A nagy Nagy család

A nagy Nagy család
A nagy Nagy család

2010. július 6., kedd

Unokatestvérek


Ma itt voltak Éviék (a nővérem, a két lánya és Szabi, a férje).
Korinak meglepetés volt, hogy jönnek, fél egykor amikor meghívtam őket még magam sem hittem, hogy összejön a találkozó.
A délutáni alvás után nem sokkal megérkeztek a "meglepetés" vendégek Kori legnagyobb örömére. Violával összeölelkeztek és azonnal elmerültek a játékrengetegben, Írisz és Nimród is jól érezték magukat csak Simit sajnáltam mert szegénynek sehogy sem akadt társasága.
Minden figyelemfelkeltő próbálkozása kudarcba fulladt de hát őszintén szólva nem is csodálkozom mert hol kulcsokkal dobálózott hol a gereblyével hadonászott. Pici Simikémre még nehezen figyelnek a gyerekek, nem jól közeledik feléjük, amit mond azt nem nagyon értik még, így meg kell tanítani a barátkozásra.
Sikerült rávezetni, hogy az ölelés finom Violának és Írisznek is, ezzel sikerélménye volt a lányunokatestvéreinél.

A finomságok elfogyasztása után lementünk a játszótérre ahol a közeledő viharfelhők miatt nem tudtunk sokat időzni. A nagy lányok befértek ketten egy hintába (kuncogtak, huncutkodtak, bolondoztak), Íriszke a kiskutyát hajtotta vad lendülettel, Simike jött ment a megfelelő játékot keresve, Nimród pedig a babakocsiban kurjongatott jó hangosan.
A hazamenekülés után mindenki megvacsorázott, közben Berci is megérkezett úgyhogy még ő is tudott Évivel és Szabival beszélgetni egy kicsit.

Kori az esti fürdés után valami semmiségen elsírta magát, kiderült, hogy a valós ok az, hogy Viola hiányzik neki. Nagyon szeretné újra látni. Remélem sikerül a hétvégi összejövetel és akkor megint játszhatnak együtt ezek a huncut lányok.
Nagyon szeretik egymást.

Jó volt ez a nap de sajnos rossz hírt is kaptunk így megint van miért aggódni. Lassan megszokjuk, ha ezt egyáltalán meg lehet...

2010. július 4., vasárnap

Meglepetések

Ha a férfi igazán szeret....

...egy nappal hamarabb haza jön és még ajándékot is hoz...



Jobban telt a szombat mint azt előre gondoltam.
Kezdődött azzal, hogy az utcánkban lakó Anikóék áthívtak minket ebédelni. Nagyon jól esett a meghívás bár Berci nélkül még nem voltunk vendégségben idegen helyen három babával. Kicsit izgultam, de minden jól ment, jót nevettünk, ettünk, beszélgettünk, elhárítottam Simi fáradtságából fakadó enyhe agresszióját és szépen megebédeltünk. A fasírtgolyós lakoma után röpke 5 perc alatt haza sétáltunk és kettőkor már mindenki aludt és még mosogatnom se kellett. Nagyon jó volt.

Délután már tudtam a hírt, hogy Berci haza jön, a Kékszalag nem úgy sikerült ahogy tervezték (totális szélcsend árvaszúnyog invázióval) így Csopakon mulatták az időt az esti gálavacsoráig.

Nagymamáék hívtak, hogy náluk alhat Kori és Simi (ha akarom - persze, hogy akartam!) mert Nagypapa is a tervezettnél hamarabb haza érkezik a rémálommá vált Balaton kerülésről.
Alvás után levittem a gyerekeket és én már mentem is haza, hogy végre alaposan kitakarítsam a lakást mielőtt a férjem haza érkezik.
Nimród édes volt, élvezte a nyugalmat, szemmel láthatóan tetszett neki, hogy csak ketten vagyunk és senki és semmi nem esik a fejére.

Nagyon késő estére a lakás minden szeglete rendben volt és én boldogan vártam haza kalandvágyó férjemet.
Én papucsot kaptam, a nagyok fókát és rozmárt, a legkisebb pedig ölelést.

Most mindenki nagyon boldog.



2010. július 3., szombat

Simi édességei

1.Ebédnél nutellát kért (sajnos kint felejtettem az asztalon):

- Anyuka, toki!
- Simi, előbb edd meg a főzeléket utána kaphatsz egy kicsit.
- Anyuka, nem toki.

2. Árulkodás:

- Koji va!
- Kori vad volt veled?
- Jó. (=igen, az "U" helyett)

még egy:

- Apuka, apuka Koji bá!
- Kori bántott?
- Jó.

3. Reggel ezt hallom mikor elmegyek a gyerekszoba előtt :

-Ha-hó! Ha-hó!

