4 hetes Dominik első útja

Dominik első útja a Labanc utcába vezetett. Berci a mise után feljött értünk, a gyerekek már nagyon vártak minket a Nagymama és Nagypapa házában. Simi ugrándozott örömében, Kori és Nino ölelgetett minket (Nimród sütit sütött építőkockából amit meg kellett ennem), Boldi pedig engem akart a szokásos "hopp legyen!" felszólítással ami annyit jelent, hogy azonnal vegyem fel.
Októberben voltunk így együtt lent utoljára.
Együtt ebédeltünk kilencen.
Dominik nagyot aludt a mózeskosárban (kb.1-től este 6-ig), úgy kellett ébreszteni, hogy egyen már.
Boldi névnapi köszöntése délután volt és megérkeztek az unokatesók is Sebi Peti és Sami Orsival és Acsóval.

Nagyon jó kis nap volt és nagyon szép 4 hét.
Tegnap például balettozott Kori Nino és Boldi. Kori a fehér hattyú volt mint mindig, Nimród a herceg, Boldi is egy hattyú (akart lenni). Nagyon édesek voltak!
Szomorú vagyok, hogy kezdődik az ovi suli és a gyerekek is sírnak ha mondjuk nekik.
Nem akarják, nagyon jó volt nekünk itthon együtt.
Berci is megy dolgozni.
Remélem jól bírjuk majd ami most következik....

BOLDOGSÁG

Megvagyunk

Dominak javult a náthája. Bár még szörcsögős de szebb a színe és kevesebb a mennyisége.
Köszönöm a tanácsokat, megnyugtatott, hogy másnak is volt ilyen, bosszantó ilyen pici gyereknél bármiféle gyógyítgatás. Anyatej: remélem ezzel átvészeljük a telet.

Vasárnap lesz 4 hetes a legkisebb Nagy.
Három hét küzdelem után a testvérek is meggyógyultak, nincs éjjeli fuldoklás végre lehet puszilgatni, ölelgetni, közel hajolni a kistestvérhez és ez mindenkit elégedetté tesz. Nagyon nagyon jó így.
Én nagyon kialvatlan és idegbeteg vagyok pedig nagyon igyekszem és mindig elhatározom, hogy türelmes leszek. Mindenkit szeretek de frusztrál a sok tennivaló és, hogy ezerfelé kell figyelnem milliófelé jár az agyam. Le kéne állni, elengedni minden dolgot és élvezni, hogy heten vagyunk. Néha sikerül és akkor nagyon jó de tudatosan kell rá törekednem, hogy senkit ne bántsak meg.
Társasozni mindig nagy kedvvel ülünk le, aztán Boldika rombol és megsértődik mert ő is akar de a saját szabályai szerint (ami pusztító), van aki megsértődik mert nem nyer, van aki leveri a bábukat véletlenül és nem tudjuk ki hol állt és egy valaki örül: aki nyer.
Mindennek ellenére azt kell mondjam még így is jól működünk mert Berci itthon van, mindenki eszik alszik (igaz nem a rendes időben) de sokat játszunk, közösen mesefilmet nézünk, énekelünk, örülünk. Néha levegőzni is lejutnak Bercivel de mire mindenkire ruha kerül már ebéd idő van.
Hiányozni fog ez a szép időszak.
Varázslatos egy új élet a családban. Annyira szeretem, hogy ilyen aprócska.
Olyan hálás vagyok, hogy itt van velünk Dominik!

