A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2013. február 12., kedd

Szombat, vasárnap, hétfő, kedd

Egy bolondos szombat után egy mókás vasárnap következett.

Szombaton Berciék házában össznépi farsang volt. Mindenkinek műsorszámmal és jelmezzel kell készülni. Nem biztos, hogy mindenki értené ezt a bolondozást de mi nagyon jól szórakozunk ilyenkor egymás produkcióin és jelmezein.
Mi a Mackó levelét adtuk elő Batmannal, Odette és a Mikulással.
Aztán Nimród mint Mikulás felvonult a Nagypapával aki a rénszarvasa volt, Berci pedig zenére megreptette Bódit aki Superman -nek öltözött. Ezek voltunk mi de a többiek is nagyon mulatságos jelenettel készültek.












Vasárnap aztán az egyetértés hiányában lekéstük a misét. Nem sok vita van köztünk de ha akad akkor az hangos, hát így esett vasárnap reggel is úgyhogy nem túl jó kezdés és egy visszafordulás és egy munkahelyi látogatás után végül eljutottunk a nagy hóban Mogyoródra Apuékhoz. Útközben vettünk egy hóláncot és nagyon jól tettük...Az autóban végig a Hattyúk tavát hallgattuk Simi azt mondta, ez a legkedvencebb zenéje.
Ati papánál aztán köszöntések sora és egy kis farsangi mulatsággal egybekötött jelmezverseny után hólánccal haza indultunk.






















 Hétfőn aztán a három nagy elment oviba, mi Boldival pedig elindultunk meghódítani a játszótéri kisdombot...
Este eljöttek Anyuék. Tandzsi még múltkor megígért Siminek egy kis kalandozást. Elmentek ketten egy órára, Simi 3 kukabúvárral tért haza és elosztotta a testvéreivel. Hetek óta erről álmodozik Simike és tegnap megkapta. Nagyon-nagyon boldog volt vele és a többiek is örültek a gusztustalanságoknak.

Egy kedves bókot is kaptam Simitől a minap:
"Te vagy a legédesebb Anya a világon, az egész országbolygókon!"

Ma Berci hajnalban ment el dolgozóba, én pedig nem mertem velük elindulni úgyhogy itthon voltunk. Jól döntöttem mert hóvihar kerekedett és leesett vagy 10 centi hó. Jobb volt itthon, társasoztunk (Nimród kapott Tündiéktől egy formásat, Apuéktól egy Zingót - azokat most nagyon szeretik), rendet raktunk a játékok között, délután meg elvitt Berci fogorvoshoz addig Zsófi vigyázott a gyerekekre.
Jó volt ez a nap!
Remélem nem leszünk betegek és holnap Simivel eljutunk a Müpába!










2013. február 8., péntek

Ovis farsang

Zárt körű.
Reggel bevittem őket, mindenki megkapta a jelmezét, beadtam a sütit és az üdítőt, csináltam néhány képet és miután belestem mennem kellett.

Nimród óriási sikert aratott: "Jaj itt egy kis Mikulás!" - mondták a gyerekek. Nimród büszkén lépdelt befelé a szaloncukorral tömött zsákjával.
Simike a legcukibb Batman akit valaha láttam! Behúzott nyakkal kissé oldalazva elsétált egy székig majd szóltak neki, hogy az nem az övé, erre átlépdelt egy másikhoz. Annyira sajnáltam olyan aranyos volt!
Korinélia pedig méltóságteljes hattyú lány volt: Odett a Hattyúk tavából. Bár bevallani nem merte a nevét - szerinte túl hosszú lett volna - azért az óvónénik kérésére mutatott néhány lépést.
Gyönyörűek voltak mindannyian!







Ebéd után mentem értük, nagyon boldogok voltak mikor mondtam, hogy megyünk a játszóházba (Simi ilyenkor szerelmet vall mikor valami nagyon jó dolog történik: "Te vagy a legédesebb Anya a világon!").
Be akartuk váltani Nimród születésnapi bónját, ráadásul február 1 óta már ő is beléphet a színes golyós birodalomba de sajnos erről lemaradtunk mert a játszóház csak 2-kor nyit. Azt nem vártuk meg, viszont kaptak fagyit és annak is örültek. A hiszti persze nem maradt el mert haza indulni innen, sosem akarnak.

 Itthon.



Aztán volt itthon hiszti meg Nimród könyv olvasás meg fotózkodás meg még néhány hiszti - de ez utóbbi gondolom már csak a fáradtságtól.
Nimród hangosan horkol: a Mikulás feladta.

Lányos nap: A Hattyúk tava

Csütörtökre nagy nehezen sikerült megszerveznem a 3 fiú őrzését.
Ovis ebéd után vittem őket a Labiba ahol Berci unokatesói vállalták őket.
Korival ketten útnak indultunk a Müpába. Busszal, aztán villamossal aztán megint villamossal mentünk.
A moszkván persze "éhes lett a hasikója" úgyhogy sütiztünk.
3-kor kezdődött az előadás, egy órás volt, a Szegedi Kortárs Balett előadásában.
Hetek óta Hattyúk tava lázban égünk: nézzük, hallgatjuk, énekeljük, táncoljuk.
Csak ezt találtam amit bírunk anyagilag és időben is és jó döntés volt, nem csalódttunk, sokat nevettünk, igazi gyerek előadás. Most voltunk először a Müpában, Korinak a villamosozás is igazi élmény volt hát még, hogy hazafelé is megálltunk a sütis bódénál...





