A sötétben látó tündér

Kori kapta a keresztszüleitől, az én nővéreméktől az ötödik születésnapjára.
Három napja, amióta meg van, minden este ezt kell mesélnem.
Már idéznek is belőle.
Na ilyen a jó mesekönyv!

Simi lélekápolás

Simikém két napja az oviból haza érkezések után vadul.
Tombol.
Hívom játszani nem jön, kérdezem nem válaszol, elvonul beszél magában aztán előjön és dühöng.
Fekete Péterezni sem szeretne (na ez már gyanús).

Biztos, hogy ovi baj.
Berci fél hétre haza ért tegnap, gondoltam felpakolom Simit és elmegyünk kicsit vásárolni kettesben.
Úgy felcsillant ennek a kis örök középsőnek a szeme, hogy öröm volt nézni és vinni.
Egy perc alatt felvette a ruháit és szedegette a lábát a lépcsőn.
Az autóban mesélt erről-arról, meg nézelődött, nevetgélt.

A boltban megnéztünk minden kalózos dolgot de egyik se volt olyan jó, hogy haza vigyük így egy kis ping-pong ütögetőt kapott végül. Én is próbáltam nadrágot ő pedig lelkesen segített ("Anya ebben nagyon szép vagy ezt vegyük meg!" - persze nagyon kövér voltam benne és nem vettük meg).
Aztán a "vidám ruhákhoz" akart menni (a vidám ruhák a színes fürdőruhák voltak).

Aztán vettünk kellékeket a mai ebédhez, bele ülhetett  a kosárba - ahova Ninó szokott és akkor ő nem tud - (boldogan utazott ez a kis drága), aztán autós bevásárlókocsit választottunk amit ő vezetett én meg toltam (hát azt a boldogságot!).
Kapott egy rudit, ki-be szállt, énekelt.

Nagyon jól szórakoztunk ebben a másfél órában.
Korit az esti alvásnál egy kicsit jobban kellett szeretgetni és megígértem, hogy legközelebb őt viszem.

Simi pedig egy perc alatt elaludt miután betettem az ágyába.
Olyan picike....

Nátha

Kori az éjszaka 10 órából 7-et biztosan végig köhögött. Boldi a 10-ből 9-et. Nimród 5-öt.
Én sem aludtam túl jól, Boldi elég rossz alvótárs mostanában. Attól sem nyugszik meg ha magam mellé veszem. Már azon voltam, hogy kiteszem a nagyszobába szenvedni de betegen azért még se - így viszont egyikőnk sem pihent. Neki jó mert most leteszem és alszik amennyit akar, én viszont csak sóvárgok az ebéd utáni pihenőm után, nem tudom addig hogy maradok talpon (elnyel a mély mint a tv-ben).

Szóval mindenki keni az orra dolgát az arcára, meg köhögnek. A nagyok oviznak mert napközben semmi tünetük.
Kori kapott Ati papáéktól egy babát a születésnapjára. Olyan igazi lányosat, szőke hajjal, nyári ruhában, hogy legyen a másiknak barátnője. Nagyon megszerette ezt a Pannit vagy Borit (még nem tudja ki legyen), vele aludt és az oviba is vinni akarta. Tele tette a haját csattal, fésülgeti, ápolgatja. Sose gondoltam volna, nagyon aranyosak. Siminek nehéz ez a látvány, próbál a játékba részt venni egy plüss egérrel vagy egy hóemberrel aki meglátogatja a kislányt, de látom ahogy fürkészi Korit amikor ő egyedül elmélyül a babázásban.
Olyan érdekes dolgok ezek.

Boldival ülök a felhőcske gépen, inhalátorozunk napi ötször ami eléggé megpecsételi a napi programot.
Ninó unatkozik, de azért próbálok némi közös programot (duplózást, társast) beiktatni a napi tevékenységbe de lemenni biztos nem fogok ilyen időben.
Elég szemtelen ez a gyerek, ha haragszik akkor "te büdö Anya" megy (utána a szájára egy), vagy ha mérges akkor "kakikaki" - na ezért is kap, a "buba Anyért" (buta anyáért) nem, lehet hogy az még igaz is.
Aztán jön a "tyetyetye Anya" (szeretlek anya) angyal arccal és kész.

 Bevackolós, filmnézős idő van de egyiket se csinálhatom.
Csak ennél betegebbek ne legyenek mert akkor orvoshoz kell menni és azt nagyon nem szeretném.

Kori ennyire szeretné...

"Anya, én annyira szeretnék egy lány testvért!
Megengedem neki, hogy szebb legyen mint én!"

Simi gitárja

Simikét összecsomagolom és megeszem.

Születésnapi puhatolózás folyt nálunk.
- Simike örülnél egy gitárnak?
Gondolkodik: - Háát cak az a baj, hogy már van egy...

Íme a gitárja amire azt mondta, hogy már van neki egy:


 Egy gyűrött papírdarab.
És ő olyan őszintén mondta, hogy neki már van egy...
(Azért kap majd egy nem gyűröttet is.)

