Hollandiából jöttek

Már rég óta terveztem hogyha haza látogatnak akkor meghívom őket hozzánk. Orsi, Barni, és a gyerekeik Dombi, Hanga és Márton végre el tudtak jönni budakeszi otthonunkba.
Berci sajnos nem tudott itthon lenni, amit nagyon sajnáltam mert sokkal jobb ezeket a vendégfogadásokat együtt csinálni, de a dolgozó az dolgozó.
Orsiék 3 körül érkeztek, holland ajándékokkal és nagy családosan. Azért tetszett a belépőjük mert mi is így festhetünk mikor elmegyünk valahova és az első fél órában amíg le nem nyugszanak a kedélyek addig én is hasonló mentegetőzésekkel enyhítek a helyzeten amíg el nem hiszem, hogy nem probléma a felfordulás amit az adott helyen a gyerekeim rendeznek.
Aranyosak voltak, sokat meséltek, hogy mennyire más kint mint itthon, hogy jobban boldogulnak, hogy nem probléma a mindennapi élelem, szép a lakásuk amit bérelnek és csak 40 percre van tőlük az Északi-tenger. Mindent itt hagytak és a nulláról két gyerekkel kint új életet kezdtek az itthoni lehetetlen helyzetük miatt. Azóta született még egy babájuk (pár nappal hamarabb mint pici Ninó) és úgy néz ki tetszik nekik ott, nem jönnek haza. Megértem.
Barni tehetségét megbecsülik és megfizetik (dolgozik, tanul, koncertezik), Orsi pedig nagyon rátermett és erős, hogy egy idegen helyen összetartsa a családját.

A gyerekek aranyosan vadultak, beszélgettek, játszottak, bolondoztak először itthon majd a játszótéren.
Márton majdnem egy idős Nimróddal viszont olyan mozgékony, hogy csuda! Össze-vissza tekergett, felült, rugózott mint egy kis tornászbaba. Nagyon vicces volt nézni, hogy két egyidős baba mennyire eltérő fejlődést mutat. Eddig azt hitték a Marci hatalmas.

Ők is azt mondták, hogy Nimród tiszta Berci. Nagyon szeretem ezt hallani.

Lakodalom és ami utána jött

Szombaton esküvőn voltunk, Berci unokatestvérének kötötték be a fejét. A lakodalom is nagyon jó volt, még gyerekekkel is, bár állandó készenlét nélkül is el tudtam volna képzelni az estét. Szerencsére Nagymama és Nagypapa sokat segítettek, valamint Orsi, Acsó, Sebi, Peti is hivatalosak voltak úgyhogy a gyerekek jót bandáztak Korival és Simivel.
Táncoltunk is.





Korinka Sebivel nagy ölelkezést rendezett, hiányoznak egymásnak.
Amióta nyár van tényleg keveset találkoznak az unokatestvérek, úgyhogy mikor felmerült az ötlet Kori szívesen ott aludt náluk a lakodalom után.
Csak Simikét érintette rosszul nővére távolléte, egész vasárnap reggel Korit szólongatta, kereste itthon.

Vasárnap délelőtt jutott egy kis szusszanás nekünk, ami ha fizikailag nem is de lelkileg sokat adott a lemerült készleteimnek. Kori nélkül bár hiányos azért sokszor nyugodtabb a helyzet. Az állandó rettegésem, hogy valami baja lesz ha nincs velem nem tudom mikor fog elmúlni. Vagy el fog-e valaha. Vagy még rosszabb lesz.

Dél körül visszakaptuk a legnagyobbat, közös ebéd majd megérdemelt délutáni családi kidőlés után Berci játszóterezett a gyerekekkel én pedig végigcsutakoltam a lakást.
Nem hiába...

6 hónapos Csopaki Úr

Nimród fél éves.

Amire mindig mosolyog az a felhúzható, zenélős, rózsaszínű, fekete bajuszos, kisgatyás puha cica.

Olyan nagy, hogy aki csak találkozik vele és így velünk is, álmélkodik és harapdálja (na ezt nem mindenki csak az idősebbek), és csodálkozik hogy mennyire husi.
9 kiló 39 deka volt vasárnap (ma kedd van). Az összes anyatejet magába szívja.

Lassan 2 hete kap gyümölcsöt, ma pedig már krumplival is megkínáltam. Megeszi.
Még mindig én vagyok a legnagyobb táplálékforrása, nem akarom elkiabálni de jobban és nagyobbakat alszik a szilárd táplálék bevezetése óta.

Nagy termete miatt hason elég hamar ideges lesz, de azért próbálom játékokkal fenntartani ezt az állapotot, hogy erősödjön.

Ami nagyon egyedi benne (mert egyik gyerekem se csinálta) az a lábtánc. A nagy csülkök kicsi tappancsokba végződnek és a kis lábfejeivel kitűnően végez körkörös mozgást úgy, hogy a lába többi része meg sem mozdul. Zseniális. Mintha táncolna de csak a lábfeje, körbe-körbe.
Ha fekszik a hátán mostanában elég gyakran rugózik vagy inkább rángatózik, szeretne felülni vagy nem is tudom, mintha elege lenne a kiterült állapotból.
Nagyon nehéz. Tényleg!

Egy nap háromszor alszik, kettőt babakocsiban, egyet az ágyában.
Két napja hason fekve, egyedül elalszik (előtte búg, nyög, szenved, de ha simogatom egész hamar megnyugszik).
Hihetetlen mérföldkő ez a féléves kor, most nagyon látom, hogy hirtelen sok minden változik.
Az ínye duzzadt, de fog még nincs kint, ő az első aki "visszatartja".
Csopaki Piti Nínó, Nimrike, Ninó, Nimród Uraság, Nimesz.
Már fél éves...