4. Keresem:

- Simi hol vagy?
- Itt! (és oda rohan mosolygó arccal)

5. Kedvenceim:

- Mé, jö, Zö manó? (Miért jön a zöldséges manó?)
- Jaj Anyuka, mó! (Rettegés a molylepkétől)
- Piti Nínó! (Nimródot szeretgeti)

6. A bónusz, hogy miért Simi az utolsó lovag a földön (ahogy Tündiék mondták viccelődve):

Csöng a telefonom, felveszem mert a közelben van.
Simi el kezd zokogni.
Ő akarta oda adni.
Mindig ő akarja lovagiasan átnyújtani nekem amikor hívnak. Ha ezt elfelejtem, tombol.
Igaza van.
Ritka manapság az ilyen, kezdjük elfelejteni, mi nők...

2010. július 2., péntek

Nyaralás a másodikon

Hihetetlen meleg van már reggel nyolckor, az északi ablakunkban 20 fokot mutatott a hőmérő. Még tegnap felfújtam nekik a minimedencét és kitettem az erkélyünkre, hordtam bele langyos vizet és megnyitottam a strandot.
Hol felváltva, hol külön-külön de mindketten használták a pancsolót és nagyon jól szórakoztak. Így nekem is könnyebb volt, hogy ők nyertek egy kis teret, nem unatkoztak és én is tudtam tenni-venni, Nimróddal foglalkozni.

A nagy melegben gyorsan száradnak a kimosott ruhák ami nagyon megkönnyíti a dolgomat, utazásaink után ugyanis rengeteg szennyes halmozódik fel.

Koriék aranyosak, élvezik az itthoni nyaralást, még gofrit is sütöttünk, meg nutellát is kaptak sőt a málnát és a cseresznyét is megették igaz egy kis varázslattal (azt mondtam ettől nagyon szépek lesznek mert varázsgyümölcs - na, ez hatott!).

A felettünk lakó Józsi bácsi (Simi haverja), cérnaszálon lelógatott nekik egy kis pancsolós krokodilt aki csatlakozhatott a már meglevő kroki családhoz. Vidámság.

Délelőtt azért még elszaladtunk egy kis tarhonyáért, a kedvencüket kérték ugyanis, sóskát tarhonyával. Meg is főztem de a nagy melegben nem nagyon volt étvágyuk, Kori a strandos gofrit, Simi az almalevet részesítette előnyben.

Ebéd után aludtunk - a szokásos Simi külön, a két "kis Berci" mellettem felállásban - sikerült két órát pihenni.

A délutáni fürdőzés után 6 körül lementünk, még mindig égetett a nap és nagyon fülledt levegő várt minket ahogy kiléptünk a kapun. Szerencsére a gyors motorozás hűsítette a két kis vad buksiját, Nimród pedig szokás szerint harmadik pihenőjét élvezte a babakocsiban.

Mindent meg tudok csinálni Berci nélkül, még az altatás is elég könnyen megy (leszámítva Nimród ma esti fél órás nyekergését - biztos, hogy a foga jön), a rendrakás sem vészes de az hogy nincs itt este és reggel sem, hogy legalább lássam és beszéljünk az nagyon nehéz.
Kori azt mondta, hogy nagyon várja haza.
Simi hozzám bújt este és nem akart elengedni, ő is várja.
És én is nagyon...

2010. július 1., csütörtök

Négyen

Sokszor voltunk már négyesben esténként amikor Apa sokáig dolgozott. Ilyenkor általában hosszú játszóterezés után nagy pancsolás és vacsora következett majd mese és alvás. Ma is így volt ez, a kifulladásig fent volt mindegyik gyerek majd a mi ágyunkban aludtak el este 10 felé.
Fürdettem, etettem, altattam a hármat már többször egyedül de olyan még nem volt, hogy Ő reggel sincs mellettem.
Berci elutazott....

2010. június 23., szerda

Levegőzés

Ma beléptünk végre a játszótérre. A szép idő is engedte és Kori felszakadó köhögése is. Simi persze azonnal üvöltött akárcsak 1 hónapja mikor utoljára voltunk. Nem tudom miért nem szereti, talán túl sok minden és mindenki van, nem érzi magát biztonságban vagy nem is tudom. Jó lenne ha változna a kedve ezzel kapcsolatban mert ma is nagyon drámai volt a belépőnk.
Virág nagyon örült Korinak, aranyosan játszottak, bolondoztak.
Most már Nimród sem bírja, hogy az álló babakocsiban kelljen hanyatt fekve tűrnie amíg a többiek játszanak, így őt is ki kellett vennem, hogy nézelődhessen. Hamarosan már ő is "ehet" homokot. Nagyon gyorsan telik az idő, 1 hét múlva 5 hónapos lesz!
A nehézségekkel együtt ahogy így elnézem ezt a kis édes csomagot, mármint Nimródot hát bizony nem tudom elképzelni, hogy ő az utolsó bögyörésznivaló kis babácskánk. De azt sem tudom elképzelni, hogy egyszer csak eljön az idő, hogy fizikailag és lelkileg is készen állok egy újabb várandóságra. Ez most így éppen elég, pedig mindenki kérdezi mi lesz később. Mintha ez nem lenne elég feladat már így is...

