A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2013. július 18., csütörtök

Úszás és mini nyaralás Velencén

A héten úszni jártunk Elődhöz. Kori mindig is kiskacsa volt, Simi viszont idén szerette meg igazán a vizet.
Bár hideg a víz az uszodában, mégis nagyon szívesen mennek be és ugrálnak, úszkálnak csinálják amit Előd mond nekik. Alig akarnak kijönni a végén, nagyon ügyesek, aranyosak, lelkesek és szeretik Elődöt.

Anyukám (Tandzsi -  a gyerekek így hívják) a tegnapi úszás után értünk jött és elvitt minket Velencére egy egy napos nyaralásra (Berci nem jött, dolgozik).
Ebédeltünk az István étterembe (Ezs egy igazsi étterem! - kiáltott Ninó mikor beléptünk).
Estefelé lementünk a tóhoz fürödni, Boldi nem szállt le Tibiről egy pillanatra sem, igaz barátra lelt.
Nagyon elfáradtak, mese után gyorsan elaludt mindenki.




Ma délelőtt is strandoltak egy kicsit, utána ebédeltünk - megint étterembe - délutáni alvás után pedig haza hoztak minket Anyuék.
Eléggé köhögnek (kivéve Simit), kaptak kedden gyógyszert az orvostól, szerencsére nem lettek lázasak talán már kifelé jönnek belőle. Nem értem ezt a nyári betegeskedést de melegben még ez is könnyebb.




2013. július 16., kedd

Pihenő

Csütörtök este oda adtuk a gyerekeket Berci szüleinek. Nagyon boldogok voltak a gyerekek, hogy indul a Labancos táboroztatás. Számolgatták, hogy milyen sokáig alhatnak ott vasárnapig. Ráadásul pénteken kaptak még 3  unokatestvért így a  nagyszülők 7 darab 2 és 6 év közötti gyerekre vigyázott két napig.

A tábor fő oka, hogy ott legyenek utána, hogy pénteken egy buliba voltunk hivatalosak (az unokatesók szüleihez) és minden évben van egy ilyen hosszú nyaralás a Nagypapa és Nagymama rezidenciáján amit egész évben várnak már a gyerekeink.

Pénteken délelőtt kedvemre csatangolhattam a városban. Túrtam néhány gatyát a fiúknak, bementem a Mammutba, ettem gyrost, hazafelé beugrottam megnézni a gyerekeket utána egy barátnőmhöz mentem néhány babaruháért este pedig indultunk a buliba Bercivel.

Jó volt a buli sokat nevettünk.
Nehéz volt az elmúlt pár nap, nagyon fájt, nagyon bántott és zavart a sok megjegyzés amit kaptam hiszen nekem is meg kell birkóznom az új helyzettel és ebben nem segít, hogy mások gyengítenek. Kaptam hideget meleget az elmúlt napokban, jól esett most kiszakadni ebből és kikapcsolódni.
Berci sokat táncolt én csak úgy enyhén és éjjel 2 körül indultunk haza kocsival.

Szombaton reggel aztán addig aludtunk amíg csak tudtunk utána mint az őrült kitakarítottam a lakást ami már rettenetes állapotban volt a nyári szünet kezdete óta. Most szép tiszta otthonos, holnap estig amíg haza nem jönnek a babák. Előd meghívott minket a Mammutba ebédelni jött a kis Előd is utána felmentünk hozzájuk beszélgetni. Aztán este Bercivel kimentünk Törökbálintra, kapott egy cipőt utána haza jöttünk filmet nézni és sokat aludni.

Nagyon hiányoztak a gyerekek de mindenkinek jólesett ez a kis pihenő.
Vasárnap misére már együtt mentünk utána Berciéknél töltöttük a napot, a lehetséges fiú neveken nevetgéltünk. Nem lesz egyszerű meg egyet találni.


2013. július 10., szerda

Pocakbaba

Itt a kis jövevény akit a JóIsten ötödik gyermeknek a családunkba szánt.
Tegnap kiderült, hogy gyönyörű és egészséges KISFIÚ.
A Mikulás hozza majd, pontosan december 8-ra vagyok kiírva.
Hetek óta mocorog, sejtettem, hogy fiúcska 3 fiú után azonban nem titok, hogy szívünk vágya egy lány volt.
Túl vagyok néhány átvirrasztott reménykedős éjszakán de jobb ez így, hogy megtudtuk és ennek tudunk örülni.

Kori már tényleg sokat kibírt és régóta mondogatta, hogy kislányt szeretne mert már olyan sok fiú van a családban. "Ilyet szeretnék!" - mutatta mikor meglátott egy rózsaszínbe csomagolt kis babát. Nem csoda hát, hogy mi is reménykedtünk, hogy most lesz egy lány így ő is végtelenül örülhet majd, de most már biztos, hogy az ötödik gyerekünk fiú lesz.
Kori nevezte el Pocakbabának még hetekkel ezelőtt (a Fog és a Fej nem bizonyult jó magzat névnek).