Ezzel a nappal igazán csak neki adtam és ez nagyon jó volt.
Sosem vagyunk csak kettesben és érzem, hogy ez egyre inkább kell neki, még akkor is ha rengeteget kell egy ilyen napra várnia. Ragyogott mint a napsugár.
Simi a következő, de már Nimród is sorban áll...

Nimród főzött

Vasárnap Nimród a kívánsága szerint ünnepelt: főzött a Nagypapával. Ilyenkor van főzőitalozás meg hasonló férfias dolgok. Ja és nem szabad zavarni és észrevenni alkotás közben. Komoly munka folyik...



Délután felköszöntötte a család és még nincs vége: ezen a hétvégén is Nimród 3-at ülünk....

Rúzs Tánciskola

Korit év elején beírattuk jazz táncra. Az oviban van kedd délelőttönként így sajnos mi nem látjuk az órákat.
Mindig azt mesélte, hogy szeret járni, Bogi néni nagyon vicces.

Szombaton megbizonyosodtam róla, hogy Bogi néni nem csak vicces de fantasztikus pedagógus is.

Nagyon meghatódtunk mikor Kori táncolt, gyönyörű volt.

Berci fotózott én pedig megírtam a cikket.


http://hirmondo.budakeszi.hu/budakeszi-hirek/budakeszi-jaras/2127-ruzs-jubileum


2013. február 6., szerda

Nimród születésnapja

Az oviba nem akart tortát vinni ez a 3 éves legény (azt mondta: "Én a Nagypapával eszem csak tortát!") úgyhogy együtt megsütöttük az almáspitét amit szívesen bevitt a többieknek.
Aznap őzikét néztek a csoporttal, Ildi néni ismer egy házat nem messze az ovitól ahol Bambi lakik hasában egy kis Bambival. Az őzikét megetették (bár a Simi répáját állítólag nem vette el) úgyhogy nagyon jól telt  a születésnapos ovis délelőtt.
Aztán haza hoztam őket és ebéd utáni alvás után megérkezett Nimród fő meghívottja, aki nélkül nem ünnepel: A Nagypapa! Minden gyerek körbevette, almáspitét eszegettek és mesét olvastak.
Nimród megkapta az Annapetigergőből a róla szólót - A legkisebbek könyvét azaz a Nimród könyvet - , és azt olvasták amíg meg nem  jöttek a többiek.




Aztán megérkezett a három Császár - az unokatestvéreim - akik mindig vigyáznak a gyerekekre, aztán jött Anyu Tibivel és Elődke Dórival (a szerelemmel) és később  Zizi a nagynéném is megérkezett, Császárék anyukája. Berci is haza tudott jönni a munkából így együtt köszöntöttük a 3 éves harmadikat.
Az ajándék kicsit zűrös volt mert Nimród nem hagyta, hogy a többiek is élvezzék a mókás szerelőgarázst (főleg Bódi volt megsértve, hogy nem lehet összetörni) de egyébként sokat ettünk-ittunk és nevettünk (Bódi evett a legtöbbet).


2013. február 1., péntek

3 éve történt...

Nimród, a legkisebb királyfi


2010. Február 1-én hajnali 4 óra 35 perckor jött a világra 4140 grammal 58 centisen. Nem sírt fel azonnal talán kicsit meg is volt sértve, hogy el kellett hagynia a meleg anyai fészket. Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű, hiába harmadik baba, a napok óta tartó fájásaim nem jósoltak túl könnyű befejezést. Végül vasárnap este, 3 nap túlhordás után útnak indult Nimród. Hat perces fájásokkal mentünk be a klinikára nem sokkal éjfél után (tehát már hétfőn). Hatalmas hó és csend volt, Berci napközben kiásta az autókat, a gyerekeket pedig még kora este átvitte a nagyszülőkhöz hátha végre elérkezik a pillanat, vagy ha még sem legalább a másnap reggeli ctg alatt jó helyen legyenek.
A Doktor úr nem sokkal utánunk meg is érkezett (izgultunk, hogy be jön e hiszen ő is vidékről jött, éjjeli ügyelet után, de nagyon ígérte, hogy ott lesz úgyhogy tudtam, hogy nem hagy cserben minket). Az utolsó másfél óra volt a legnehezebb, erről mi sem tanúskodik jobban mint Berci szétkarmolt keze de hát azért volt ott, hogy kapaszkodjak belé, harmadszorra is ő volt a legjobb segítő akit elképzelhet az ember. Mikor Nimródot meglátta a Doktor úr, csak annyit kérdezett : "Hát te hogy fértél el ott bent? " - és tényleg: megnyertem a fogadást (egy hatalmas tábla csokit Bercitől) hiszen valóban 4 kiló felett volt - nem véletlen, hogy nem tudtam aludni az utolsó hetekben és, hogy az ágyból is alig bírtam felkelni a szülés előtti pár napban...
Hát megérkezett a legkisebb királyfi, és mi újra átélhettük a csodát ami a legnagyobb az ember életében: gyereke születik.
Berci a büszke apa beszélt hozzá, szeretgette, ő pedig csak nézett nagy mókus szemeivel mintha közben azt mondaná: "Itt vagyok, végre megérkeztem!"
Csodálatos.