Karácsony 2013

Szívem tele hálával és aggodalommal.
Hálás vagyok, hogy megkaptuk ezt a kis csodát: Dominik olyan szépen belesimult nagy családunkba, hogy szinte észre sem vesszük, hogy egyel többen vagyunk, hatalmas öröm ez mindnyájunknak.
Berci jó sok munkát kapott ünnepek előtt, nagyon sokat dolgozott miközben az összes gyerekkörüli dolgot ő látta el a háztartásvezetéssel együtt. Nagyon büszke vagyok rá, elfáradt, de helytállt és gyönyörű bőséges karácsonyt varázsolt nekünk az angyalokkal 24-re. Hála érte, hogy sok munkája volt és ereje hozzá.
Hálás vagyok, hogy nem lett császár a szülés mert így teljes értékű családtag vagyok nem kell felépülnöm, jól vagyok fizikailag, a gyerekek nem egy megint fekvő édesanyát kaptak vissza.
25-én, 26-án Berci vitte a gyerekeket a családhoz, mi Domival itthon pihentünk.
Én szenteste nagyon rosszul lettem egy turbóvirus ledöntött a vacsoránál már nem tudtam felkelni, másnap jobban lettem és talán meg is gyógyultam.
Az aggodalmam most Domi miatt van. A gyerekek 3 hete náthásak köhögnek sürűn orrot fújnak és lassan javulgatnak de lázuk nincs. Elzárni nem lehet 4 lelkes szeretet áradatos kistestvért azt kértem, hogy ne köhögjék le. De sajnos 3 hétig bírta a küzdelmet, most ő is náthás lett.
Tegnap óta Dominak szívom azt az ici pici orrocskáját és aggaszt mert minden átmenet nélkül sárga ami belőle jön. Kap nasivint streimart de nem tudom kell e antibios orrcsepp, nem lesz e nagyobb baja és persze hétvége van a neten meg nem találok egy nagycsaládos anyukát sem akinek az újszülöttje sárga náthás. Féltem szégényt remélem nem lesz lázas, ezt a rettegést sose szokom meg már kórházat vizionálok...

Kori, Simi, Nino és Boldi nagyon sokat veszekednek itthon. Máshol nem, dicsérik őket mindenhol de idehaza folyton visítás, sipítozás, egymásra csápás, igazságszolgáltatás megy ami nagyon elkeserít mert ezt sem tapasztaltam ennyire brutálisnak eddig. Most idegesít türelmetlen vagyok csúnyán rájuk szólok este meg végig gondolom, hogy megint nem foglalkoztam egyikkel sem rendesen mert időm sincsen, két etetés még teljesen összér és éjjel is fent vagyok sokszor. Berci szerint Csak érzékenyebb vagyok mint eddig szerintem meg nagyon türelmetlen vagyok és rosszul kezelem ezket a helyzeteket. Szeretném jobban de nincs erőm, bölcsességem és lefáraszt a hetek óta tartó
 Betegeskedésük.
Ahol sok az öröm ott sok a nehézség is -értem én -de egészség az akkora áldás lenne és most nincsen pedig csak most indul a tél.
Aggódom...

Dominik újszülött, többiek betegek

Nagyon köhögnek és nem bírják abbahagyni.
Nimród hétfő óta fulladósan, Kori szerda éjjel krupposan, Simi csütörtökön kezdte reszelősen, Boldika ma köhécsel.
Tavaly egész télen semmi bajuk nem volt, ez most a harmadik betegség idén pedig ugyanaz a vitaminjuk.
Így babázniuk sem lehet, folyton kérem őket, hogy ne köhögjék le a kicsit. Sajnálom, nem így képzeltem az első napokat, heteket itthon. Legalább lázuk nincs - egyenlőre.
Párásítunk, felhőcskézünk, teázunk majd csak jobb lesz.

Dominik rendes kis ötödik. Még mindig összenőve alszunk. Napközben nincs gond, eszik és alszik néha nézelődik. Második éjjele van fent 4 körül egy vagy két órát tekereg (nem üvölt de kézben nyugszik csak meg így virrasztok vele) és hangos a pocija úgyhogy ma elkezdtem az infacolt hátha segít valamit.

7 fős lett a család

Igaz, az autóban ültem hazafelé de a föld fölött lebegtem. Még mindig a csodálatos szülésemen járt az eszem és azon, hogy milyen jó úgy haza utazni, hogy nem szenvedek egy császár vágástól csak ülök kényelmesen tele energiával. Nem győzök hálát adni, amiért így alakult...

Hazafelé vettünk két pizzát (ezt kértem ebédre) aztán Korit össze szedtük a napköziben. Nagyon boldogan szállt be az autóba Dominik mellé. Nézegette, ragyogott az arca és vigyázott rá amíg mi Bercivel a patikában nagybevásároltunk.
A fiúk bent aludtak az oviban mert pont nem tudtuk őket elhozni, Boldit pedig 5 körülre vártuk (ő négy napig anyuéknál volt)..
Nagyon jó volt itthon négyesben, csendesen megérkezni.