Na de mivel a meglevő fiúk iránt a szeretetem végtelen és áradó és úgy látom ők is elég boldogok - és nem mellékesen nagy rajongóim - így van miért örvendezni ennek a kis embernek is meg lesz a helye a családunkban.
Úgyhogy csak előre, jöjjön aminek jönnie kell!

IGEN FIÚ, IGEN ÖRÜLÜNK!





2013. július 8., hétfő

Siófok - Hotel Aranypart

Pénteken indultunk a 11.30-as vonattal.
Ma érkeztünk haza a fél 1-es vonattal.

Nagyon jó volt Siófokon.
Ez az ajándék utazás még mindig hihetetlen számomra.
3 éjszakát tölthettünk a Hotel Aranypart szállodában, teljes ellátással.
A reggeli, az ebéd és a vacsora is nagyon bőséges svédasztalos volt. Nagyon jól főztek nagyon változatosan és finoman. A gyerekek nagyon jól ettek, senki nem válogatott hanem tetszett nekik a választék, Kori és Simi már egyedül választottak és jártak szedegetni maguknak.
Simi hamar ráérzett a svédasztal lényegére: husi utána süti aztán megint husi és süti....
Kori azt mondta "Anya, kéne Budakeszire is egy ilyen szálloda!", Nimród pedig hulla fáradtra ette magát: utolsó reggel már egy falat nem fért bele csak gornyadozott...

Két szép légkondis szobát kaptunk, az egyikben 4 fekhely, (egy duplaágy két szimpla),a másik szobában egy dupla ágy volt.
Nekünk elég volt egy szoba, a  3 nagy összebújt a dupla ágyon, Boldi kapott egy babaágyat mi pedig egy-egy kényelmesen aludtunk.
A másika szobát Berci hajnalban használta mikor edzett utána pedig lement futni és úszni.
A szálloda közvetlenül a Balaton partján volt, ott lehetett strandolni. Mellette játszótér.

Minden egy helyen volt, szinte ki sem kellett mozdulnunk a szálloda területéről, csak este mentünk el sétálni, fagyizni.
A gyerekek nagyon boldogok voltak, tetszett nekik a szoba, a liftek, a folyosók, a játszótér, a rengeteg ennivaló, az egész nyaralás.
A személyzet és az étterem is gyerek barát volt, nagyon sok türelmes és kedves emberrel.
Rengeteg gyerekes család nyaralt ott, tele volt a szálloda - gondolom mindenki az Erzsébet program keretében.

Máskor is ide mennénk, igazi pihenés, kikapcsolódás, feltöltődés volt a négy nap.
Nagyon jól éreztük magunkat!

A hasam viszont nem a svédasztalos ellátástól gömbölyödött ekkorára...

1. nap
Szobafoglalás, kilátás a 3. emeletről, vihar este


 2. nap
Reggeli séta, délelőtti hullámfürdő, ebéd majd pihenés, délután pancsolás majd vacsora és esti séta




3. nap
Ébredés, kávézás-nyalókázás, Vízibiciklizés, strandolás, ebéd majd pihenés, délutáni strandolás, vacsora, nagy séta, fagyizás




















4. nap
Búcsúzás











2013. július 4., csütörtök

Jó hírek

Siminek jó lett a vérképe, levittem a Dokihoz minden rendben.
 Sajnos a klinika szemészetére októberre kaptam időpontot a Budaiba viszont 1 hét után felvették a telefont úgyhogy jövő héten mehetünk vizsgálatra.
Azóta nem volt fejfájás aminek örülök, több vizet iszik most nagyon figyelünk és időjárás változás sem volt azóta úgyhogy talán mégis összefügg - ez lenne a legjobb.Neurológiára azért megyünk majd de csak a szemvizsgálat után.
A vérvétel simán ment mert előző este Berci Simivel kettesben bevásárolt a vérvétel utáni falatozásra. Ez olyan kedvet csinált Siminek, hogy a többi gyerek is irigykedett itthon, hogy ők mikor mehetnek?
Berci vitte Simit (aki egy hős volt) szedán korán reggel és utána nagyon örült a finomságoknak amit evett-ivott. Kori pedig érdeklődött, hogy ő mikor mehet végre vérvételre...

Igaz én nem sokat aludtam a héten, egyszer Boldit figyeltem fog e hányni mert egyik este hatalmasat esett hátra az ágyról ugrálás közben, máskor meg Simi miatt izgultam hogy fogja viselni azt amit én nem bírok elviselni. Mindkettőnek jó vége lett, megérte virrasztani....

Voltunk kétszer úszni. Simi és Kori ment csak be az uszodába Elődhöz aki foglalkozott velük, mi a kicsikkel pedig játszótereztünk. Örülök, mert Simi víziszonya elmúlni látszik, tavaly a medence láttán is remegni kezdett úgyhogy akkor nem is ment be, mostanra viszont két kis vízicsibém lett akik nagyon vidáman lubickolnak a nagy vízben. 