Augusztus

Azért nem írok mert konkrétan nincs időm. Ami picike marad estére azt Bercivel töltöm.
Sok minden jó dolog történt az elmúlt napokban megpróbálom összeszedni mert igenis említésre méltó!

Minden értük van

Kemény dió

Többnyire a szívem diktál. Mert ha az eszemre hallgatnék nem kezdenék el tarhonyát főzni este fél kilenckor Siminek, és nem engednék Korinak mikor fél 10-kor kérlel, hogy "csak még egy mesét anya!" és nem hagynám Nimródnak, hogy a kebleimen aludjon el és azon legelésszen egész hajnalban, és ha elég határozott lennék akkor bizony nem hancúroznának a MI ágyunkban este 10- kor.

Sok dolgot rosszul csinálok, a türelmem is véges és még ha a világ összes kincséért se adnám őket senkinek azért hálás lennék a sorsnak ha lerövidítené ezt a meglehetősen húzós időszakot.
Most mind a háromra nagyon oda kéne figyelni, minden akciót ezért csinálnak ez biztos, de olyan rengeteg a teendő, hogy úgy érzem napi 10 percnél több egyiknek sem jut.
Frusztrál.

Nimród belépett a tapadós korszakába. Minden nagyon szép és jó amíg a kezemben van. De mivel legtöbbször erre nincs lehetőség ezért a nap nagy részét üvöltéssel tölti. Én ezalatt teregetek, mosok, pakolok, főzök, megőrülök stb. stb.
Olyan jól hangzik az, hogy "á nem foglalkozom semmivel csak a gyerekkel", "még a rendetlenség sem számít" bla bla. Badarság.
Mivel a gyerekek felforgatják az ember életét és lakását ezért úgy gondolom teljesen normális ha az illető maga körül egyébként rendezett környezetre vágyik.
Én legalábbis így vagyok ezzel.

A másik vágyam meg az, hogy este legyen csend.
Simi még épphogy elintézhető, Kori viszont fáradhatatlan és mondja mondja mondja. Nimród tejjel megnyugszik, sajnos se cumi se újjszopi csak én kellek neki vagy Apával a séta. De mivel többnyire mindenki ágyban van mire Apa haza ér ezért az esti üvöltés és tiltakozás is nekem jut és az "anya gyere nem akarok aludni" Koritól, "Anuka fész" Simitől, visítás Nimródtól, rá nyomja a bélyegét az estéimre.
És akkor itt jön az eleje, hogy a szívemre hallgatok és próbálom megoldani mindenki baját.

Vázlatokban egy napom (ahogyan én látom):
-Fél 8-kor már biztos mindenki fent van.
-Kikászálódok az ágyamból ahonnan általában az összes gyerek kitúrt reggelre.
-Kori, Simi kakaót kérnek próbálom megtalálni és elkészíteni de még szédülők a fáradtságtól.
- Felöltöztetem őket, a piciknek tiszta pelus.
-Adok nekik reggelit (én még pizsamában), Nimród ezt nem bírja már üvölt 9 körül.
-Ebédet kell csinálni mert este már semmi erőm. A leggyorsabb ebéd is 10 utánra lesz meg de akkor még nem reggeliztem , sőt Berci ebédjét is össze kell(ene) készítenem.
-Ki kell teregetni de előtte be kéne szedni és a helyére tenni a száraz ruhákat, az ebéd fő, Kori és Simi már marják egymást, Nimród sír mert jön a délelőtti alvása de nem tudja hogyan fogjon hozzá. Nagyon tud ordítani.
-Mindenki üvölt amikor Berci távozik.
-Teregetnem kell mielőtt Nimródot kiteszem aludni, különben felébresztik.
-Nimródot kiteszem az erkélyre de sokszor majdnem 11, nem tudom hogy viszem le a nagyokat ha a legkisebb elaludt.
-Ha jobban alakul akkor még le tudok velük menni délelőtt és akkor Ninó séta közben alszik.
- Ha nem viszem le a nagyokat akkor visítanak, verekednek, lökdösődnek ésatöbbi. Ha leviszem őket akkor is de azt jobban bírom.
- Délben felcsillan a remény, hogy aludni fognak és akkor én is. Sokszor úgy érzem a nap fénypontja és feltöltőállomása!
- Ebéd alatt Nimród többnyire üvölt, a gyerekek válogatnak, néha esznek is.
- Simi kidől, Kori ellenkezik, Nimród engem akar.
- Elalszanak. És akkor nagyon - nagyon szeretem őket és elhatározom, hogy délután minden sokkal jobb lesz és lesz időm játszani velük.
- Felkelnek. Uzsonna most már Nimródnak is.
- A délután tényleg jobb. Több figyelem jut nekik.
- Az este megint húzós.

Elfáradok. És tudom, hogy egyenként sokkal több idő kellene rájuk és akkor talán nem üvöltenének és marakodnának ennyit.
De az is lehet, hogy igen.
Kori látja, tudja és felfogja, hogy ideges vagyok. Nagyon rossz.
Ez most egy nagyon nehéz időszak.
Lehet, hogy visszasírom majd?

Első falat

10 perce ünnepélyesen megkezdtem Nimród hozzátáplálását. Nagyon szépen belapátolta az almát amit reszeltem neki. Mintha mindig is kanállal evett volna.
Az a finom anyatejes pelus illat nagyon fog hiányozni...
Pici Ninó, de nagy vagy!