Kori megkapta az ovi felkészítő könyvét. Hetek óta kinéztem már neki de várnom kellett a vásárlással, ma viszont végre meg van!
Nehéz neki elképzelni, hogy milyen hely is ez az ovi, úgy látom egyenlőre kicsit tart tőle de nem lesz ez rossz csak meg kell ismernie a helyet, a barátokat és az óvónéniket.

Ma is sikerült nekünk kettő, Siminek három órát aludni délután. Nem is tudom mi lenne ha nem tudnék aludni napközben. Őszintén szólva nagyon várom már, hogy kibírjak egy huzamban napokat, elképzelem milyen hasznosan tölteném az időt amíg ők alszanak - de egyenlőre nem megy. Simi nagyon jól alszik egyedül, Kori viszont hozzám bújva szeret mostanában, Nimród szintúgy.

Ősztől emeletes ágy lesz a következő nagy lépés, Nimródot megpróbáljuk beereszteni az oroszlánbarlangba. Na de hol van az még, ne szaladjunk előre....

A terv szerint pénteken utazunk úgyhogy már kezdhetek is pakolni, hogy minden meglegyen addigra.

Azért ma is voltak nehéz pillanatok (hiszti hazafelé, kétszemélyes babakocsiban három személy plusz két kismotor szállítás), de túlélhető.
Sőt néha még szórakoztató is.

Ja és megint rendetlenség van.
Hát, úgy látszik mindent nem lehet...

2010. június 22., kedd

Kori javul, Nagymama megment

Berci haza érkezett a munkából (megint jó későn) és azt mondta: "Jaj de szép rend van!".
Tényleg sokkal jobb a helyzet, a Nagymamának köszönhetem mert eljött szeretgetni a gyerekeket amíg én szorgoskodtam.

Az eső rémesen szakadt ma is, nem olyan nagy baj Kori kruppjának ez a legjobb időjárás (párás hűvös levegő), ki is nyitottuk az ablakot hadd lélegezzen.
Nagymama 11 körül megjött és Csopakosat játszott (hajóztak, nyaraltak, csobbantak, autóztak - mindezt a gyerekszobában) Korival és Simivel. A kis harmadik ezalatt békésen aludt az erkélyen a babakocsiban.
Berci bűnbarlangjának felszámolásával kezdtem a tisztogató programot. Ez a számítógép körüli terület és a rengeteg cd és dvd rendezése volt. Előkerült 100 fél kis csavar, 100 féle minicsavar, sokféle férfias eszköz az asztal mélyéből (csavarhúzók, kábelek, hosszabbítók) meg jó sok por, felesleges papír meg ilyenek. Most szép itt.
Végre megint van asztala. Örült neki.

A másik fájó pont a fürdőszoba volt, most az is tiszta végre.
Jó mert pénteken utazunk és mikor haza jövünk kezdhetek mindent elölről.
Anyasors...

Kori javul, felszakadóban a hurut, a kedve is jobb, vidáman vadul.
Ja és esernyő lesz a jele az oviban, mert cseréltek Virággal, azt mondta: "Jól van, Virág úgyis virág!".

Nimród csodás mutatványokkal szórakoztat minket. Könyvet nézeget ha a kezébe adom, csörgőt rángat, megpróbál mindent elkapni és nagyon sokáig jól érzi magát egyedül is (persze sosincs egyedül mindig rámászik valamelyik testvére).

Az este nagyon hosszú. Koriék nem akarnak elaludni 10 előtt, sokáig megy a hancúrozás az ágyban aminek legtöbbször apa szigora vet véget. Valahogy mindig akkor perdülnek táncra amikor a villanyt lekapcsoljuk és jó éjszakát kívánunk. Úgy emlékszem mi is ilyenek voltunk...

Kori kedvenc meséje a Báránycsaládos amit a "fejemből olvasok" és arról szól, hogy a báránycsalád találkozik útközben mindenféle állattal és félre értik a nevüket. Csak akkor jönnek rá, hogy mindent rosszul értettek amikor otthon megnézik az állatos könyvükben a rendes nevüket. De okulnak belőle és elhatározzák, hogy legközelebb már jól fogják mondani. Nem egy díjnyertes történet de Kori nagyon jót mulat rajta...

Simike nagyon sokat beszél mostanában, egészen szépen el lehet vele társalogni. Emlékeket idéz fel, számomra már elfelejtett dolgokkal hozakodik elő a kis mondataiban. Csodásan nyiladozik, nagyon tündéri de még mindig Simis a nyelvezete.
Mostanában nagyon bújós és nagyon vidám kitörései vannak. Berci szereti a kis nyakát. Tényleg elég egyedi...

Rend van kívül, belül. És ezt szeretem...