Anyu tegnap elvitte Korit Velencére lányos kalandra. Virágot ültettek, fagyiztak, koncerten is voltak ahol anyuék zenéltek. Tegnap Violáék is lent voltak Anyunál így igazi lányos unokatestvéres találkozó volt.
Ma pedig kertészkedtek és virágot is ültettek amiből egyet haza fog hozni és itthon gondozza. Nemsokára jönnek.





A fiúk hiányolják a Korit de fél nap után feltalálták magukat és próbálnak nélküle létezni. Bár nagyon várják haza és a páratlan felállás nem annyira nyerő de most éppen rendőröset játszanak délelőtt pedig a játszón a három fiú kézen fogva masírozott és boszorkányt keresett és levél várat épített.

Ma egész nap mostam, pakoltam mert holnap utazunk Siófokra ahol "lenyaraljuk" a nagycsaládos Erzsébetprogramos nyereményünket.
Szép idő is lesz de még így is elég nehéz 6 embernek összecuccolni főleg úgy, hogy vonattal megyünk (de jó is úgy 90 százalékos jeggyel utazni). Lehetett választani hol és mennyit legyünk milyen ellátással fix értékben ami a kártyán van. Persze teljes ellátást kértem így talán valami pihenés része is lesz az egésznek ha csak annyi, hogy nem kell főznöm akkor annyi.
Remélem jó lesz, nagyon várjuk!

2013. június 28., péntek

Simi feje - első vizsgálat

Ma voltunk a háziorvosnál. Nagyon örülök, hogy annak idején váltottunk. Ennek a dokinak talentuma van hozzá és elhivatott is, alapos és lelkiismeretes. Nem ijesztgetett azt mondta legtöbb esetben semmi komoly (valóban migrénes lehet az időtől vagy légnyomástól) de mivel nem normális jelenség ezért utána kell járni. hogy megnyugodjunk.
Alaposan megnézte Simit, vizsgálta, tesztelte és elsőre mindent rendben talált.
Első körben egy vérvétel lesz utána szemészet aztán meglátjuk sorba megyünk, vizsgálódunk.
Azt mondta, hogy ha most látott volna valamit nem lépcsőzetesen mennénk hanem azonnal küldene a neurológiára de így először ezeket csináljuk meg aztán meglátjuk mert a neurológián is ezeket kérik majd.
(Vezetni kell egy fejfájás naplót, hogy mikor hogyan jön elő és meddig tart táblázatszerűen mindent beleírni.)
Ez valamennyire megnyugtatott, hogy ő nem gyanakszik semmi drámai dologra és az, hogy is nem legyint rá hanem foglalkozik vele. Mondjuk ő ilyen ezért is jó, hogy komolyan veszi de nem ijesztget semmivel.

Simi ma fejfájás nélkül ébredt, a tegnapi nap rémálom volt nagyon elkeseredtem este és éjjel is sokszor felébredtem, hogy mi lesz vele. Imádkoztam megnyugvásért és Simiért.

Fránya dolog ez a nagycsaládos létben (meg a kis családosban is) minél többen vannak annál nagyobb a hibalehetőség. Ha történik valami már félek, hogy összeomlik az egész, hogy bírjuk ha tényleg valami komoly borzalom üt be a család életébe.
Én különösen gyengén és labilisan viselem ezeket a helyzeteket, Berci jobb bár most láttam rajta, hogy megijedt és elképzelte Simit betegen...
Jaj borzalmas az egész.

Tegnap kavarogtak a fekete felhők.
Úgy nézett ki, hogy a nagycsaládos Erzsébetprogramos nyereményünkről is lemaradunk. Áprilisban meg kellett volna érkezni a kártyánknak azóta vártuk, érdeklődtünk most kiderült, hogy a "jóindulatú" postás beírta, hogy elköltöztünk és egyszerűen nem dobott be küldemény értesítőt oda ahova egyébként az összes levelünket és számlánkat bedobja. Így a tértivevényt mindenféle értesítés nélkül vissza küldték kétszer is! így hiába vártuk hónapokig a kártyát, hogy tudjunk szállást foglalni. ( Berci írt egy levelet a postának, hogy ezt mégis hogy képzelik??? - nagyon mérgesek lettünk, hogy ilyet lehet, egy egész család nyaralását egy ilyen miatt kukába dobhatnánk).
Többszöri levélváltás és telefonok után, egy nap alatt végül megoldódott (az amin hónapok óta rágódtunk). Berci bement a kártyáért mert kiderült, hogy az E.programos központban van a visszaküldések miatt de mondták, hogy ne reménykedjünk mert már minden foglalt ilyenkor nyár közepén de télre még biztos van hely (köszi).
Aztán elment személyesen a központjukba foglalni (mert neten telefonon már nem lehet) és kiderült, hogy mégis van egy nagycsaládos hely jövő hétvégére egy szállodába. El sem hittük ( még most sem hiszem csak ha már a svédasztalos vacsorát fogyasztjuk), hogy sikerült!
Már nagyon várom, hogy olyat mutassunk a gyerekeknek amit egyébként saját erőnkből nem tudnánk.

Csak mindenki legyen egészséges!