Aztán megjöttek a fiúk, először az ovisok aztán Boldi is haza tért. Hát nem volt könnyű....
Boldika hol sírt hol hisztizett hol a "piti babát atajom megfogni!" kiabálás ment, vagy édesen nevetgélt.
Nimród a leggyöngédebben fogadta Domit: "Szia KisJézus!" - mondta neki majd leosztotta a szerepeket miszerint ő József, én Mária, Kori az Isten, Simi egy pásztor.
Simike is izgult, nézegette és azt mondta: "Anya! Én nem gondoltam, hogy ennyire cuki lesz a kistesó!".
Kori is meg akarta egyfolytában fogni...

Elég hangosan, zaklatottan telt az első este itthon, sírtam is egy keveset mert ijesztő volt ez a nagy tumultus.
Aztán még a szombat is nehéz volt, Boldika még mindig nem rázódott helyre és a többiek sem szokták meg, hogy most nem szabad úgy üvölteni mint eddig (Domi még jobban bírná, de én vagyok az akinek ez most még sok).
Vasárnapra mise után haza jöttek és kezdtünk 5 fős családdá verődni. Már hagyták a gyerekek, hogy szoptassak, kivárták, hogy mikor vehetik fel és kevesebb lett az üvöltés is. Ekkor kezdtem csak megnyugodni és reménykedni, hogy menni fog. Berci szülei feljöttek babanézőbe.

Dominik itthon egy álom. Eszik és alszik, néha nézelődik. Nappal az ágyában, éjszaka mellettem alszik a nagy ágyon (kb 3 óránként eszik), annyira szeretem így, Berci pedig egyenlőre a fiúknál alszik a nyugalom kedvéért és a járkálás mentes éjszakákért.

Vasárnap este szörnyű pánikroham jött rám.Úgy éreztem leszakad a tüdőm, aztán kezdtem rájönni, hogy olyan mintha a gyomromból jönne a fájdalom de behatárolhatatlan volt viszont nagyon hasogató és erős nem tudtam ülni sem és feküdni sem felül körbe a mellkasomban meg a hátamban volt valami. Bevettem egy algopirint és reménykedtem, hogy nincs tüdőembóliám (bár azt nem tudom milyen de elöntött a halálfélelem, hogy mi ez a semmiből előtörő élesség). Aztán Berci megnyugtatott, hogy szerinte a szerveim vándorolnak vissza a helyükre. Egyik szülés után sem éreztem ilyet nem értettem de Berci ötlete igaznak bizonyult, mert reggelre elmúlt és még életben is maradtam!


Nimród el kezdett köhögni, nem ment oviba. Szárazon köhög és nem bírja abba hagyni nagyon idegesítő és ő is nagyon sápadt már az állandó fuldoklástól még a Sinecod sem segít.
Ma itt volt a gyerekorvos, megnézte Domit és Ninót is megvizsgálta (nem tűnik komolynak a köhögést csillapítsuk és kész). Ma este lázas lett, remélem nem lesz nagyobb baja. Szegény most nem babázhat ettől egy kicsit ki van borulva de megérti és rendesen elvonul játszani. Sajnálom szegényt.

Szeretném megköszönni a sok babacuccot amiket kaptunk! Én a kórházi napokra is kaptam egy csomó mindent, és a baba is kapott dolgokat és sok pelust, annyit, hogy még nem is kellett venni neki!
Nagyon köszönöm Noémi és Zsófi! Iszom a teát is amit küldtetek!
Zsuzsitól pedig babakocsit kaptunk, olyat amiről álmodtam. Nagyon köszönjük!

Berci itthon van a héten apai szabadságon.
Ahogy elmegy valahova minden nehéz lesz.
Bárcsak mindig itthon lehetne velünk!

Dominik képek - kórházi napok

 Kedd

Egy kicsit megviselte a születés. Bevérzett a szeme és lila volt a pofija. A gyerekorvos megnyugtatott, hogy nem keringési problémás csak az erőlködéstől lett ilyen színes. Nekem így is gyönyörű volt.

Szerda

Koncentrál az alvásra. A testvérek közül Kori újszülöttre hasonlít a legjobban.


Csütörtök

4 naposan végre felébredt és már nem csak sírt a tejért hanem egy kicsit nézelődött is.
Tiszta Berci még mindig (az újszülött Bercire és a mostanira is hasonlít).
Az alvó pózon látszik, hogy elég jó a tejellátmány....

Péntek

Pénteken mindent összecsomagoltam és vártuk Bercit. A szülőszoba előtt még csinált egy képet rólunk.
Nagyon jó volt haza indulni...