A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2013. január 23., szerda

Lestrapált....

....Vagyok én....

Annyira édesek ezekben a jelmezekben és ahogy várták és készültek, hogy megérkezzen hát nagyon aranyosak voltak! Ez ad erőt mert egyébként megint fogytán van, ez a telezés nagyon nem megy nekem.
Felöltöztetni őket, elkészíteni a vitaminmixeket és egyáltalán a rengeteg teregetnivaló és pakolnivaló egyfolytában.

És a Bódi nagyon megváltozott....
Most jöttem rá, hogy talán őt is megviseli Nimród távozása. Egész nap jön utánam, mindent pakol amit nem kéne, második éjjele nem alszik.
Tegnap este kijött 11-kor az ágyából (mert hiányzik egy rács) majd mellénk ült az ágyra, benyúlt egy chipsért és szemeit a laptopra meresztette. Megpróbáltuk eltávolítani, üvöltött. Vissza hoztuk akkor meg a gépet nyomkodta és egyre több chipset követelt. Mindezt közel az éjfélhez.
Az ágyában üvöltött, mellettem sem akart feküdni. De ha masírozhatott a lakásban a hálózsákjában akkor elégedett volt. Különös....
Na és akkor némi üvöltés után éjjel egy körül elaludt. Mellettem.

Csütörtökön kihúzták a 3. bölcsesség fogamat. Már csak egy van. Tegnapig azt hittem nem gyógyul be a seb de ma felcsillant a remény, hogy hamarosan véget ér a fájdalom. Végre. Már csak egy van az nem lesz könnyű eset de meg kell szabadulnom tőle végre, 6 éve tervezem...

Jövő héten onkológia, mert van néhány anyajegyem ami nem tűr halasztást, megnézik és időpontban leszedik.
Semmi kedvem de szükséges, ezt is 6 éve tervezem...

Szedek MagneB6-ot és C vitamint. De nagyon fáradt vagyok és kimerült. Van, hogy sikerül egy nap, senki nem borít ki de vannak nagyon nehéz esték és amikor mindenki üvölt és sehol a férjem (mert ő szinte soha nincs esténként) akkor az aztán igazán kimerít. Ha legalább ő mesélne nekik de nem. Olyan nehéz türelemmel lezárni az estét úgy hogy mindig egyedül vagyok velük. És akkor még valaki szomjas meg valaki vécére megy és valakinek bedugult az orra és Boldi meg tiltakozik mostanában minden ellen (hálózsák és ebéd főként).
Amikor beleharapok a vacsorámba akkor Simi kiabál a toalettről hogy kéééész vagyok és amikor vissza ülök az asztalhoz akkor Boldi ugrik ki a székből és dobja el a yoghurtos poharat és Kori kér kakaót.
Szóval így, mostanában.

Adventben egy pap azt mondta, hogy egy héten egyszer kettesben kell lennünk Bercivel.  Kimozdulni, programot csinálni, "oldjuk meg, hogy így legyen mert ez kell ahhoz, hogy bírjam".
Most érzem nagyon érzem, hogy ezt csak így lehet bírni. Egyébként néha az is elég lenne ha nem lennék velük egyedül minden este. Nagyobb lenne a lelkesedésem, több lenne a türelmem.

Hát holnap meglógunk, csak 4 órára de lelépünk...

2 megjegyzés:

  1. Minden tiszteletem és elismerésem, hogy birod ezt egyedül! Mi is néggyereks család vagyunk, de nekem van egy csajom aki besegit - mert a mamák messze vannak és esténként itt van Apuci is. Mostanában mi is rendszeresen szervezünk egy-egy szabad estét - nem hetente, de havonta és én járok úszni is - minden héten egy reggel csak az enyém. Erre szükségem van, hogy birjam épen. Tudom, nem könnyü... kitartást :-)

    VálaszTörlés
  2. Sokat gondolok rád Orsi, hogy hogyan is lehet ezt bírni egyedül,mert annak ellenére, hogy Tamás havonta csak két estén nincs velünk, szintén nehéz nyugodtan,nem kiabálva,türelmetlenkedve lezárni az estét...

    Mi évente egyszer-kétszer tudunk elszabadulni kettesben,akkor is sajnos csak pár órára, mi is tudatosan figyelünk, hogy amikor Tomi itthon alszik(hetente kétszer),akkor legyen kikapcsolódás kettesben(beszélgetés, filmnézés, társasozás, borozgatás)...

    Tavasztól tervezem,hogy eljárok kocogni hetente néhányszor egy-egy fél órára, remélem sikerül majd besűríteni valahová,mert érzem, nekem is kell egy kis kimozdulás...

    KITARTÁS ORSI!

    VálaszTörlés