldandó....
Kaptak rudit, boldogan falatoztak aztán haza jöttünk és elolvastuk a könyveket.
Nimród kapott itthon egy ottalvós ajándékot egy kis rendőrautót amire régóta vágyott.

Betoppantak Éviék, elvittek Írisznek egy csizmát mert az övé átázik.

Aztán vacsora meg fürdés, kis duplózás, egy Simi hiszti, egy Kori táncbemutató, egy Boldi cukiság és be az ágyba. Ha Berci nincs itt 10-ig képesek húzni az időt. A végén mindig mérges leszek.
Boldi 2 napja csak rajtam hajlandó elaludni nem valami kényelmes viszont sokadik napja nem jön át senki éjszaka ami elég kellemes jelenség bár így a hatodik év tájékán még mindig behozhatatlan a kialvatlansági lemaradás.

Nem tudom mi van a levegőben de többen megkerestek a napokban azzal, hogy ugye nem jön az ötödik?
Micsoda kérdés...