Családi kép 2012 április

Kori zsúrja

Jól sikerült.
Négyre jöttek a meghívottak: Virág és Ágoston, Zoé, Áron és az ikertestvérei Luca és Andris.
Így is tíz gyerek tombolt az én négyemmel együtt.

Volt konyharuha-tánc ( a székes tánc után szabadon mivel nem volt 9 székünk a táncosoknak viszont Anita kérdezte miből van 9 amire ráülhetnek.).
Ezen Anitával nagyon szétröhögtük magunkat, még jó, hogy kimostam az össze konyharuhát, a gyerekek meg olyan édesen ültek komolyan a rongyokon mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Aztán mikor leállt a zene rá kellett ülni egyre és akinek nem jutott az kiállt. 3 nyertes maradt a végére.
Ninóka kikaparta magának a gesztenyét: olyan leleményesen talált magának helyet, hogy azon is nevetnünk kellett ahogy trónolt a konyharuhán.
Örök emlék marad a konyharuha-tánc az biztos!

Aztán volt szobortánc amin olyan lelkesen ugráltak, hogy megint csak nagyon sajnáltam őket, hogy mindent beleadnak, a rázásba. Jaj ez nekem nagyon tetszett ennyi gyerek édesen, aranyosan, felszabadultan.

Aztán volt az akadálypálya verseny (mindig egy vezető mutatja a többieknek, hogy mit kell csinálni). Ezt is nagyon élvezték! Ez a játék annyira tetszett Virág zsúrján az én kis Korikámnak, hogy ezért hívta ugyanazokat az embereket a zsúrjára (Zoé, Áron) akikkel ott bulizott télen.

Anita nagyon rendes volt, ügyesen vezette a játékokat.

Aztán mikor már tortát is ettünk és kezdett mindenki nagyon elfáradni akkor jött az óriás lapra rajzolás a földön.

A torták nagyon viccesen néztek ki.
A banános pudingoson azért röhögtünk megállás nélkül mert nem is tudtam de Anita pont ilyet csinált a Virágéra és ilyet fog Ágostonéra is (2 hét múlva -a gyerekek azt hiszik majd, hogy ez a TORTA), aztán a csokis tortámon pedig azért mert leragadt az alja és úgy kellett felkaparni.
Ennek ellenére nagyon finom volt, majdnem el is fogyott mindkettő.

Mindenki evett, ivott és szerintem nagyon örültek a gyerekek és ezt nagyon jó volt látni!

Boldi a buli felénél kidőlt, őt betettem aludni egy szobába és csak késő este ébredt enni.

Áronék hétkor elmentek aztán jöttek Zoé szülei, maradtak egy kis süteményre, volt gyerek aki még vacsorázott nálunk úgyhogy megint rendhagyó csak kicsit kisebb buli volt mint a tavalyi.

Kori boldog volt, Simi néha rettegett, Nimród szerelmi jelenetet rendezett Zoéval, Kori meg végre lányos játékokat játszott mert Luca és Virág is szívesen Barbizott.

Nekem nagyon tetszett ez a sok gyerek és az örömük is olyan jó volt, hogy gyakrabban rendeznék ilyen bulit, csakhogy ilyen látványban legyen részem.

Kori azt mondta nagyon örült, hogy eljöttek a barátnői és nagyon viccesnek tartotta Áront aki a labdával bolondozott.

Nagy sikert aratott Kori névnapi labdája amit Berci anyukája választott neki, becsesnevén mirígylabda, ha megnyomjuk kibuggyan belőle sok kis gumi bogyó .
Leírhatatlan és nagyon egyedi termék, a gyerekeknek ez tetszett a legjobban.
A másik siker meg egy óriás koszos doboz volt amit a buli elején elpakoltam a nagyszobából a leghátsó szobába, amikor megjöttek a vendégek akkor Kori szaladt, hogy "Anya hol van az a nagy doboz, azzal akarunk játszani!". Elő hoztam és annyira jót játszottak vele, hogy csak na! Nyuszikák voltak a dobozban, aztán lovagok, aztán nem tudom mi de még most is itt van a szobában.

Berci csak a buli vége felé ért haza mert fotózni volt szegény, addig Tamás segített habot csinálni meg Boldit fogni, Zita, Áron anyukája is végig maradt a kicsikkel pedig az elején nem tudták, hogy maradni fognak.

Szerintem jó volt!

Folyt. köv. május elseje körül.

ui. Az ajándékokról annyit, hogy olyan kedves, szép személyre szabott  meglepetéseket hoztak a vendégek, hogy Kori nagyon örült. Kapott tulipánt Árontól és Zoétól, Virágéktól egy egyszarvú lovacskát és rajzot, Zoétól pónit kis mókusokkal, Árontól egy Jázminos pólót, csattot, csokit.
Azóta is ezeket csodálja.