Reggel bevittem őket, mindenki megkapta a jelmezét, beadtam a sütit és az üdítőt, csináltam néhány képet és miután belestem mennem kellett.
Nimród óriási sikert aratott: "Jaj itt egy kis Mikulás!" - mondták a gyerekek. Nimród büszkén lépdelt befelé a szaloncukorral tömött zsákjával.
Simike a legcukibb Batman akit valaha láttam! Behúzott nyakkal kissé oldalazva elsétált egy székig majd szóltak neki, hogy az nem az övé, erre átlépdelt egy másikhoz. Annyira sajnáltam olyan aranyos volt!
Korinélia pedig méltóságteljes hattyú lány volt: Odett a Hattyúk tavából. Bár bevallani nem merte a nevét - szerinte túl hosszú lett volna - azért az óvónénik kérésére mutatott néhány lépést.
Gyönyörűek voltak mindannyian!
Ebéd után mentem értük, nagyon boldogok voltak mikor mondtam, hogy megyünk a játszóházba (Simi ilyenkor szerelmet vall mikor valami nagyon jó dolog történik: "Te vagy a legédesebb Anya a világon!").
Be akartuk váltani Nimród születésnapi bónját, ráadásul február 1 óta már ő is beléphet a színes golyós birodalomba de sajnos erről lemaradtunk mert a játszóház csak 2-kor nyit. Azt nem vártuk meg, viszont kaptak fagyit és annak is örültek. A hiszti persze nem maradt el mert haza indulni innen, sosem akarnak.
Nimród hangosan horkol: a Mikulás feladta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése